Székely Bulcsú újra a Ferencvárosban

"Megint a zöldeken volt a sor. A labda Székelyhez került. »Csucsu« nem a szokásos posztján, a bal szélen, hanem középen lóbált. Lóbált, lóbált, lóbált, és egyszer csak elhagyta kezét a labda. Fél másodperc elteltével felrobbant az uszoda. A labda Szécsi kapujában kötött ki. Bajnok a Ferencváros!”
(Nemzeti Sport, 2000. június 8., FTC–BVSC 11–10)
Egy a megannyi Székely Bulcsú-gólból. Egy a megannyi ferencvárosi Székely Bulcsú-gólból. Egy a néhány hihetetlenül fontos ferencvárosi gólból.
Az évek során szinte összeforrt a kitűnő szélső neve a zöld-fehér klubbal, kedvence, nagy kedvence lett a Fradi szurkolóinak, nehéz volt őt másik magyar csapatban elképzelni. Az élet útjai persze kifürkészhetetlenek –mint ahogy egy évvel ezelőtt a Fradinál történt események, amelyek nem hagyták nyugodni az olimpiai bajnokot –, így 2001. szeptember 30-án a Szőnyi úton életében először a Vasas sapkáját húzta a fejére. Egyik szeme ugyan bevallottan is a népligeti társaságon volt, ám szokása szerint tűzbe ment volna csapatáért, mindent megtett az angyalföldi sikerért. Speciel nem volt belőlük hiány. Szuperkupa, Magyar Kupa, KEK, taroltak a piros-kékek. A bajnoki fináléban is közel, nagyon közel álltak a végső diadalhoz, ám azt –sokáig vitatémát adó körülmények közepette – elbukták. Mégis, összeségében remek idényt zár úgy a Vasas, mint Székely, azaz megérte a váltás.
"Nem bántam meg, hogy a Vasasba kerültem, aminek több oka is van. A szakmai szempontok, a jó edző mellett olyat tapasztalhattam, amit még soha: a játékosok egytől egyig félretették egyéni érdekeiket, esetleges sérelmeiket, mindenki úgy cselekedett, hogy annak a csapat lássa a hasznát. Csodálatos volt ez tapasztalni. Miért is bántam volna meg, amikor sorra nyertük a meccseket, a kupákat. És mit tagadjam, a személyiségemnek is jót tett a váltás. A Vasasban jobbra néztem, válogatott, balra néztem, ott is, egy voltam a sok közül. Az olimpia után akaratlanul is többet enged meg magának az ember, ami érthető, ám új klubomban pillanatok alatt vissza kellett térni a földre. Egy szó mint száz, remek döntésnek bizonyult Angyalföldre igazolnom”–így Székely Bulcsú, aki mindezek ellenére a következő idényben már nem a Plaket sapkáját hordja…
Na de ne húzzuk tovább: Székely Bulcsú és a Ferencváros újra egymásra talált! Tizenkét hónapnyi szünet után visszatér a játékos szeretett csapatához. Nem titkolja, ennek a döntésnek az ideje sem veszélyeztette a világcsúcsot, sokat töprengett, rágódott, kavarogtak benne az érzések.
"Az, hogy otthagysz, mondhatni félbehagysz valamit, rendkívül furcsa. Visszagondolsz, eszedbe jutnak az emlékek, a győztes meccsek, az ünneplések, a csodálatos szurkolók, a társak, Vári Ati és a többiek… Mégis úgy érzem, nekem vissza kell térnem a Fradiba. Bárki bármit mond, szakmailag is ezt érzem helyénvalónak. A Vasasban minden posztra megvoltak a klasszisok, és szerintem pont ezért behatárolt a mozgáslehetőség. Kizárólag a szélen játszottam, mint mindannyiunknak, nekem is kötött szerepem volt. A válogatottban, jól tudom, senkinek sincs bérelt helye, márpedig én továbbra is válogatott akarok lenni, minden esélyt meg kell hát adnom magamnak. Régi-új csapatomban talán kicsit kötetlenebb játék vár rám, igaz, minden bizonnyal a felelősségem is nagyobb lesz. Döntésem meghozatalát az érzelmi okok tovább segítették: én a Ferencvárosban lettem valaki, soha nem felejtem el, végigkíséri a pályafutásomat”– folytatta a klasszis, aki elmondása szerint rendkívül pozitív beszélgetést folytatott a zöldek edzőjével, Gyöngyösi Andrással. Mint mondotta: "Nem a kötelező jópofizás ment, hanem őszinte társalgás. Nemcsak a jó került napirendre, hanem Tojás rendkívül nyíltan az árnyékos oldalt is felvázolta, semmit sem titkolt. A szakmai dolgok terén abszolút egyezett a véleményünk, most már rajtam a sor, hogy bizonyítsak. Engem is meglepett, milyen jó volt a Fradi, és bízom benne, még javulni is fog. És hogy nem lesznek olyan problémák, ami miatt távoztam… Mellesleg miután elmentem, kicserélődött a keret, úgyhogy újra egy másik társaságba csöppenek. Viszont ha belegondolok, hogy ismét a népligeti uszodában edzhetek majd… Ez csodás érzés!”
Előtte természetesen a válogatottban várnak rá feladatok –talán ezzel is kellett volna kezdeni: vajon kiheverte már azt a fránya, kimondhatatlan nevű baktérium okozta betegséget? "Köszönöm, egyre jobban érzem magam, remélem, hamarosan végre számíthat rám Dénes, el tudom kezdeni az edzéseket. De vigyázni kell, az orvosok szerint nem szabad viccelni, mert komolyabb baj is lehet. Ha minden igaz, hétfőn lesz egy kontrollvizsgálat, ami után talán vízbe mehetek. Már nagyon várom”–tudatta Székely Bulcsú, aki a legjobbak között újra találkozhat majd a szintén betegállományban lévő Katonás Gergővel. A szünetek közben talán szóba kerül az a bizonyos kettes sapka, amely nélkül nehéz elképzelni "Csucsut”. Az előző szezon fradista kettese mindenesetre ugyanúgy örül Székely érkeztének, mint a többiek, így várhatóan új fejfedő után néz. Elvégre egy év után újra olimpiai bajnok mellett szerepelhet. Székely Bulcsú ugyanis hazatért.