– A világbajnok után az olimpiai bajnokot is legyőzték. Minek köszönhető a siker?
– Nagyon jól kezdtünk, meggyőzően játszottunk, de a szerbek pontosan tudják, hogyan nyerjék meg az ilyen mérkőzéseket, ezért nagyon kellett figyelnünk a végén. Megnehezítették a dolgunkat, mert hátul is jók, a centereik is erősek, rengeteg emberhátrányt kaptunk. Az volt a győzelem kulcsa, hogy túllőttük őket – persze nyilván védekezésben is megtettünk mindent, voltak blokkjaink és labdaszerzéseink is.
– Mennyire sikerült érvényesíteniük a sebességbeli előnyüket?
– Ha nem is fáradt el mindenki a szerbektől, mert Dusan Mandics azért a végjátékban is hozta a formáját, de más játékosokon láttam a fáradtság jeleit. Óriási taktikai csata volt, hogy kit tudunk kipontozni a kulcsembereik közül, igyekeztünk megfogni őket.
– Jöhet a világbajnoki döntő a spanyolok ellen.
– Jól ismeri egymást a két csapat. Sokat készültünk együtt az elmúlt években, az idén is többször játszottunk ellenük, nagyon erős válogatottról van szó. Örülök, hogy ott vagyunk a döntőben, egyben megragadnám az alkalmat, hogy gratuláljak a női válogatottnak, amely szintén nagy utat járt be, az elődöntőben is fantasztikusan játszott. Méltán lehetünk büszkék mindkét csapatra.
VÉLEMÉNYEK |
– Izgalmas, közönségszórakoztató meccs volt. Három és fél negyedig kimondottan jól játszottunk, utána a szerbek minden mindegy alapon elkezdtek lövöldözni, bepattantak a próbálkozásaik. Lelkileg nehéz helyzetbe kerültünk, de volt tartásunk a végén, érzékelhető a fejlődés a spanyolok elleni utolsó negyedhez képest. Az ilyen mérkőzések mindig tartogatnak valamit, amire azonnal kell reagálnunk, ám megmutattuk, hogy milyen fából faragtak minket. Mindenki kitette a szívét-lelkét, jelesre vizsgáztunk – ANGYAL Dániel, a válogatott bekkje |
– Annak ellenére, hogy tizennyolc gólt kaptunk, szerintem többnyire betartottuk, amiről beszéltünk a meccs előtt, pedig rengeteg emberhátrányunk volt. Kétszer elléptünk, aztán megint visszajöttek a szerbek, de a legfontosabb pillanatban bizonyítottuk, hogy van tartásunk. Félretettük az egónkat, jobban örültünk az összeálló védekezésünknek, mint a góljainknak. Az elmúlt hónapokban csapatszinten, taktikailag és egyénileg is sokat javultunk – ha már eljutottunk idáig, nem állunk meg, várjuk a döntőt! – BURIÁN Gergely, a válogatott balkezese |