„A kemény munkának beérik a gyümölcse.” Sokunkhoz hasonlóan Nagy Lorenzónak is ez a mottója, más kérdés, hogy a Puskás Akadémiában nevelkedett, örökmozgó középpályás tett is azért, hogy álmait megvalósítsa. Bár az amerikai álom egészen 2019 nyaráig nem foglalkoztatta különösebben. Aztán viszont…

Nagy Lorenzó (18) Amerikában folytatja tanulmányait és a labdarúgást Forrás: pfla.hu

Nagy Lorenzó (18) Amerikában folytatja tanulmányait és a labdarúgást  •  Forrás: pfla.hu

„Az egyik csapattársam javaslatára, kicsit késve ugyan, de felvettem a kapcsolatot az EasyGo to USA tanácsadó és közvetítő szervezettel, amely fiatal sportolóknak segít bejutni az amerikai felsőoktatási rendszerbe. Noha az utolsó pillanatban léptem, szerencsére volt még egyetem, amely teljes sportösztöndíjat kínált, ami fontos szempont, hiszen egy átlagos magyar család szinte képtelen állni azt a nagyjából 15 millió forint/év összeget, amelyet egy ilyen tengerentúli kaland felemészt.”

Lorenzó végül Dél-Karolinát választotta, többek között azért is, mert az egyetemi csapat edzője csak miatta Magyarországra utazott, hogy megnézze őt a Puskás Akadémia egyik korosztályos bajnokiján. A 18 esztendős középpályás is járt már Amerikában, ahol elmondása szerint nagyon jól meglesz a következő években.

„Azt gondolom, nehéz még egy olyan országot megnevezni, amelyben az egyetemi rendszer ennyire jól össze van hangolva a sporttal. Szeretném bebizonyítani, hogy a sport és a tanulás nem irtja, hanem kiegészíti egymást. Nagyon sok sztereotípia szól arról, hogy a kettőt képtelenség összeegyeztetni, de szerintem igenis lehet, és azon vagyok, hogy ezt a saját példámon keresztül megmutassam a nagyvilágnak. Persze, iszonyatosan sok munka kell hozzá, hiszen amikor este nyolckor érsz haza edzés után, nem kezdhetsz el telózni, mint a többiek, hanem vagy késő este kell tanulnod, vagy másnap reggel ötkor kelsz, hogy bepótoljad, amire előző nap nem jutott időd. És éveken keresztül ez megy…”

Nagy Lorenzó (18) tavaly csapata egyik legjobbja volt a Puskás-Suzuki-kupa döntőjében Fotó: Koncz György/Nemzeti Sport

Nagy Lorenzó (fehérben) tavaly csapata egyik legjobbja volt a Puskás-Suzuki-kupa döntőjében  •  Fotó: Koncz György/Nemzeti Sport

Igaz, Lorenzóban mindig is megvolt az az önfegyelem, alázat és főleg küzdeni akarás, amelynek köszönhetően ma ott tart, ahol. Utóbbi kialakulását erőteljesen segítette, hogy hiába adott bele apait-anyait edzésen, egy időben rendre a cserepadon találta magát.

„Hetedikes koromban jöttem a Puskás Akadémiára, és tulajdonképpen két részre bontanám az itt eltöltött időszakot. Egyrészt minden évben kitűnő lett a bizonyítványom, tehát a tanulásban, ami ugye csak rajtam múlt, nagyon jól teljesítettem. Másrészt viszont, ami a focit illeti, kicsit ambivalens érzéseim vannak, mert – hogy is fogalmazzak szabatosan – nem csak az edzésen mutatott teljesítmény döntötte el, ki játszik az adott hétvégén és ki kerül a kispadra. Néha úgy éreztem, hiába szakadok meg az edzésen, mert az edzőnek nagyjából húsz százalék beleszólása volt abba, ki játszik, a vezetőségnek pedig mondjuk nyolcvan. Ettől függetlenül rengeteg szép emléket őrzők a csapatról, különösen a tavalyi Puskás-Suzuki-kupára emlékszem vissza szívesen, amelyen szerintem jól játszottam, és a döntőben gólt is szereztem a Flamengo ellen. Az pedig, hogy 14-15 éves koromban az apró méretem miatt sokszor csak csere voltam, lelkileg és fizikailag is megerősített. Ha csak 10 perceket kaptam a mérkőzésen, hazamentem, és futottam még nyolcvanat, hogy ne kerüljek nagy lemaradásba azokhoz képest, akik végigjátszották az utánpótlás-bajnokikat. Ekkor alakult ki bennem az a tudatosság, hogy ha kitűzök magam elé egy célt, akkor azért tenni is kell, hogy elérjem.”

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport