Ahogyan arról korábban is írtunk már, gőzerővel készül a Carlos Vallejo vezette U20-as férfi kosárlabda-válogatott a július 11-én Örményországban kezdődő B-divíziós Eb-re. A csapat legutóbb Portugáliában járt felkészülési tornán, ahol előbb 74–66-ra alulmaradt a házigazda portugálokkal szemben, majd 68–64-re legyőzte a szlovákokat. Kezdő irányítóként mindkét találkozón jól teljesített, és tíz pont felett (11 és 12) zárt a mieinknél Tóth Kevin, aki az idei nyárt megelőzően soha korábban nem szerepelt még a magyar válogatottban.
Új arcként, kicsit ismeretlenül csöppentem bele a válogatottba, de eddig nagyon jól érzem magam a csapatban
– kezdte a Kanadában felnövő, és jelenleg a torontói egyetemen kosarazó Tóth Kevin az Utánpótlássportnak. – Remekül kijövök a társakkal, illetve az edzőkkel is. Jól halad a felkészülésünk, úgy érzem, erős csapatunk lehet majd az Eb-n. Azt tudni kell, hogy nálam már korábban is szóba került a magyar válogatottság, és jöttem volna szívesen, viszont csak tavaly decemberben sikerült pontot tenni az ügy végére, amikor is meglett a magyar útlevelem.
A szüleim itthon, Magyarországon születtek és nőttek is fel, majd húsz évesen kiköltöztek Kanadába, és a családunk azóta is ott él Toronto közelében. Én már a tengerentúlon születtem, és igazából csak nyaranta jártam haza a rokonokhoz.
Jelenleg a kanadai egyetemi bajnokságban játszom a Toronto Metropolitan University csapatában, most fejeztem be az első évemet az egyetemen. Fiatalabb koromban többször is kaptam meghívót a kanadai korosztályos válogatottba, viszont a bő keretben való tagság jelentette a maximumot, a végső csapatba nem tudtam beverekedni magamat.
Időközben viszont egyre erősödött bennem az érzés, hogy szívesen szerepelnék a magyar válogatottban, nyilván a családi gyökereim miatt, illetve szakmailag jó lehetőségnek tűnt, ugyanis a magyar csapatban akár meghatározó szerepben is számítanának rám.
Hozzátette, ami a játékstílust illeti, elég nagy a különbség az észak-amerikai és az európai felfogás között.
„Amíg Kanadában alapvetően az egy az egy elleni játék dominál, Magyarországon sokkal inkább a csapatkosárlabda a jellemző.
Az ehhez való alkalmazkodás viszont nekem cseppet sem jelentett gondot, ugyanis alapvetően én vérbeli irányítónak tartom magam. Ha nem dobok pontot, cserébe viszont nyolc gólpasszt ki tudok osztani, és így is nyer a csapatunk, akkor én ugyanúgy boldog vagyok.
Nekem az a legfontosabb, hogy győzzünk, és igyekszem ehhez minél többet hozzá tenni. Kezdem egyre jobban megtalálni a szerepem a válogatottban is. A pontdobás még nem megy olyan hatékonysággal ahogyan szeretném, de bízom benne, hogy az Eb-re ez is rendben lesz.”
A már említett portugáliai tornát megelőzően a mieink Fehérváron előbb Nagy-Britannia csapatával találkoztak, és vereséget szenvedtek 82–78-ra, míg a svájciak ellen hosszabbításba torkollott az összecsapás, és végül a vendégek örülhettek, 84–79-re nyertek. E hét pénteken és szombatján a szlovákok elleni páros meccsél zárják a magyar fiúk a felkészülési találkozók sorát.
„Nagyon hasznos meccseket játszottunk előbb itthon a svájciak és a britek ellen, majd Portugáliában a házigazdák és a szlovákok ellen is. Voltak győztes és vesztes meccseink is, de az eredmények igazából másodlagosak. A legfontosabb, hogy összecsiszolódjunk, és megtaláljuk az összhangot egymással. Azt gondolom, ezen a téren meccsről meccsre előreléptünk. Mutattunk jó dolgokat, akadtak remek periódusaink, viszont a hibák is felszínre jöttek. Ugyanakkor ezek olyan hibák voltak, amelyek orvosolhatóak, és ezeket ki tudjuk javítani az Eb-ig.
Lendületes, gyors és agresszív kosárlabdát játszunk, és az a célunk, hogy ezt minél kevesebb hibával tegyük. Ha minden jól alakul, és a legjobb arcunkat tudjuk majd megmutatni Jerevánban, akkor szerintem a mezőny első felében végezhetünk, és akár a feljutásért is harcban lehetünk.
A B-divíziós U20-as férfi Eb-t július 11. és 20. között Jerevánban rendezik. A torna első három helyezettje feljut az A-csoportba, Európa 16 legjobbja közé.
(Kiemelt kép forrása: Toronto Metropolitan University)