Az idei junior vívó-világversenyeken is értékes tapasztalatokkal gazdagodott a férfi párbajtőr-válogatott, amelynek tagjai ismét bizonyították sokra hivatottságukat.
A törökországi Antalyában rendezett junior Európa-bajnokságon Pelle Domonkos parádés vívással szerzett aranyérmet, míg a mellette Balázs Bence, Császár Zoltán és Keresztes Ádám összetételű csapat a hetedik helyen zárt. Aztán a kínai Vuhszi városában lebonyolított junior-világbajnokságon Pelle legjobb magyar férfi párbajtőrözőként a kilencedik lett,
a csapat pedig nagyon közel járt az éremhez.
A Peterdi András vezette válogatott az elődöntőben a junior-világbajnoki címvédő olaszok ellen remekül kezdett. Keresztes egyből 5:0-val indított, majd az ötödik párosításban Császár kirukkolt egy 11:4-gyel, és ekkor 25:17-es magyar vezetést mutatott az eredményjelző. Aztán az olaszok nem látványosan, de szépen lassan kezdték meg a felzárkózást, és a befejező vívónk, Pelle már csak kéttusos előnyben vette át a pástot. A vége pedig az olaszoknak sikerült jobban, akik 45:43-mal mehettek a kanadaiak elleni döntőbe, a magyarok pedig a bronzért folytatták a hongkongiakkal szemben. Bár az olaszok elleni elődöntőnek akadt olyan periódusa, amikor eljátszhattunk a gondolattal, hogy talán vb-döntőt vívhat a csapatunk, végül az éremszerzés sem jött össze. A négy közötti kudarc után a hongkongiaknak sikerült jobban rendezni a soraikat, az ázsiaiak 45:43-ra nyertek, a magyar válogatott pedig ugyanúgy, ahogyan egy éve Rijádban, a negyedik helyen végzett.
„A világversenyekre mindig igyekszünk a lehető legjobban felkészülni és a minél fényesebb érem reményében lépünkpástra – mondja Peterdi András. – Viszont évről évre nehezebb dolgunk van, hiszen a nemzetközi vívás, azon belül a férfi párbajtőr is nagyon kiszélesedett, és egyre több ország képvisel jelentős erőt. Talán furán hangzik, hogy Hongkongtól kaptunk ki a bronzmeccsen, és meglehet, tíz-tizenöt éve örültünk volna, hogy ők állnak velünk szemben, de tényleg mindenki megtanult vívni. Ráadásul több ország elképesztő nagyságú utánpótlásbázisból merítkezhet. Amíg az Egyesült Államokban, Kanadában vagy éppen Kínában több ezer fős válogatóversenyeket rendeznek, mi jó, ha megközelítjük a száz indulót. Ezzel együtt még mindig versenyben vagyunk,
a legjobbak közé tartozunk, de keresni kell, hogy mivel tudunk ott is maradni.
Kőkemémy munkára van szükség, mert az átalakulás látványos. A vébén a negyedik hely számunkra is csalódás, de ez az olasz csapat nagyon dörzsölt, rutinos válogatott, és nemcsak most, hanem tavaly is aranyérmesek voltak. Nálunk a világversenyeken szereplő négy fő még jövőre is junior lesz, ezért bizakodóak lehetünk, hogy egy év múlva jobb eredményt fognak elérni. És persze mellettük is vannak nagyon ígéretes párbajtőrözők, akik szeretnének bekerülni a csapatba.”
Tavaly Párizsban az Andrásfi Tibor, Koch Máté, Nagy Dávid, Siklósi Gergely összeállítású egységnek köszönhetően a magyar férfi párbajtőrvívás 52 év után ünnepelhetett ismét olimpiai bajnoki címet. A mostani junioroknak nincs könnyű dolguk, ha helyet szeretnének követelni ebben a nemcsak sikeres, hanem viszonylag fiatal átlagéletkorú gárdában.
„Az olimpiai bajnoki cím nagy motivációt ad a következő generációnak, hiszen a fiatalabbak láthatják, hogy akár az aranyig is el lehet jutni. És az olimpiai bajnokok is ugyanúgy kezdték, mint az utánpótlásuk, nem is olyan régen még az Olimpici rendszerében vívtak. Természetesen hatalmas kihívás a felnőttválogatottba bekerülni, és ez nem is az egyik pillanatról a másikra megy. De az a véleményem, hogy ha valaki a felnőttek között is stabilan szállítja a jó eredményeket, megnyílhat előtte az esély. Viszont, ha valaki egy-két évig a felnőttek között nem úgy teljesít, ahogyan szeretne, akkor annak rettentően nehéz motiváltnak maradnia.
De a kulcs minden esetben a kitartás és az elhivatottság.
Arra sem egy példát láttunk már, hogy egy vívónak a felnőttek között is még több év kellett ahhoz, hogy beérjen.”
(Kiemelt képünkön balról: Balázs Bence, Keresztes Ádám, Császár Zoltán, Pelle Domonkos Fotó: Bizzi Team)