Kézilabda: program a határon túli fiatalokért

Március első felében Balatonbogláron, a NEKÁ-n edzőtáborozott a nyári vb-re készülő ifjúsági fiú kézilabda-válogatott, amely két meccset is játszott Tunézia korosztályos nemzeti csapatával; előbb 39–34-re, majd 42–28-ra győztek a magyar fiatalok az afrikaiak ellen. Az együttes tagjaként először bizonyíthatott két székelyudvarhelyi játékos, a kapus Bogos Dávid (VSK Székelyudvarhely) és a jobbszélső Tornai Balázs (Székelyföldi Kézilabda Akadémia).

„A szövetség határon túl működő programjának köszönhetően kapcsolatban vagyunk az erdélyi kézilabdázókkal, figyeljük a kinti magyar fiatalokat, ennek köszönhetően ketten lehetőséget kaptak, hogy megmutassák magukat a magyar ifiválogatottban. Az első meccsen érezni lehetett rajtuk a megilletődöttséget, ami a debütáláskor teljesen természetes, a második összecsapáson viszont már sokkal felszabadultabban mozogtak” – foglalta össze a tapasztalatait Gulyás István, a korosztályos nemzeti csapat szövetségi edzője.

Az említett programot 2019-ben indította el a Magyar Kézilabda Szövetség, amely azóta számos különböző eseményt szervezett a határon túli utánpótláskorú magyar sportolóknak. Erről a kezdeményezés létrejöttének egyik motorját, a hazai szövetség sportszakmai igazgatóját, Juhász Istvánt kérdeztük.

„A trianoni békediktátum kihirdetésével 1920-ban újrarajzolták, egyúttal korlátozták a magyar nemzet határait. A területet igen, a nemzettudatot viszont nem tudják határok közé szorítani – ez volt a szövetségi program kiindulópontja és alapja – mondta a sportvezető az Utánpótlássportnak. – A Határok Nélkül elnevezésű projekt indulása előtt felmértük, hogy a környező országokban ezek a területek milyen erőt képviselnek a kézilabdasportban. Kiemelkedett Dunaszerdahely, a Partium, Székelyudvarhely és a Délvidék, pontosabban Ada városa – hosszan lehetne sorolni az ezekről a területekről kikerülő kiváló játékosokat. Három éve a kárpátaljai Beregszászban közel nyolcszáz gyerek mozog a programnak köszönhetően iskolai környezetben, náluk alacsonyabb szinten kellett megkezdeni az építkezést.

gondoljunk csak a jelenlegi keretekből az egyaránt Szerbiában született Ilic Zoranra és Albek Annára. Mára eljutottunk oda, hogy ezeken a helyeken a teljes utánpótlás-nevelést a magyar állam támogatásából tudják megvalósítani az egyesületek, szervezett körülmények között. Mindenhol vannak szakmai igazgatóink, igyekszünk a területhez és a lehetőségekhez mérten keretek közé helyezni a képzést, monitorozzuk, felmérjük a játékosokat és képezzük az edzőket, akik évről évre Magyarországra is ellátogatnak. Eddig huszonhét határon túli tréner szerzett középfokú edzői végzettséget, jövőre pedig szeretnénk elindítani a szakedzői képzést. Kétévente nyáron saját fesztivált is rendezünk, utánpótláscsapatokkal, úgynevezett egyesítő tornával, kulturális eseményekkel.”

Az ifjúsági válogatottban debütáló Bogos Dávid decemberben még a román korosztályos nemzeti csapatban szerepelt, ennek ellenére akár már a nyári világbajnokságon is felhúzhatja a magyar mezt.

„Magas minőséget képviselnek a magyar utánpótlás-válogatottak, így

A 2015-ös katari vébé után a nemzetközi és az európai szövetség – éppen a házigazdák miatt – szigorította az országváltás lehetőségét. Az elmúlt időszakban csak akkor szerepelhetett a válogatottunkban – egyébként magyar útlevéllel is rendelkező – játékos, ha valamelyik klubcsapatunkba szerződött, az átigazolása után pedig eltelt három év. Friss változás, hogy aki huszonegy éves koráig megszerezte az adott ország állampolgárságát, és korábban nem szerepelt másik nemzeti csapatban vébén vagy Eb-n, nem kell kivárnia a harminchat hónapot, rögtön bevethető lesz. Ezt használtuk ki a két ifista esetében.

(Kiemelt képünkön: a székelyföldi Szejke SK utánpótláskorú játékosai a program keretén belül figyelik a magyar felnőtt női válogatott edzését Forrás: MKSZ)