Kézilabda: „Rohanunk, de hova?” – kerekasztalnál az akadémiai vezetők

Ahogyan korábban megírtuk, a Ferencváros népligeti főhadiszállásán rendezte meg a soron következő szakmai napját a Nemzeti Kézilabda Akadémia, az FTC közreműködésével. Az eseményen az előadásában az utánpótlás-nevelés témakörét is érintette az FTC-Rail Cargo Hungaria NB I-es női kézilabdacsapat dán vezetőedzője, Allan Heine, a programpontok közé pedig egy kerekasztal-beszélgetés is bekerült, amelyen részt vett Danyi Gábor, a NEKA női szakágvezetője, míg Kun Attila a Győri ETO, Márián Blanka a DVSC, Mihály Attila pedig az FTC akadémiájának szakmai igazgatójaként osztotta meg a gondolatait az érdeklődőkkel a hazai korosztályos kézilabdázók képzése kapcsán.

Heine előadását nagy érdeklődés kísérte, főleg, hogy a dán felnőttválogatottak évek óta remekül szerepelnek a világversenyeken; nem csoda, hogy az említett szakemberek beszélgetése során is hamar előkerült a téma.  

„Nagyon komplex a dán képzés, évek óta kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből, amit pedig a nemrég véget ért férfi felnőttvébén produkáltak, az bizonyította, hogy két szinttel is előrébb tartanak a teljes mezőnynél – mondta Danyi. – Szembetűnő az esetükben az utánpótlás megfelelő menedzselése, beépítése: a képzésük sorra termeli ki a jobbnál jobb kézilabdázókat, folyamatosan új játékosokat dobhatnak be, ráadásul a bőség zavara közepette, hiszen a vébékeretből is klasszisok maradtak ki. Jó lenne ellesni tőlük a metodikát. Inspirálódni, bizonyos elemeket érdemes átvenni, a teljes képzési módot, játékstílust viszont lehetetlen lemásolni, nem vezet célra. Évekkel ezelőtt a spanyolt, most a skandináv rendszert akarjuk egy az egyben átvenni, szerintem azonban nem ez az utunk – a sajátunkat kell megtalálni. Amit látok, hogy

Minden szakembernek meg kéne hallgatni a véleményét ebben a témában, hogy a folytatásban egységesen haladjunk a magyar kézilabda céljai felé.”

A Győri ETO női NB I-es csapatában számos skandináv játékos szerepel. „Mit lehet a klasszisoktól átvenni az utánpótlásba?” – tette fel Kun Attilának a kérdést Mocsai Tamás, a NEKA ügyvezetője, aki moderátorként vett részt a beszélgetésben.

A dán képzésről tudjuk, hogy ha valamit egy fiatal nem tud, nem ért, addig nem haladnak tovább a tanítással. Addig gyakorolnak, amíg százszázalékosan nem sikerül annak a sportolónak elsajátítania azt a mozdulatot, mozgást, taktikai elemet; az egyszerűségre törekednek. Ha pedig érzik, hogy nem tudja a játékos megtanulni, akkor váltanak, és azokra az elemekre koncentrálnak, amik jól mennek neki – magyarázta Kun Attila. – Ezt a felnőttek esetében is látjuk. Lehet, hogy nem négy-öt, csak két-három csellel dolgoznak, azokat viszont olyan szinten csinálják, hogy lehetetlen őket megállítani. Egyénre bontják le a képzést, nem a csapat van az előtérben. Ha pedig a nemek közti különbséget vesszük,

ezt a leányszakágban érdemes lenne átvenni.”

Felmerült a kérdés, mennyire van jelen itthon a felszabadultság, a játékosság az akadémiai hétköznapokban.

„Meg kell ismerni az egyéneket, a gyerekek személyiségét, így tudjuk majd, milyen lesz annak a játékosnak az útja a felnőttmezőnybe – fogalmaz a debreceni Márián Blanka. – Fontos a szabadjáték is, hogy legyen döntési lehetőségük a különböző helyzetekben, ne csak a felrajzolt figurákat csinálják. Ez is kell ahhoz, hogy valaki az elit szinthez közelítsen, kulcs a kreativitás.

Ezen mindenképp változtatni kell.”

„Szeretnénk sok mindent átvenni, szakmailag és a pozitív hozzáállásban is – tette hozzá Mihály Attila, visszautalva az Allan Heine-előadás alapján megismert dán felfogásra. – Azt viszont meg kell említenem, hogy más a társadalmi hátterünk, az alapvető viselkedésünk, felfogásunk, emiatt ezt nem lehet egy az egyben átültetni. Vagy legalábbis nem mindenki esetében. Szeretnénk a lehető legtöbbet kihozni a gyerekekből, de úgy, hogy ezt ne érezzék tehernek vagy nyomásnak. Tapasztaltunk már kiégéseket is, amit természetesen minden esetben el akarunk kerülni. Óriási a felelőssége azoknak a kluboknak, pontosabban az ott dolgozó szakembereknek, amelyekben az akadémiai rendszer előtt játszik a fiatal, hiszen abban rakják le az alapokat a gondolkodásmód terén is.”

(Kiemelt képünkön: az FTC U20-as női csapata a szakmai napon Forrás: NEKA)