Pap Ferenc: Az a célom, hogy a szenvedélyem átragadjon a gyerekekre

A díjat 2024-től havonta ítélik oda és negyedévente adják át, most a második három hónap kitüntetettje kapta meg azt: Bakosi Béláné Szenczi Erika atléta-, Pap Ferenc birkózó- és Puskás Jenő tornászedző. Az elismerés mellé 250 ezer forint pénzjutalom is jár. A díjazottak közül ezúttal Pap Ferenc birkózóedzővel beszélgettünk, aki 1996-ban, Cegléden – korábbi edzője, Fábián Pál biztatására – vágott bele a tréneri pályába, és azóta is a CVSE-ben tevékenykedik, méghozzá öccsével, Attilával egyetemben.

Pap Ferenc a legkisebbek mellett, egy kezdő csoport élén kezdte, és mindjárt az elején egy nagyon ígéretes gyerekekből álló csoportot fogott ki, amelynek mások mellett tagja volt

Ahogy idősödtek a tanítványai, sorban nyerték a korosztályos magyar bajnoki címeket, valamint idővel a válogatottba is mind többen bekerültek, és képviselték a magyar színeket a különböző utánpótlás-világversenyeken.

Az igazán nagy áttörést aztán a 2006-os esztendő hozta el, amikor Lőrincz Tamás a junior-vb-n és az Eb-n is bronzérmes lett, mi több, ugyanebben az évben mindössze 19 évesen, vagyis juniorkorúként bravúros teljesítménnyel felnőtt Európa-bajnoki címet szerzett.

Végül nem így lett, az öcsémmel mindketten ott ragadtunk, és azóta is ennek a hivatásnak élünk. Alapvetően nincs konkrét recept a sikerre. A nézetem szerint a kitartás, a szorgalom és az elhivatottság a három legfontosabb tényező a sikerhez mind versenyzőként, mind pedig edzőként.

Legismertebb tanítványai a már említett, olimpiai, világ- és Európa-bajnok Lőrincz Tamás, illetve testvére, az olimpiai és vb-ezüstérmes, Eb-győztes Lőrincz Viktor, akinek szintén nevelőedzője volt.

A klubjában jelenleg nagyjából 100 fiatallal foglalkozik, a legkisebbektől egészen a felnőtt versenyzőkig bezárólag.

és szép eredményeket értek el. Az öcsémmel és edzőkollégámmal, Attilával abban reménykedünk, hogy a mostani versenyzőink között is vannak olyanok, akik majd Lőrincz Tamáshoz hasonlóan világraszóló sikerek elérésére lesznek képesek. Ezért dolgozunk. A kezdetekhez képest az évtizedek alatt mára sokat változtak a gyerekek. Manapság egyre nehezebb a fiatalokkal megszerettetni a birkózást, és hosszú távon is benntartani őket a sportágban, de próbálunk mindig megújulni, alkalmazkodni, és megtalálni velük a közös hangot, kiépíteni a bizalmi viszonyt.”

Az olimpiai bajnok Lőrincz Tamás 1996-ban, 10 évesen került Pap Ferenc csoportjába.

„Rengeteg fantasztikus közös élményben volt részünk. Kiskölyökként egyszer rövid időre abbahagytam a birkózást, majd amikor Fábián Pál unszolására újrakezdtem, megérkezett a ceglédi klubhoz egy fiatal edzőtestvérpár, Pap Ferenc és Pap Attila – emlékezett vissza Lőrincz a kezdeti évekre. – Gyakorlatilag az első pillanattól megvolt köztünk a kémia, és

és kitartottam a sportág mellett. Félszavakból megértettük egymást, nagyon szerettem velük edzésekre és versenyekre járni, mert garantált volt a nevetés és a vidámság, illetve a közösségépítésben is élen jártak. A későbbiekben is mindvégig segítettek az utamon. Kiváló alapokat kaptam tőlük, amelyekre utána tudtam építeni a Mr. Tus birkózóiskolában is, amikor tizenötévesen felkerültem Budapestre.

(Kiemelt képen: Pap Ferenc)