Az elmúlt öt évben – amióta az MTK Budapest utánpótláscsapataival dolgozom – már velünk voltak az okostelefonok és a különböző közösségimédia-felületek. Természetesen eleinte minden edzőnek kihívás kezelni azt, hogy a gyerekek sokat használják a telefonjukat, és az életük egy részét az online térben élik. A legfontosabb, hogy mi, akik nem így nőttünk fel, ne tiltással reagáljunk erre a jelenségre, hanem fogadjuk el: a mai tizenévesek ebbe születtek bele. Mindenkinek ajánlom figyelmébe Steigervald Krisztián generációkutató interjúit (például, amit Friderikusz Sándornak adott) és előadásait arról, hogy mennyire más gyermekkort élnek ma a fiatalok a szüleik és az edzőik korosztályához képest.
Az okostelefonokat nem lehet és nem is szabad tiltani, ugyanakkor ki kell jelölni, hogy a fiatalok mikor és mire használhatják azokat.
Amint belépnek a sportközpontba, megkérjük őket, ne a mobiljukkal foglalkozzanak, inkább azt szorgalmazzuk, hogy beszélgessenek egymással – ez a csapatsportok esetében elengedhetetlen. A vidéki, buszos utazások alatt a mérkőzések előtt az a kérés, hogy legfeljebb zenét hallgassanak a telefonjukon, és semmiképpen ne játsszanak rajta, mert az koncentrációt igényel, fáradtságot okoz. A meccsek után, a nagy terhelést követően persze kedvükre játszhatnak vagy nézhetnek videókat a hazaúton.
A videóelemzésekhez egyébként nagyon hasznosak az okostelefonok, mert a gyerekekről összeállított meccsfelvételeket át tudjuk nekik küldeni, és azokat bárhol megnézhetik. Ha valaki igazán eltökélt, az megnyitja a videókat, és észreveszi a hibákat, amelyeket a következő meccseken igyekszik kijavítani, így ezáltal fejlődik.
Szintén érdekes kérdés a közösségi média használata. A tizenéves játékosaink rengeteg sztárfutballistát követnek a Facebookon vagy az Instagramon, illetve velük kapcsolatos tartalmakat néznek a TikTokon. Ez egyfelől jó, hiszen folyamatosan láthatják a példaképeiket, másfelől viszont érdemes velük beszélgetni arról, hogy mennyi munka és lemondás árán jutottak el azok a játékosok oda, ahol most tartanak.
A közösségi médiát lehet hasznos dolgokra használni, például a közös csoportokba gyakran küldünk életmóddal vagy táplálkozással kapcsolatos cikkeket, megosztunk motivációs videókat.
Ha ezeket olvassák és nézik, azt gondolom, fejlődnek, miközben a telefonjukat használják.
A közösségi média fonák oldaláról elmesélek egy történetet. Néhány éve egy játékosunkat elkapták snüsszel. Mindenki értetlenül állt a helyzet előtt, elképzelni sem tudtuk, hogyan jutott eszébe ilyesmihez nyúlni. A döbbenet csak akkor lett nagyobb, amikor elmondta, hogy az egyik topligás labdarúgó használja ezt a dohányterméket, az ő közösségimédia-oldalán látta, ezért úgy gondolta, ő is kipróbálja. Hamar léptünk, a mentáltrénerünk segítségét kértük, miközben ráébredtünk:
fontos feladatunk beszélgetni a srácokkal arról, hogy mit érdemes ellesni, megfogadni abból, amit a legjobbak csinálnak és mit nem szabad.
Egyfajta szűrőt szeretnénk kínálni nekik, amelyen többnyire az értelmes tartalmak mennek csak át.
Horváth Ádám,
Az MTK Budapest U17-es labdarúgócsapatának vezetőedzője
(Kiemelt képünk forrása: MTK Budapest)