Tekvondó: a főpróba sikerült, az előadást a kínaiak elrontották

Az április eleji, rangos – és legfőképpen olimpiai kvótaosztó – viadal selejtezőjéből Márton Viviana negyeddöntősként, pár perccel idősebb nővére, Márton Luana pedig kategóriagyőztesként jutott tovább a GS-viadalra, ahol egyformán ötödikek lettek, így közvetlenül nem szereztek startjogot a 2024-es nyári ötkarikás játékokra. Kvóta ugyanis kizárólag a súlycsoportelsőknek járt Vuhsziban.Márton Viviana negyeddöntősként, pár perccel idősebb nővére, Márton Luana pedig kategóriagyőztesként jutott tovább a GS-viadalra, ahol egyformán ötödikek lettek, így közvetlenül nem szereztek startjogot a 2024-es nyári ötkarikás játékokra. Kvóta ugyanis kizárólag a súlycsoportelsőknek járt Vuhsziban.

Titokban persze reménykedtünk, hogy kisebb csoda bekövetkezte esetén mind a két nagy magyar tehetség már a kínai városból egyenes ágon kijut a párizsi olimpiára, de a csoda elmaradt. Ám nincs okuk az ikreknek, hogy szemrehányást tegyenek maguknak, s a külvilágnak sem lehet egy rossz szava sem, amiért most – vagy inkább most még - nem jött össze az ötkarikás kvótaszerzés. Az ismert mondással élve: ami késik, nem múlik.

Már az önmagában bizakodásra ad okot, hogy Luana és Viviana a Grand Slam-esemény „előjátékán”, ugyancsak Vuhsziban átverekedte magát a minőségben és mennyiségben egyaránt méretes – 16 ország négyszáznál is több versenyzőjét felvonultató - mezőnyön, s a selejtezőről bejutott a torna résztvevői közé. Amivel sportághistóriai lépéssel rukkoltak elő, mivel Magyarország első, selejtezőből Grand Slam-kvótát kiérdemlő versenyzői lettek. Okkal minősítette a dupla sikert édesapjuk, a küzdősportos múltú Márton Zsolt honlapunknak ekképpen:

A selejtezőben elébb Viviana aratta sorra a győzelmeket a 67 kg-osok között, s egészen az elődöntőig jutott úgy, hogy három kiváló kínaival bánt el, mígnem a döntőbe jutásért vívott csatában alulmaradt egy negyedik kínai tekvondóssal, a későbbi győztessel szemben. Másnap az 57 kilós Luanán volt a sor, aki – a magyar szövetség értékelése szerint:

Aztán jött maga a Grand Slam, a súlyos téttel: aki nyer kategóriájában, az máris párizsi olimpiai szereplőnek tekintheti magát.  Itt pedig már közbeszólt a mi tinijeink felnőtt mezőnyben még hiányzó versenyrutinja, az, hogy a riválisok - sok-sok évvel idősebbek és tapasztaltabbak, nem utolsó sorban pedig nemzetközileg eredményesebbek lévén – felül tudtak kerekedni rajtuk. Egészen pontosan Viviana, életük első Grand Slam-versenyének negyeddöntőjében, a későbbi bronzérmes Csang Meng-ju személyében azt a kínait kapta ellenfélül, aki  24 éves, és korábban nyert már világbajnokságot, Ázsia-bajnokságot egyaránt.

Luana egy nappal később próbált szerencsét kategóriájában, s testvéréhez hasonlatosan ötödik lett, miután a legjobb nyolc között ő is kifogott egy másik 24 éves sportági nagyhalat: azt a szintén kínai Luo Cung-sit, aki vezeti az olimpiai világranglistát, volt már aranyérmes Ázsia-bajnokságon, tavaly pedig világbajnoki címet szerzett. Hangsúlyozandó: a felnőttek között. A hét évvel fiatalabb ikreknek – hogy a bevezetőben említett gondolathoz visszatérjünk – nem aprócska, hanem felettébb terebélyes méretű szerencsére lett volna szükségük, hogy világszenzációt aratva nyerjenek az érett világklasszisokkal szemben. De eljöhet majd még az az idő is...

(Kiemelt képünkön: Luana és Viviana történelmet írt Vuhsziban Forrás: wtftaekwondo.hu)