Lőrincz Tamás olimpiai bajnok és Lőrincz Viktor olimpiai ezüstérmes birkózóval az együtt, egymásért gondolat jegyében beszélgetett Bruckner Gábor, az Utanpotlassport.hu főszerkesztője. A fivérek történeteiből kiderült, mennyit és hogyan segítettek egymásnak a pályafutásuk során, miképpen adtak erőt a másiknak, amikor az éppen mélypontra került. A fejlődésük sorsdöntő állomása volt a Mr. Tus birkózó-sportiskola, amelynek Tamás már az alakulás évében a diákja lett, majd az öccse is követte őt Ceglédről Budapestre. A konferenciára elkísérte a testvéreket Bacsa Ferenc mesteredző, aki szintén bekapcsolódott az élvezetes diskurzusba. A tokiói hősök nevelőedzőik tevékenységének fontosságát is hangsúlyozták.Lőrincz Tamás olimpiai bajnok és Lőrincz Viktor olimpiai ezüstérmes birkózóval az együtt, egymásért gondolat jegyében beszélgetett Bruckner Gábor, az Utanpotlassport.hu főszerkesztője. A fivérek történeteiből kiderült, mennyit és hogyan segítettek egymásnak a pályafutásuk során, miképpen adtak erőt a másiknak, amikor az éppen mélypontra került. A fejlődésük sorsdöntő állomása volt a Mr. Tus birkózó-sportiskola, amelynek Tamás már az alakulás évében a diákja lett, majd az öccse is követte őt Ceglédről Budapestre. A konferenciára elkísérte a testvéreket Bacsa Ferenc mesteredző, aki szintén bekapcsolódott az élvezetes diskurzusba. A tokiói hősök nevelőedzőik tevékenységének fontosságát is hangsúlyozták.
„Számomra az volt a meghatározó, hogy az adott időszakban velem foglalkozó edző a szakmai felkészültsége mellett valóban ismerjen engem, és tudja mire van szükségem emberileg is– fogalmazott Lőrincz Tamás.– Ebből a szempontból abszolút szerencsés voltam, hiszen Cegléden olyan alapokat kaptam minden téren, amelyekre később, a Mr. Tusban már remekül lehetett építeni. Az edzőim mindig arra törekedtek, hogy a birkózótudásom fejlesztése mellett neveljenek is, értéket adjanak át, és kijelenthetem: minden mesteremtől kaptam valami pluszt.”
Emellett Lőrincz Viktor kiemelte, hogy testvérekként rendre egymásra támaszkodhattak a nehéz időszakokban, illetve a másik sikereiből is merítették a motivációt.
„Nyilvánvalóan Tomi is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen eredményeket értem el, hiszen ott állt előttem a példa, testközelből láttam min megy keresztül, és mi kell a sikerekhez. Majd ahogy haladt előre a pályafutásunk, ez kölcsönösen is remekül működött. Amikor az egyikünk éppen hullámvölgyben volt, vagy netán sérüléssel bajlódott, a másikunk segítségével, közösen mindig túllendültünk a holtpontokon– mondta afiatalabb Lőrincz fivér, majd az utánpótlás jelenlegi helyzetére is kitért.–Úgy látom, hogy a mostani fiatalok között is vannak hozzánk hasonló, sikerre éhes és elszánt versenyzők. A következő generáció tagjai már jobb körülmények között készülhetnek, mint mi egykoron. Az akadémián és a klubokban is színvonalas munka folyik, és mindent adott ahhoz, hogy a tehetségekből a jövő olimpiai bajnokai legyenek."
Tamás a tokiói olimpia után visszavonult az élsporttól, viszont semmi esetre semfog elszakadni a birkózástól, a későbbiekben akár edzőként is el tudja képzelni magát.
„Mindenképpen szeretnék valamilyen formában a birkózószőnyeg mellett maradni. Az, hogy ez pontosan milyen feladatkört jelent, az még a jövő zenéje. Nagyon frissek még a versenyzői élményeim, át kell gondolnom alaposan ezt a kérdést. Azonban az mindenképpen megnyugvásra ad okot, hogy az elmúlt időszakban afiatalokszép számban tűntek fel a felnőttválogatottban, akik folyamatosan fejlődnek. Továbbá az utánpótlásunk remek eredményeket hozott a közelmúltbeli világversenyeken, szóval ígéretes jövő előtt áll a hazai birkózás."