Labdarúgás: Gulácsi és Vadócz példája lebeghet Schäfer András előtt

A szlovák élvonalban szereplő DAC múlt héten jelentette be, hogy a nyárig kölcsönvette az olasz élvonalbeli Genoa U21-es magyar válogatott középpályását, a 20 éves Schäfer Andrást, aki egy éve az MTK Budapesttől szerződött Olaszországba A legutóbb, ősszel az olasz másodosztályú Chievónak adták kölcsön, de sem a veronai klubban, sem a Genoában nem szerepelt az első csapatban tétmérkőzésen.

Schäfer András fél évre kölcsönbe került a DAC-hoz • Fotó: dac1904.sk

„Várható volt, hogy Andrásnak nehéz lesz megugrani ezt a szintet, mert nagyon nagy volt a váltás az NB I-hez képest – értékelte az elmúlt egy évet a középpályást képviselő CMG menedzseriroda társtulajdonosa, Kövesdi Viktor. – Az volt a terv, hogy fokozatosan épül be a Genoa első csapatába: először csak edz a felnőttekkel és a Primavera-együttesben játszik, aztán egyre több lehetőséget kap az élvonalbeli gárdában is. Ez így is indult, csakhogy nem sokkal az Olaszországba szerződése után a csapat mélyrepülésbe kezdett, amibe a teljes klubvezetőség belebukott, az őt szerződtető vezetőedző is távozni kényszerült. Így tavasszal nem jöhetett el az ideje, hogy tétmeccsen is megmutathassa magát. A nyári felkészülés során lehetőséget kapott, amivel élt is, mert a Lyon ellen például gólpasszt adott, de a klubban úgy látták, a fejlődése érdekében jobb lenne, ha kölcsönbe kerülne. Már akkor képbe került a DAC, de a klubnál ragaszkodtak ahhoz, hogy Olaszországban maradjon. A Genoa által erőltetett Chievo azonban nem volt szerencsés választás, bár az is igaz, amit András önkritikusan elismert több korábbi interjúban is, ő is hibázott néhány dologban. Ezen persze most már nem érdemes rágódni. Tanulni kell a történtekből, de előre kell nézni, a DAC egy új lehetőség, ott kell bizonyítania, hogy hiba volt őt mellőzni Olaszországban”

A játékosügynök kifejtette, a sikeres és kevésbé sikeres pályafutásokat az különböztetheti meg egymástól, hogy a játékosok miképpen tudnak reagálni a nehéz helyzetekre, a tapasztalatokat leszűrve hogyan tudják azokat később a maguk javára fordítani. Példaként a télen éppen Uruguayba szerződött Vadócz Krisztiánt hozta fel.

„Vadócz Krisztián ugyanannyi idős volt, mint Schäfer András, amikor a Honvédból a szintén topligás, francia Auxerre-be került, és másfél év alatt csak egyszerszerepelt a meccskeretben. Mégis azt mondta később, hogy az volt pályafutása egyik leghasznosabb időszaka, mert akkor tapasztalta meg, mi a nyugat-európai profizmus, milyen terhelést kapnak a játékosok, hogyan szervezik meg a futballnak alárendelve a mindennapjaikat. Figyelt, tanult, látta mit kell tenni ahhoz, hogy valaki valóban profi futballista legyen. Nehéz időszak volt, de Krisztián mentálisan jól bírta és aztán építkezni tudott belőle, hiszen később akárhol is futballozott Európában vagy a világban, mindegyik csapatánál számítottak rá, bizonyítani tudott és nagyon szép karriert futott be. De említhetem Gulácsi Pétert is, aki a Liverpoolban fiatalon még nem játszott az első csapatban, de mostanra eljutott odáig, hogy a Bundesliga legjobb kapusa lett. Sokszor teszik fel a kérdést, miért van az, hogy a horvát és a szerb gyerekek nagyobb százalékban állják meg a helyüket külföldön, mint a magyarok. Erre azt tudom mondani, hogy ők jobb válaszokat adnak a nehéz helyzetekre. Mindegy milyen bajnokságról, hogy szerb vagy magyar gyerekről beszélünk: mindenkinek meg kell nyernie a maga csatáját. Nincsenek jó receptek, mert minden egyénfüggő, de csak mentálisan erős játékosok tudnak sikeresek lenni.”

Kövesdi arról is beszélt, hogy amikor valamelyik topligás csapat bejelentkezik egy magyar játékosért, kész kifizetni a vételárát, hosszú távú, jó ajánlatot tesz neki, akkor arra, ha egy kicsit is van önbecsülése, vannak céljai a játékosnak, nem mond nemet, hanem megméreti magát, vállalja a küzdelmet, ahogy Schäfer András is tette, és ha az egyik helyen nem sikerül célt érni, jön a következő.

„A nemzetközi piacon vannak az úgynevezett „buying” és „selling” klubok. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek kész játékosokat vásárolnak, a másikba azok, amelyek felépítik a tehetségeket, hogy aztán továbbértékesítsék a játékjogukat. A DAC egyértelműen utóbbi kategóriába sorolandó, a fiatalok versenyeztetésére építenek a klubban, aminek köszönhetően számos játékost adtak el Nyugat-Európába. Azt az üzletpolitikát képviselik, amit a holland és belga klubok (Dunaszerdahelyen a sportigazgató is belga). András fél évre kölcsönbe került Dunaszerdahelyre, de ha itt bizonyítani tud, ki is vásárolhatják olaszországi szerződéséből, persze arra is megvan az esély, hogy a teljesítményével a genovai vezetőket is meggyőzi. A Genoa anyagi hozzájárulást is tett annak érdekében, hogy ez a kölcsön létrejöhessen, a klubnak is érdeke, hogy a játékos fejlődni tudjon.”

DAC-os fiatalok
A szlovák élvonalban legutóbb ezüstérmes DAC a közelmúltban számos magyar fiatalt szerződtetett. Az első fecske a mostani csapatból Vida Kristopher volt, aki 2016-ban 21 évesen Hollandiából érkezett Dunaszerdahelyre. Vida Máté két éve ugyan 22 évesen igazolt át a Vasasból a DAC-ba, de még az érkezése után is szerepelhetett a magyar U21-es válogatottban 2018 őszén. Mindkét Vida alapember a sárga-kékeknél, ahogy Kalmár Zsolt is (ha nem sérült), akit 2017-ben, 22 évesen, Schäfer Andráshoz hasonlóan először kölcsönvettek a kevésbé sikeres nyugat-európai időszaka után (az RB Leipzig játékosa volt), majd végleg szerződtették. Kalmárnak a DAC-ban sikerült formába lendülnie, kulcsjátékossá nőtte ki magát. Azóta megfordult a klubban az U19-es válogatott Csóka Dániel és a nyáron a 19 éves Csoboth Kevin kölcsönvétele is szóba került, de őt nem engedte el a Benfica. A DAC nem rég 1 millió euróért adta el a 21 éves szlovák Matej Oravecet a Philadelphia Unionnak, míg a korábbi, korosztályos elefántcsontparti válogatott Vakoun Bayóért egy éve 2.23 millió eurót fizetett a skót Celtic.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.