Vitorlázás: mintha egyszerre sakkoznának és húzódzkodnának a vízen

A vitorlázás több ezer éves múltra tekint vissza; a vízi járművek, a szél energiájának használatára maga a természet tanította meg az embert. A hajók és a technika fejlődésének velejárója volt a versenysport kialakulása. A XIX. században már több nagy versenyt rendeztek, s mérföldkövet jelentett, amikor Georg Steers amerikai hajótervező megépítette America nevű, szkúner vitorlázatú versenyjachtját. Az America áthajózott az óceánon, 1851-ben az angliai Wight-sziget körül versenyre hívta ki az angol sportvitorlásokat, s diadalmaskodott. A vitorlázók először 1900-ban versenyeztek az olimpián, 1908 óta pedig a sportág minden nyári ötkarikás játékok programjában szerepelt. Magyar versenyzők 1928-ban indultak először olimpián, s eddig egy érmet szereztek Detre Szabolcs és Detre Zsolt révén, 1980-ban. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Norvégia a három legeredményesebb ötkarikás szereplő, de olyan országok is szereztek már érmet vitorlázásban, mint a Bahamák, a Holland-Antillák vagy a Virgin-szigetek.A vitorlázás több ezer éves múltra tekint vissza; a vízi járművek, a szél energiájának használatára maga a természet tanította meg az embert. A hajók és a technika fejlődésének velejárója volt a versenysport kialakulása. A XIX. században már több nagy versenyt rendeztek, s mérföldkövet jelentett, amikor Georg Steers amerikai hajótervező megépítette America nevű, szkúner vitorlázatú versenyjachtját. Az America áthajózott az óceánon, 1851-ben az angliai Wight-sziget körül versenyre hívta ki az angol sportvitorlásokat, s diadalmaskodott. A vitorlázók először 1900-ban versenyeztek az olimpián, 1908 óta pedig a sportág minden nyári ötkarikás játékok programjában szerepelt. Magyar versenyzők 1928-ban indultak először olimpián, s eddig egy érmet szereztek Detre Szabolcs és Detre Zsolt révén, 1980-ban. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Norvégia a három legeredményesebb ötkarikás szereplő, de olyan országok is szereztek már érmet vitorlázásban, mint a Bahamák, a Holland-Antillák vagy a Virgin-szigetek.

De Jonghe Arthur

DE JONGHE ARTHUR
A Spartacus Vitorlás Egylet 17 éves versenyzője. Jeney Mátéval az oldalán 29-es hajóosztályban kétszeres junior magyar bajnok és korosztályos Európa-bajnoki hatodik

„Bárkinek ajánlom ezt a sportot, aki szeret a szabadban, vízközelben lenni és a természetben kikapcsolódni. Motivációt könnyű nyerni belőle, ám erre szükség is van, hiszen ha komolyan akar valaki foglalkozni a vitorlázással, tudnia kell, hogy rengeteg utazást, lemondást követel, mivel a világot járjuk szinte az egész évben. Persze ezt is imádom benne. A középszintű versenyzők általában százhúsz napot töltenek a vízen egy évben, mi nagyjából száznyolcvanat. Télen például Barcelonában voltunk, most éppen a Garda-tónál, és a nyáron csupán hét napot töltök Magyarországon. Egyébként sokkal keményebb ez a sport, mint ahogyan azt az ember gondolná: nemcsak vízi edzéseink vannak, hanem sokat erősítünk a szárazföldön; általában heti ötször.”

Goszleth Marcell

GOSZLETH MARCELL
A 29-es hajóosztály utánpótlás-válogatottjának edzője

„A vitorlázás szépsége leginkább abban rejlik, hogy közel kerülhetnek az emberek azokhoz az alapelemekhez, amelyektől egyre inkább távolodik a világ. Összetett és sokszínű sport – ez egy másik ok, amiért érdemes elkezdeni. Valami olyasmihez tudnám hasonlítani, mintha sakkoznának a vízen a versenyzők, úgy, hogy közben húzódzkodnak is. Minden pillanatban más készségeket követel meg, rendkívüli erőnlétre és koncentrációra van szükség, hiszen gyors döntéseket kell hozni nagy terhelés mellett. Tulajdonképpen bármikor el lehet kezdeni; a vízhez bárki hozzászoktathatja a gyerekét, a vitorlázás alapjait pedig nagyjából nyolcévesen kezdjük tanítani. Kétféleképpen lehet elindulni: ha valaki beleszületik, vagy ha táborokba jár fiatalon. Ez utóbbira kiváló rendszert alakított ki a hazai szövetség, hiszen minősítik a táborokat, ezzel is megkönnyítve az érdeklődők választását. Azt tudni kell, hogy nem olcsó sport, ám nem is kiugróan drága. A kezdeteknél a hétnapos táborok ára nagyjából ötven és nyolcvanezer forint között mozog. Ha pedig a versenyzésre kerül a sor: mindennel együtt körülbelül ötszázezer forintra van szükség a teljes szezonhoz.”

Gyapjas Balázs

GYAPJAS BALÁZS
A Spartacus Vitorlás Egylet 23 éves versenyzője. Testvérével, Zsomborral párosban a 470-es hajóosztályban junior Európa-bajnoki ezüst-, világbajnoki bronzérmes, felnőtt vb-tizenhatodik

„Volt egy hajónk a Balatonon, így amióta az eszemet tudom, kapcsolatban vagyok a vízzel, a vitorlázással. Nyolcévesen mentem először vitorlástáborba, ahol azt mondták, tehetséges vagyok, menjek vissza ősszel. Így is tettem. Emlékszem, borzasztóan hideg volt a víz, a hátam közepére sem kívántam többé ezt a sportot. Aztán persze mégis itt ragadtam, és pont azt szerettem meg benne, hogy mennyire változatos: egyszer erős, másszor gyenge szél van, amely fújhat bárhonnan, és az iránya is változhat. Néha esik, máskor pedig nagyon meleg van, egyszerűen imádom. Ahogyan az összetettségét is: minden apró részletet át kell vizsgálni a hajón, mielőtt útra kelünk vele. A versenyzés sem sétagalopp: van olyan futam, amely akár négy-öt órán keresztül is tarthat, tehát nagy állóképességgel kell bírnia annak, aki belevág. A viadalok különösen izgalmasak, hiszen bármi megtörténhet: megváltozhat a szélirány, áramlásba kerülhetünk. A legfontosabb az, hogy a sportoló száz százalékig tudjon összpontosítani minden pillanatban, mivel rendkívül gyors döntéseket kell meghozni, és az sem baj, ha ezek helyesek.”

További korosztályos híreinkVITORLÁZÁSBANa sportági aloldalunkon.