Bruckner Gábor „Vagyis inkább régi-új ez a munka” – emlékeztet arra, hogy a vasi vízilabdával majd’ másfél évtizede került először kapcsolatba; akkor, amikor a sportágban szűz területnek számító Szombathelyen először kezdtek kisiskolásokat versenyszerű vízilabdára felkészíteni. A négyesztendei közös munkálkodás után 2015-ben Vincze újból bekapcsolódott az addigra mind följebb lépegető helyi pólóéletbe, mostantól pedig – miután a tavasszal megvált az OSC vezetőedzői padjától, és szabadon „igazolgatóvá” vált – mindenekelőtt az utánpótlásra koncentráló szakmai igazgatóként tevékenykedik az ősztől immár a felnőtt OB I-ben szereplő, az élvonalbeli tagságot 16-17 éves fiatalok sorával kivívó klubban.Bruckner Gábor „Vagyis inkább régi-új ez a munka” – emlékeztet arra, hogy a vasi vízilabdával majd’ másfél évtizede került először kapcsolatba; akkor, amikor a sportágban szűz területnek számító Szombathelyen először kezdtek kisiskolásokat versenyszerű vízilabdára felkészíteni. A négyesztendei közös munkálkodás után 2015-ben Vincze újból bekapcsolódott az addigra mind följebb lépegető helyi pólóéletbe, mostantól pedig – miután a tavasszal megvált az OSC vezetőedzői padjától, és szabadon „igazolgatóvá” vált – mindenekelőtt az utánpótlásra koncentráló szakmai igazgatóként tevékenykedik az ősztől immár a felnőtt OB I-ben szereplő, az élvonalbeli tagságot 16-17 éves fiatalok sorával kivívó klubban.
Bár továbbra sem költözik Szombathelyre, csupán heti két napot tölt a városban, azt mondja, minden idegszálával arra összpontosít, hogy a település vízilabdasportja hosszú távon is számottevő tényezővé váljék a hagyományaira amúgy oly büszke sportágban.
„Amikor ott vagyok, folyamatosan követem, mi történik az edzéseken, konzultálok a kollégákkal, figyelem azokat a játékosokat, akikre érdemes több energiát fordítani. A jelenlegi – nem mellékesen tizenegy saját nevelésű játékost felvonultató – felnőttkeretben jó néhány olyan tinédzser található, akinek szerepe volt a másodosztályú bajnokság megnyerésében, és az a cél, hogy a néhány újonnan szerződtetett, rutinos pólós mellett ők is mind több lehetőséghez jussanak az élvonalban.”
Semmi kétség, Szombathelyen a futball, a kosárlabda és legendás atlétikai műhely mellett a vízilabda is felkerült a sporttérképre, de Vincze ennyivel semmiképpen nem érné be. Azt szeretné, ha évről évre több gyerek választaná sportágaként a pólót, és a helyi utánpótlásra épülő felnőttcsapat stabil tagjává válna az első osztályú mezőnynek.
A városban a vízfelületek egyébként adottak: a nemrégiben felújított ötvenes medence mellett már egy harminchármasban is tréningezhetnek a pólósok, nyáron pedig ott a Tófürdő szintén ötven méteres létesítménye, amely pazar környezetben várja a különféle tornákra érkező csapatokat.
A korosztályos sorozatokban az utóbbi időben a legjobbaknak is méltó ellenfelei voltak a szombathelyi fiatalok, akik hét évjáratos fiúcsapatban kapnak lehetőséget a bizonyításra. Hogy Vincze „atyai gondoskodása” további jótékony hatással lehet rájuk, arra a korábbi válogatott-csapatkapitány utánpótlás-nevelésről megfogalmazott szavai akár garanciát is jelenthetnek.
„Ma is éppen úgy akadnak tehetségek, kivételes képességű fiatalok, mint a mi időnkben, de tudomásul kell venni: megváltozott a világ. Nem csak a harminc-negyven, hanem már a tíz évvel ezelőtti életet sem lehet a mostanihoz hasonlítani. Amíg nekünk csak arra kellett ügyelnünk, hogy a sportot összeegyeztessük a tanulással, addig a mai srácoknak újabb és újabb, az edzésekről a figyelmet elvonó körülménnyel kell megküzdeniük, és tényleg csak a legelhivatottabbak számíthatnak sikerekre. A megváltozott helyzethez igazodva most egészen más jellegű tréningekre van szükség, mint annak idején. Amellett, hogy a különleges fizikai terhelés már a tizenéveseknek is elengedhetetlen, s persze a színes technikai repertoár elsajátíttatása szinte kötelező elem a magyar vízilabdában, világosan látszik: az edzéseket játékosabbá, oldottabbá kell tenni. Meggyőződésem, hogy a gyakorlásokon a legfontosabb a kőkemény munka és a vidám légkör egészséges összhangjának a megtalálása.”
Vincze még hozzáteszi: a póló helyi népszerűsítése, na meg a gyerekek fejlődése érdekében eltökélt szándékuk, hogy időről időre nemzetközi korosztályos tornákat rendezzenek. Az „ősbemutatót” július közepén tartják, amikor Ifjúsági Vízilabda Karnevál néven hatcsapatos U13-as és tizenkét együttes részvételével tartandó U17-es tornát rendeznek a Tófürdőn, spanyol, amerikai, francia és finn klubok fiataljainak fellépésével.
Tudás van, szándék van, terv van. A reflektorfényből látszólag a hátországba szerződő egykori világklasszis mindennek a birtokában vág bele a munkába, amelyről azt mondja: valamelyest nyilván a kényszer is szülte a jelenlegi helyzetet, de a kihívás mind erősebben foglalkoztatja.
„Maradjunk annyiban: a szombathelyi póló régóta a szívügyem. És boldog vagyok, hogy mostantól a munkahelyem is.”
További korosztályos hírek VÍZILABDÁBAN a sportági aloldalon.