reb Piros Zsomborék már csak olyanok, hogy sietnek haza: a januári Australian Open megnyerése után szinte a pályáról rohantak a reptérre, és ezúttal is, már Nicola Kuhnnal a Roland Garroson elért párossiker estéjén Párizsból Budapest felé vették az irányt. Azért a nagy sürgésben is sikerült elérnünk a 17 éves teniszezőt.reb Piros Zsomborék már csak olyanok, hogy sietnek haza: a januári Australian Open megnyerése után szinte a pályáról rohantak a reptérre, és ezúttal is, már Nicola Kuhnnal a Roland Garroson elért párossiker estéjén Párizsból Budapest felé vették az irányt. Azért a nagy sürgésben is sikerült elérnünk a 17 éves teniszezőt.
– Micsoda duplához gratulálhatok!
– Úgy gondoltam, kell az egyes mellé kell egy páros siker is – kezdi mosollyal. – Jobban szerettem volna persze, ha egyesben jutok messzebbre. A harmadik körben az ausztrál Ellis Blake nagyon jó napot fogott ki. Szerintem öt mérkőzésen háromszor én győznék, de akkor így alakult, nem volt értelme tovább keseregni a kiesésen. Wimbledonban ő is indul, fenem a fogamat rá.
– A búcsú után mennyire tudtál összepontosítani a párosra?
– Teljesen átkerült rá a hangsúly, hiszen nem maradt más, amiben érdekelt vagyok. Kevésszer fordult velem elő az, hogy úgymond csak a páros maradjon, de ha már így alakult, minden tudásommal azon dolgoztam, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el.
– Ismerve a filozófiádat, mit ér ez a serleg?
– Azért a Grand Slam-győzelem az Grand Slam-győzelem. Egyébként megleptem magamat, mert nem hittem volna, hogy ennyire tudok örülni a sikernek, de amikor megnyertük, kitörtek belőlem az érzelmek. Amúgy mielőtt kérdeznéd, nem lehet összehasonlítani az Australian Open-sikerrel, a kettő nagyon más, viszont ez is jó érzés.
– Tartottál attól, hogy az egyesben a döntőig menetelő társadnak nem jut ereje a párosra?
– Hihetetlen, hogy mennyit fejlődött tavaly óta, már most kész, felnőtt versenyző, mentálisan, fizikálisan hihetetlenül rendben van. Én biztosan nem bírtam volna azt a terhelést, szóval, ha én lettem volna duplán versenyben, akkor mindketten aggódhattunk volna, benne viszont nem volt okom kételkedni.
– Játszotok még együtt Nicolával?
– Mostanság biztosan nem, mert Nicola a Roland Garros-szal elköszönt a juniorversenyektől, és már csak a felnőtt-tornákra összpontosít.
– És te mikor intesz búcsút az utánpótlásnak?
– Wimbledonban még szerepelek, utána a korosztályos Európa-bajnokságon is játszom, aztán viszont már nem indulok juniorversenyeken.
– A US Openen sem?
– Nem. Nem látom értelmét. Elutazom, aztán vagy jól sikerül, vagy sem, de ha minden összejön, akkor sem érek vele annyit, mint ha itthon teniszezem a kisebb felnőttversenyeken. Inkább a profik alacsonyabb kategóriás viadalain szerepelve alapozok a jövő évre.
– Sokkal érettebbnek látszol, mint amikor legutóbb beszéltünk.
– Még sosem tanultam ennyit egyetlen versenyen sem. Nicolától is láthattam, mennyire gondosan, mindent a tenisznek alárendelve osztja be az idejét, legyen szó pihenésről, masszázsról, bármiről. És ez különösen igaz a felnőttekre. Volt alkalmam együtt edzeni Fabio Fogninivel és Marin Ciliccsel. Hihetetlenül profik, szinte csőlátásúak, ez az életük. Hasonlóan szeretnék gondolkodni én is.
– Lökést ad ehhez a mostani diadal?
– Igen, de elsősorban az, amit láttam és tanultam Párizsban. A tapasztalatokat gyorsan átültethetem a gyakorlatba, mert a jövő héten már a gyulai felnőttversenyen indulok. Nincs szükségem pihenőre, lendületben vagyok.
További korosztályos hírek TENISZBEN a sportági aloldalon.
Mint ismert, a fiúk között egyesben a Kuhnt felülmúló ausztrál Alexei Popyrin (3.) nyert, míg a lányoknál a mindössze 15 éves Whitney Osuigwe (7.) ért révbe. A leánypárosok mezőnyében – akárcsak a fiúknál Piros Zsomborék – az első kiemelt duó, a Bianca Andreescu, Carson Branstine kettős diadalmaskodott.