Vívás: Udvarhelyi kapitány értékeli az utánpótlásvébét

Pusztai Viola Néha esős, néha napsütéses, hűvös tavaszi időjárás volt jellemző az elmúlt egy hónapban a bulgáriai Plovdivban, ám a magyar kadet- és junior-vívóválogatottat – egy eset kivételével –messze elkerülték a fekete felhők. Az ugyancsak a bolgár városban rendezett korosztályos világ- és Európa-bajnokságon szerzett négy arany-, öt ezüst- és hét bronzérem mindenképpen derűre ad okot. Nem látja ezt másképpen Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány sem, akinek a segítségével képet adunk arról, mennyit érnek az elért eredmények.Pusztai Viola Néha esős, néha napsütéses, hűvös tavaszi időjárás volt jellemző az elmúlt egy hónapban a bulgáriai Plovdivban, ám a magyar kadet- és junior-vívóválogatottat – egy eset kivételével –messze elkerülték a fekete felhők. Az ugyancsak a bolgár városban rendezett korosztályos világ- és Európa-bajnokságon szerzett négy arany-, öt ezüst- és hét bronzérem mindenképpen derűre ad okot. Nem látja ezt másképpen Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány sem, akinek a segítségével képet adunk arról, mennyit érnek az elért eredmények.

"Pusztai Liza óriási tehetsége a magyar vívásnak" - vallja Udvarhelyi Gábor  •  Forrás: FIE

A magyar küldöttség legsikeresebb versenyzője a kardozó Pusztai Liza lett, aki a kadetek között egyéniben megnyerte az Európa-bajnokságot. Tizenöt évesen a juniorok mezőnyében az Eb-n a második, a vb-n a harmadik helyen végzett, továbbá a kontinensviadalon a leány-kadetkardcsapat tagjaként is felállhatott a dobogó második fokára.

„Liza óriási tehetsége a magyar vívásnak, hasonló éremhalmozást két korosztályban még nem nagyon láttunk – állítja Udvarhelyi. – Bizonyította, hogy jogosan tagja már ilyen fiatalon is a felnőttválogatottnak. Nem lehet más a cél, minthogy három év múlva a tokiói olimpián már pástra lépjen. Fiatal női kardcsapatunk a Világ Kupa-versenyeken rendszeresen a négy között van, ezért úgy gondolom, ha az együttes a Rio utáni évben képes ilyen teljesítményre, akkor komoly esélye lesz a 2020-as játékokon való részvételre. Természetesen Lizával a soraiban, aki hasonlóan kezdte a pályafutását, mint Márton Anna, és bízunk benne, hogy úgy is folytatja. Nagyon nagy értékünk, vigyáznunk kell rá.”

Ahogyan a BVSC-Zugló kardozójának, úgy a párbajtőröző Siklósi Gergelynek is több fronton kell helyt állnia a szezonban. Utolsó éves juniorként vezeti a hazai felnőttranglistát, s Rédli András sérülése miatt a VK-versenyeken rá hárult csapatban a befejezőember szerepe is. Udvarhelyi úgy véli, ez nem egyszerű, de a Honvéd 19 éves versenyzője megoldotta a feladatot.

„Gergő esetében nem azt tartottuk szem előtt a szezonban, hogy a juniorok között minél jobb eredményeket érjen el, hanem azt, hogy beépüljön a felnőttcsapatba. Ennek ellenére a korosztályos világbajnokságon egyéniben bronzérmes lett, s a párbajtőrcsapattal is mindkét világversenyen a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Ez mindenképpen dicséretes. A férfipárbajtőr-szakág egyébként hosszú ideje hozza a kiemelkedő eredményeket, és a sikersorozat most is folytatódott.”

Napjaink aranycsapata a korosztályos vívóválogatott  •  Forrás: MVSZ

Ezúttal a női szakág is felzárkózott, legalábbis a kadetek között sorra nyerték az érmeket a lányok: a világbajnokságon egyéniben Gnám Tamara ezüst-, Petri Renáta bronzérmes lett, az Európa-bajnokságon Muhari Eszter szerzett ezüstérmet, míg a társaság csapatban – Kazár Dórával kiegészülve – egészen könnyedén nyerte meg a kontinensviadalt.

„Női párbajtőrben nagy visszaesés következett be, miután a Nagy Tímea, Mincza Ildikó, Hormay Adrienn, Tóth Hajnalka fémjelezte generáció abbahagyta a vívást, így Szász Emese egyedül maradt. Most valóban biztató a kadetek teljesítménye, ráadásul nemcsak a saját korosztályukban, hanem a juniorok között is hozták az eredményeket, mi több, a felnőttek mezőnyében is bizonyítottak, hiszen Gnám Tamara például döntőt vívott az országos bajnokságon. Muhari Eszter pedig csak tizennégy esztendős, öt éve van még az utánpótlásban, de már most felveszi a versenyt a húszévesekkel is. Vagyis minden okunk megvan a bizakodásra: azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években a férfi-párbajtőrözők produkáltak, a közeljövőben várhatjuk a nőktől is.”

A tőröző lányok alaposan rácáfoltak a kapitányra a világbajnokságon, aki a viadal előtt visszafogottan beszélt a fegyvernem esélyeiről, miután az Eb-n egyik versenyzőnknek sem jött ki a lépés. A vb-n azonban Hajas Nóra egyéniben ezüstérmes lett a kadetek mezőnyében, míg a Pásztor Flóra, Kondricz Kata, Tóth Janka, Kókai Csilla alkotta juniorcsapat átlépte a saját árnyékát, a negyeddöntőben legyőzte a legtöbb esetben jobbnak bizonyuló olaszokat, végül pedig bronzot nyert. Az eredmény értékének érzékeltetéséül: magyar női junior tőrcsapat legutóbb tizenhét éve állt vb-dobogón…

A szakág eredményessége mindig kényes kérdés. Korábban – az előző év kivételével – rendre szállította a dobogós helyezéseket a korosztályos világversenyeken, miközben a felnőttek között, különösen a férfiszakágban, már a főtáblára jutás is jó eredménynek számít(ott).

A junior vb-bronzérmes női tőr- és a férfi párbajtőrcsapat tagjai  •  Forrás: FIE

„Hajas Nóra és a csapat éremszerzése mindenképpen dicséretre méltó, ez az eredmény már régóta benne volt az együttesben, s most ki is jött. A férfi-juniortőrcsapat nyolcadik helye úgyszintén előrelépést jelent, egyben reményt arra, hogy a fegyvernem idővel felzárkózik a párbajtőr és a kard mellé – magyarázza a kapitány, majd felteszi a kérdést: – S hogy mi okozta a lemaradást? Nos, nem születik minden nap Mohamed Aida, és az utánpótlásban az elitbe tartozó versenyzőktől sem lehet azt várni, hogy azonnal hozzák az eredményeket a felnőttek között. A szövetség elindította a felzárkóztató programját, amely által a tőrt és a kardot támogatja anyagilag és szakmailag edzőtáborokkal, továbbképzésekkel, külföldi tanulmányutakkal.”

A férfikardozóknak a világbajnokság nem sikerült olyan jól, mint az Eb, amelyen a kadetek versenyében Milassin Mór egyéniben bronzérmes lett, a csapat pedig – nyolc év után – újra felállhatott a dobogó legfelső fokára. Mivel a kadet-világbajnokságon a hagyományos helyett vegyes csapatversenyt rendeznek, már sosem tudjuk meg, hogy a fiúk mire lettek volna képesek az amerikaiakkal, dél-koreaiakkal, kínaiakkal kiegészült mezőnyben.

Udvarhelyi szerint azonban a két világversenyen nyert tizenhat érem, illetve a világbajnokságon az országok rangsorában megszerzett ötödik hely mindenképpen azt mutatja: rendkívül erős lábon áll a magyar vívósport.

„Hozzávetőleg száz ország versenyzői vettek részt a világbajnokságon, és olyanok is nyertek érmeket, akik korábban nem tartoztak az elitbe. Mind kiegyensúlyozottabb a mezőny, s noha volt már jobb évünk is, hiszen három éve huszonnégy éremmel zártunk, mindenképpen kijelenthető: stabil utánpótlással büszkélkedhetünk. A kiemelt edzői rendszerrel sokat segített az állam az egész magyar sporton. Ennek köszönhetően itthon tudjuk tartani a fiatal edzőket, sőt akad, aki hazajött külföldről, mert úgy látta, most már biztos a megélhetése. Ebben az évben újraindul a szakedzőképzés a Testnevelési Egyetemen is, s ez is segít abban, hogy még magasabb színvonalra emelhessük az utánpótlás-nevelést.”

S akkor arról még szó sem esett, hogy a klubok mennyire kellemes gondokkal küzdenek, hiszen – miképpen a londoni olimpia után – Riót követően is hosszú sorok kígyóztak a vívótermek előtt. Nem csoda: a sikereket látva rengeteg gyerek (meg persze szülő) kapott kedvet a magyar sikersportághoz.