Vasárnapi retró: a kardozó Szilágyi Áron már 17 évesen vébét nyert

Bruckner Vince Nem kérdés, Szilágyi Áron jelenleg hazánk legsikeresebb férfi sportolója. Ki ne emlékezne fantasztikus londoni olimpiai bajnoki címére? Vagy annak a riói megvédésére? Az viszont halovány a kollektív emlékezetben, hogy az első világversenyaranyát még 17 évesen, az oroszországi világbajnokságon szerezte – Decsi Tamással, Lontay Balázzsal és Nemcsik Zsolttal – kardcsapatban.Bruckner Vince Nem kérdés, Szilágyi Áron jelenleg hazánk legsikeresebb férfi sportolója. Ki ne emlékezne fantasztikus londoni olimpiai bajnoki címére? Vagy annak a riói megvédésére? Az viszont halovány a kollektív emlékezetben, hogy az első világversenyaranyát még 17 évesen, az oroszországi világbajnokságon szerezte – Decsi Tamással, Lontay Balázzsal és Nemcsik Zsolttal – kardcsapatban.

A 2007-ben még javában gimnazista vívó csapatba válogatása váratlanul érte a közvéleményt, ugyanakkor őt magát nem lepte meg, hogy vb-n szerepelhet.

„Tudatosan készültem a világbajnokságra, számítottam rá, hogy lehetőséget kapok. A szakma ugyanakkor nehezen fogadta el a döntést, ugyanis a sportágunkban szokatlan, hogy tizenévesek a felnőttválogatottban szerepeljenek. Az eredmény viszont – szerencsére – a kapitányt igazolta.”

A 2007-ben világbajnok magyar kardcsapat. Balról: Szilágyi Áron, Nemcsik Zsolt, Lontay Balázs, Decsi Tamás

Hogy Szilágyi mennyire korán örülhetett a vb-elsőségnek, az is mutatja, hogy az első junior-világbajnoki aranyát csak egy évvel később nyerte (szintén csapatban), sőt, még kadét Európa-bajnok is (egyéniben és csapatban egyaránt) csupán 2007-ben, vagyis a szentpétervári felnőttdiadal esztendejében lett.

Szerencsésnek is mondhatja magát, hiszen kiváló példa állt előtte csapattársa, Nemcsik Zsolt személyében. Az akkor már olimpiai ezüstérmes kardozóval közös nevelőedzője volt Szilágyinak, a fájdalmasan korán eltávozott Gerevich György.

„Zsoltot valóban a példaképemnek tekintettem. Nemcsak azért mert akkoriban ő volt az első számú magyar kardozó, hanem azért is, rengeteget vívtunk együtt, és nagyon sokat tanultam tőle.”

Nem árt felidézni, persze, azt sem, hogy a bravúros sikert hozó világbajnokság nem úgy indult, ahogy Áron elképzelte. Első asszójában a dél-koreaiak elleni mérkőzésen 5-0-s vereséget szenvedett, s bár a csapat így is nyert, vagyis továbbjutott, Szilágyi nem lehetett biztos abban, hogy a következő találkozón is lehetőséget kap.

De kapott.

És meg is hálálta a kapitány bizalmát: az oroszok elleni negyeddöntőben vesztett álláskor 8-3-ra legyőzte a házigazdák négyszeres olimpiai és tízszeres világbajnokát (az egyéni versenyt egyébként Szentpéterváron is megnyerő) Sztanyiszlav Pozdnyakovot, s ezzel megfordította a mérkőzést. A végén Nemcsik rutinosan hozta a kötelezőt, a győzelem pedig akkora lökést adott a magyar csapatnak, hogy a fiúk meg sem álltak az aranyig.

Vasárnapi retrórovatunkban egy-egy, sportága szabályai szerint utánpótláskorú sportoló felnőttek között elért, kiugró teljesítményét idézzük fel. Ez az egyetlen rendezőelv, külföldi és hazai sportoló egyaránt szerepel a sorozatban.

Természetesen Szilágyi is szívesen emlékszik vissza a Pozdnyakov elleni bravúrra, ugyanakkor hozzáteszi, a helyén kezelték a győzelmét:
„A kard sajátossága, hogy egy-egy kiugró eredményt bárki elérhet, gyakran adódnak meglepetések. De természetesen nem akármilyen élmény volt a világ akkori legjobbjainak egyikét legyőzni, ráadásul a saját közönsége előtt.”

Szilágyit ezt követően azok is elfogadták, akiknek korábban kétségeik voltak csapattagsága jogosságáról. Az eredmények messzemenően igazolták a válogatást, a tinédzser pedig a szentpétervári vb-n vált a kardcsapat (máig) stabil tagjává. A nemzetközi elismertségre viszont még várni kellett, azt csak az egyéniben számára 42. helyet hozó 2007-es vb-t követően elért eredményekkel tudta – a szó szoros értelmében – kivívni magának.

Igaz, Szilágyi Áron már akkor is bízott benne, hogy igenis: megvalósíthatók a legmerészebb álmok is.

„Hittem benne, hogy elérhetem a legnagyobb célokat. Nagy álmom volt az olimpiai szereplés, meg persze az ottani helytállás, ugyanakkor pontosan láttam: az egy-két kiugró győzelmem ellenére sok mindenben kell még fejlődnöm, hogy elérjem a legjobbak szintjét.”

És valóban: a további előrelépésre már nem is kellett olyan sokat várni. De az már egy másik történet…

Sorozatunk korábbi részei:
Tara Lipinski
Marjorie Gestring
Lőrincz Tamás
Nadia Comăneci
Egerszegi Krisztina
Boris Becker
Gyurta Dániel
Szeles Mónika
Loris Capirossi
Pelé
Klampár Tibor
Kobe Bryant
Julija Lipnyickaja
Kronberger Lili
Greg Louganis
Wladár Sándor
Birgit Fischer
Hamza Yerlikaya

Egyéb korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.