Majer Dániel Április közepén az angliai Silverstone-ban rendezett, nyitó hétvégével megkezdődött a Forma–1 felé vezető ranglétra egyik legjelentősebb lépcsőfokának, egyben rostájának számító Forma–3-as Európa-bajnokság 2017-es szezonja. Az öreg kontinens tíz különböző versenypályáján zajló küzdelemsorozat olyan tehetségeket adott már közvetlenül a száguldó cirkusznak, mint Max Verstappen (19) vagy a Williams színeiben a márciusi Ausztrál Nagydíjon bemutatkozó kanadai, Lance Stroll (19), de a jelenlegi mezőnyből megfordult a szériában Valtteri Bottas, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel is, akárcsak a tavalyi év immáron visszavonult világbajnoka, Nico Rosberg.Majer Dániel Április közepén az angliai Silverstone-ban rendezett, nyitó hétvégével megkezdődött a Forma–1 felé vezető ranglétra egyik legjelentősebb lépcsőfokának, egyben rostájának számító Forma–3-as Európa-bajnokság 2017-es szezonja. Az öreg kontinens tíz különböző versenypályáján zajló küzdelemsorozat olyan tehetségeket adott már közvetlenül a száguldó cirkusznak, mint Max Verstappen (19) vagy a Williams színeiben a márciusi Ausztrál Nagydíjon bemutatkozó kanadai, Lance Stroll (19), de a jelenlegi mezőnyből megfordult a szériában Valtteri Bottas, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel is, akárcsak a tavalyi év immáron visszavonult világbajnoka, Nico Rosberg.
A sorozat Forma–1-be tartó fiatalok fejlődésében betöltött szerepét Wéber Gábor autóversenyzővel, a magyarországi Forma–1-es közvetítések szakkommentátorával határoztuk meg.
A fentebb leírt veretes névsorból tehát mindössze Max Verstappen és Lance Stroll tudott egyből a száguldó cirkuszba ugrani, az Európa-bajnoki sorozatban egyetlen szezont eltöltő, azalatt tíz futamgyőzelmet és hét pole pozíciót begyűjtő, ma a Red Bullnál versenyző holland példájából azonban hiba lenne kiindulni, amennyiben a következő évek Forma–1-es újoncait keressük. „Verstappen a szabályt erősítő kivétel, akit ösztönös tehetsége, valamint kortársaival szembeni kivételes érettsége tett képessé arra, hogy már tizenhét évesen helytálljon a Forma–1-ben. Hogy a legtöbbször mi történik, ha egy jó képességű fiatal ül át a Forma–3-as autóból a Forma–1-esbe, azt Lance Stroll esete mutatja.”
Ahogy azt már korábban megírtuk, a 18 éves kanadai nem kezdett valami fényesen a száguldó cirkuszban, a szezon előtti teszteken kétszer is a kavicságyban végezte, az idénynyitó versenyhétvégén ugyancsak többször hibázott, első három Forma–1-es versenyéből kettőnek pedig – noha egy esetben nem a saját hibájából – ütközés vetett véget. „Stroll mély vízbe dobását már az elején túlzásnak éreztem. A Forma–3-ban is rengeteg balesetbe keveredett, ha az én fiam lenne, biztosan lehúzott volna egy évet a Forma–2-ben, hadd lássák, hogy azt a sorozatot is be tudja húzni a gyerek. Nem utolsó sorban pedig megszerezhette volna azokat a tapasztalatokat, amelyek hiánya miatt most szenved.”
Stroll óriási bukása a 2015-ös monzai Forma–3-as versenyen:
Stroll esete tehát nem azt mutatja, hogy az ifjú kanadaiból nem lehet jó Forma–1-es pilóta, sokkal inkább azt, hogy még nem elég érett, ami a kortársainak a többségéről ugyancsak elmondható. „Ebben a korban még óriási szükségük van a fiataloknak a versenykilométerekre, a különböző szituációk átélésére a pályán, és természetesen arra, hogy benőjön a fejük lágya. Mert tévedés ne essék, ők még inkább gyerekek, mintsem felnőttek, akik normális esetben az iskolapadban kellene, hogy üljenek, ehelyett valami egészen mást csinálnak, igen magas szinten. Közhelyesen hangzik, de teljes mértékig igaz: még nem tudják, miről szól az élet, rengeteg dolgot még nem tapasztaltak. Két-három évnyi rutinszerzés rengeteget számít.”
Hogy a jelenlegi mezőnyből kinek lesz esélye bekerülni az elitbe? A nyitóversenyt megnyerő McLaren-támogatott Lando Norrisnak (17), esetleg a tavalyi bajnokság ezüstérmesének, az idén bajnoki babérokra törő Maximilian Günthernek (19) vagy a második futam győztesének, a Red Bull-nevelés Callum Ilottnak (18)? Egyelőre csak találgatni lehet. „Noha a kisebb formaautós szériák közül a Forma–3-ban a legnagyobb az aerodinamika szerepe, ott sajátíthatják el a jelentős aerodinamikai leszorítóerővel rendelkező autók vezetését, még így is óriási a szakadék a Forma–1-hez képest. A motorerő terén tapasztalható, durván nyolcszáz lőerős eltérés egészen brutális, és akkor a gumikról még nem is szóltunk.”
Tippelni már csak azért sem egyszerű, mert ahogyan az számos egyéb sportágra is igaz, attól, hogy valaki az utánpótlásban a legjobb, közel sem garantált a felnőttek közötti sikere. Remek példa erre Sergio Perez, a Force India 27 éves mexikói versenyzője, aki a hetedik szezonját kezdte a Forma–1-ben, holott korábban az sem tűnt valószínűnek, hogy egyáltalán a mezőnybe jut. „Perez jelenleg a rajtrács egyik legösszetettebb pilótája, de neki is időbe telt, mire felvette az akkor még GP2 néven futó, ma már Forma–2-es bajnokság ritmusát. Amennyiben tizennyolc-tizenkilenc évesen, a GP2-t kihagyva került volna a Forma–1-be, garantálom, hogy ma már sehol nem lenne. Egy év után leírták volna, mondván: alkalmatlan, és valószínűleg az is lett volna. Lenyomott a GP2-ben két szezont, de még ezalatt sem tűnt valószínűnek, hogy a Forma–1-be kerülhet, de megvolt benne az a fejlődési potenciál, amelynek köszönhetően megérezte, miként kell bánni ilyen autóval, és kialakult benne valami, amit aztán remekül tudott kamatoztatni. Még a bemutatkozása után is sokan úgy vélték, egyszezonos versenyző lesz, a fizetős pilóta bélyegét ragasztották rá, ma pedig szerintem arra is van esélye, hogy Räikkönen esetleges távozásával a Ferrari jövőre Vettel mellé, második számú pilótának szerződtesse.”
Wéber szerint nincs tehát általános recept a csúcs felé vezető úthoz, de inkább a Perez által kijelölt ösvény a mérvadó, azaz nem szabad kihagyni lépcsőfokokat, mert az akár balul is elsülhet. A Forma–3-ban az elmúlt hétvégén bemutatkozó Mick Schumacher (18), a hétszeres Forma–1-es világbajnok, Michael Schumacher fia nem is hagy ki egyet sem, édesapja ugyanis – még a sajnálatos síbalesete előtt – kikötötte: fiának a teljes ranglétrát végig kell járnia, hogy a lehető legtöbb tapasztalat birtokában érkezzen meg a Forma–1-be. Persze ha egyáltalán eljut oda.
„Továbbra is azt gondolom, hogy saját erőből nem lesz belőle Forma–1-es pilóta, maximum a nevének, az ismertségének és a szponzorainak köszönhetően kerülhet be, amennyiben elég jó szezonokat fut az utánpótlás-sorozatokban, hiszen ma már pontokhoz kötik a szuperlicenc megszerzését. Ezekből az első versenyhétvégéjét elnézve nem lesz neki sok, nem véletlenül szerepelt tavaly egyszerre a német és az olasz Forma–4-es bajnokságban. Ott is a minél több pont gyűjtése volt a cél, de egyiket sem tudta megnyerni” – utal a harmadik évében járó pontrendszerre Wéber, amelynek lényege, hogy a világ különböző versenysorozataiban elért eredményeket pontokra váltja a nemzetközi szövetség. A szuperlicenc megszerzéséhez 40 egységre van szükség, Mick neve mellett jelenleg 20 szerepel. Összehasonlításképp csapattársa, a 2015-ben összetettben nyolcadik, tavaly második Maximilian Günther 33-mal áll.
Az ifjú Schumacher élete első Forma–3-as versenyhétvégéjét nyolcadik helyezéssel nyitotta az első futamon, amelyet megjavítva a másodikon a hatodik pozícióban szelte át a célvonalat, utóbb kiérdemelve a legjobb újoncnak járó elismerést. Noha a harmadik, egyben utolsó futamon már az első körben megpördült, végül pedig 18. lett, Wéber Gábort korábbi teljesítményével sem győzte meg. „Egyelőre nem tartozik korosztálya meghatározó versenyzői közé. Aki a Forma–3-ban ennyire el van veszve, és nem találja kapásból a fonalat, ritkán szokta a magasabb géposztályokban megváltani a világot. Ennek ellenére simán benne van, hogy egy-két Forma–3-as szezon után befizetik a Forma–2-be, amelyben összeszedi magát, és gyűjt annyi pontot, hogy kipróbálják a Forma–1-ben. De ha most kellene verdiktet mondanom, az eddig látottak alapján Mick Schumacherből nem hogy Forma–1-es világbajnok, de még Forma–1-es pilóta sem lesz.”
Előbb, de inkább utóbb mindenre fény derül.
Egyéb korosztályos hírek AUTÓSPORTBAN a sportági aloldalunkon.