A Kőbánya SC úszója áprilisban múlt 14 éves. Az idei korosztályos, nagymedencés magyar bajnokságon aranyérmet nyert száz- és kétszáz méteres hátúszásban. Ebben a két számban korosztályos csúcstartó, csakúgy, mint rövid pályán kétszáz, négyszáz, nyolcszáz és ezerötszáz méter gyorson. Edzője, Egressy János – aki négy éve dolgozik Péterrel – szerint háton és vegyesen is nagy eredményekre lehet képes. Noha versenyzett már vegyes úszásban, a mell és a pillangó nem tartozik a kedvencei közé.– Mikor kezdtél úszni?
– Hároméves voltam, amikor a szüleim elvittek óvodásúszásra. Eleinte nem nagyon kedveltem, de harmadikos korom óta már kifejezetten szeretek edzésre járni, főleg az itteni barátaim miatt.
– Hogyan áll össze egy napod?
– Valamivel öt óra előtt kelek, a reggeli edzésnek fél nyolckor van vége, utána irány haza, és visszafekszem aludni néhány órára. Ebéd után ismét az uszodába megyek, a délutáni edzésre. Amikor hazaérek, már alig várom, hogy újra lepihenhessek.
– Mi tartja benned a lelket a hosszú edzések alatt?
– Amikor már nagyon nehezen megy, arra gondolok, hogy korábban ebben a medencében olyanok úsztak, mint Egerszegi Krisztina...
– Mik a céljaid?
– Szeretnék olimpián versenyezni, akár már Pekingben, bár a korom miatt inkább a londoni olimpiai kijutásra lehet esélyem.
– Mennyi időd jut a tanulásra?
– Általában délutánonként egy-egy óra. Szerencsére ez egyelőre elég. Az átlagom 4.5 volt a nyolcadik osztály végén. Ősztől egy alapítványi sportiskolában folytatom a tanulást. Ez azért jó, mert olyan rendszerben folyik az oktatás, amely mellett könnyebb edzésre járni.
– A foci-világbajnokságot figyelemmel kíséred?
– Igen. A brazilok a kedvenceim, főleg Ronaldinho miatt. Sajnos nem jutottak el a döntőig.