Ha a sportakrobatikáról esik szó, hajlamosak vagyunk legyinteni. Pedig ez a sportág nagy hagyományokra tekint vissza Nagykanizsán. Ha az eredményekről időről időre tudomást is szerzünk, a sportról kevés fogalmunk van. Ezért kértünk egy kis „sportágismertetőt” Sósné Kutasi Margittól, a Zalaerdő-Hevesi Diáksport Egyesület elnökétől, no meg azért is, mert lassan itt az idény, és az edzések után következnek a megméretések.
– Az egykori Olajbányász SE tornaszakosztályának alapjain, 1988-ban alakult meg a Hevesi DSE, amely egy évvel később vette fel mai elnevezését, a Zalaerdő-Hevesi Diáksport Egyesület nevet. Bévárdi Gyula tornászedző, illetve Gajcsi József testnevelő tanár volt az ötletadó: mivel tornászegyesület nem volt, ahol a fiatalok folytathatták volna a sportolást, olyan sportágat kellett keresni, amelyben hasonló kihívásokat találhattak. Így esett a választás a sportakrobatikára – mondja Sósné Kutasi Margit.– Ön is érzi a távolságtartást, amely a sportág kapcsán mutatkozik?– Igen. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy idehaza a sportakrobatikának csupán tíz-tizenkét szakosztálya van, vagyis szűk a bázisa, és más sportágakkal összehasonlítva valóban kicsi a merítési lehetőség. – Milyen a szervezeti felépítése?– A honi tornaszövetség égisze alá tartozunk. Sportakrobatikával Kanizsán kívül Abonyban, Érden, Gödöllőn, Vácott és az FTC-ben is foglalkoznak. 1973 óta működik a Nemzetközi Sportakrobatika-szövetség –1998-tól már a Nemzetközi Tornaszövetség egyik szekciójaként –, s rendszeresen rendeznek világ- és Európa-bajnokságokat, valamint Világkupa-viadalokat. Nemzetközi szinten nagyon jók az oroszok, az ukránok, illetve az angolok. A következő kategóriák léteznek: férfi, női és vegyes páros, illetve női hármas, valamint férfi négyes. Nagyon fontosak a tartóemberek, talán erre a szerepre a legnehezebb megfelelő személyt találni. Pontozással értékelnek három – statikus, dinamikus, kombinált – gyakorlatok alapján, ezeket zenére adják elő.– Kik végzik a kanizsai klubban a felkészítő munkát?– Farkasné Bolin Ildikó, Trombitás Mónika és Vízlendvai László vezetésével edzenek a fiatalok heti négy alkalommal. Negyven-ötven gyermek látogatja a tréningeket.– Milyen feladatok előtt állnak?– Egyre több országos versenyt is sikerül tető alá hozni, ezek vegyesen belföldiek és nemzetköziek. És ott van még a diákolimpia, amelynek április huszonkilencedikén nálunk lesz az országos döntője. Az országos bajnokságot december kilencedikén rendezik meg, de addig jó néhány pontszerző versenyen kell szerepelniük fiataljainknak, akik egyáltalán nem félnek a kihívásoktól.