– Mikor kezdődött a pályafutásod?
– Öt és fél éves voltam, amikor édesapám, aki korábban szintén cselgáncsozott, elvitt a nyári táborba. Azonnal megtetszett a sportág, nem is volt kérdés, hogy folytatom-e.
– Az elmúlt hónapokban ritkán kaptál ki.
– Másfél éve, amióta a jelenlegi súlycsoportomban, a negyvennégy kilogrammban szerepelek, nem kaptam ki magyar ellenféltől. Egyszer egy nemzetközi versenyen vesztettem, de akkor külföldi győzött le.
– Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
– Nincs kedvenc trófeám, jó érzéssel gondolok a serdülő, az ifjúsági, valamint a junior országos bajnoki címemre és arra, hogy a közelmúltban, Miskolcon megnyertem az Európai Olimpiai Reménységek Versenyét.
– A tanulásban is élen jársz?
– Igen, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanulok. Nem kértem könnyítést a sportolásra hivatkozva, tehát nem vagyok magántanuló.
– Hány edzéssel készülsz a versenyeidre?
– Most kezdődik el a reggeli edzések időszaka. Eddig öt gyakorlás volt egy héten, a hét végén pedig általában verseny. Ezentúl hetente nyolcszor tréningezünk.
– A legközelebb elérendő célod?
– A júniusi, miskolci ifjúsági Európa-bajnokságon szeretnék aranyérmet szerezni, s úgy érzem, erre van is esélyem.