Összefogás az utánpótlás-nevelés terén

Az MLSZ, a NUPI, és az akkor még létező Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) olyan labdarúgó utánpótlás-nevelési programot dolgozott ki, melynek célja minél több gyermek bevonása a rendszeres sportolásba, valamint minél több fiatal labdarúgó leigazolása. A teljes szakmai felügyelettel az MLSZ lett megbízva. A háromoldalú megállapodás értelmében elsődleges feladat az iskolai és az egyesületi - Bozsik OTP-MOL Labdarúgó Akadémia - program egymásra építése, ezzel az iskolák és az egyesületek közötti rivalizálás és ellentétek megszűntetése.

Szabó Tamás köszöntőjében az egyik legjobban szervezett sportágnak minősítette a honi labdarúgó-szövetséget. Mint mondta, azzal, hogy a labdarúgó utánpótlás nevelésére komoly állami és szponzori pénzek állnak rendelkezésre, a sportág kedvezményezett helyzetben van, élni kell a lehetőséggel, a felelősség igen nagy. A főigazgató - a többi előadóhoz és felszólalóhoz hasonlóan - a labdarúgás irányításában résztvevő szervezetek összefogására hívta föl a figyelmet. Baksa László a tizenhét éve fenálló GMFC működését mutatta be. Beszámolójában számokkal prezentálta, hogy a tavalyi tanévhez képest jelentősen, átlagosan negyven százalékkal csökkent klubjukban a gyerekek, az iskolák, a csapatok és az edzők illetve testnevelők száma. Az együttműködést hangsúlyosan szorgalmazta: "működjünk jól együtt!"

Baranya István a labdarúgó utánpótlás jelenét egzakt módon mutatta be. A rendszer pénzügyi működtetésének állami szerepvállalása - a szponzori pénzek mellett - 334 millió forint, melyből egyebek mellett az iskolai programra, melynek ő maga a vezetője, 117 millió forint; az egyesületi programra, melynek Kereki Zoltán a vezetője, 171 millió forint jut. Magyarországon 2222 sportegyesületben - mely utánpótlás-korú és felnőtt korosztályú játékost foglalkoztat - összesen 165 637 igazolt labdarúgó sportol. A szakember szerint fontos már az óvodáskorban megismertetni a gyerekekkel a labdarúgást, az iskoláskorban pedig, főleg alsó tagozatban megszerettetni e játékot.

Ez a képzés, mire valakiből élvonalbeli játékos válhat tizennégy-tizenhat éves folyamat. Cél: az iskolai labdarúgást az egyesületi labdarúgás felé irányítani, de nem rivalizálva, hanem, mint mondta "kezet nyújtva egymásnak". Jelenleg közel 45-50 ezren alkotják a hazai labdarúgó utánpótlást.

A programigazgató áttekintette, hogyan irányította az elmúlt tizenöt esztendőben öt szervezet Magyarországon a labdarúgás iskolai utánpótlását, ezzel szemben a szakmai felügyelet ma kizárólag a Magyar Labdarúgó Szövetség hatásköre.

Előadásában vázolta a 2005-ös téli teremtornák menetét: az első lebonyolítási időszaka február 19-20. illetve 26-27., a második március 12-13. illetve 14-15., valamint a pót alkalom tervezett időpontja március 24-29.

Farkas Tibor a sporthivatal részéről annak adott hangot, hogy a hivatal a Sport XXI. programon belül a labdarúgást egy egységes utánpótlás-nevelési rendszer egyik tagjaként kezeli.

A konferencia előadói és résztvevői az együttműködés szellemében megállapodtak arról, hogy a szakmai feladatok a közeljövőben pontosításra kerülnek a labdarúgás utánpótlásának egységes rendszerré való kialakítása érdekében.

Szabó Tamás zárszavában a Sport XXI. program 2005. évi folytatását erősítette meg. A program idén 928 millió forintos állami pénzből fog működni, a költségvetés megvan, a bővülés három sportággal kell, hogy megvalósuljon.