Nem lehet könnyű helyzetben. Ha nem is vallja be, valószínűleg megtörték az elmúlt hónapok történései. A tavalyi évben még bajnokcsapattá tette az E.ON-ZTE csapatát, ma pedig mélyrepülésről szólnak a hírek a sajtóban. Bozsik Pétert, az E.ON-ZTE vezetőedzőjét e nehéz helyzetben faggatta a Nemzeti Sport Online a vasárnap esti DVSC-MegaForce elleni mérkőzés előtt, a magyar labdarúgásról, az utánpótlás-nevelésről és mindenről, ami sport.
Bozsik Péter a kudarcok ellenére is bizakodó
Bozsik Péter a kudarcok ellenére is bizakodó
– Mennyire viselte meg az utóbbi hónapok kudarcsorozata? – Természetesen megviselt, de nem tudok Önnek egyebet mondani, mint amit már oly sok fórumon. Döntő pillanatokban hagyunk ki súlyos, kínálkozó lehetőségeket, mégpedig a saját kapunk előtt. Az utóbbi négy meccset most nem igazán tudom kielemezni, illetve ki tudnám, de arra nem elegendő az idő, és a hely sem alkalmas. – Hétfőn este igazgatósági tanács-ülés lesz. Dönthetnek a maga kárára? – Ezt hogy érti? – Például úgy, hogy annak ellenére mennie kell, hogy imádja Zalaegerszeget, a közeli Csatárban vett házat és nem akar költözni. – Úgy gondolom, mostanában nem kell innét költöznöm. A gyermekeim most kezdik az iskolát itt Zalaegerszegen. Jövő júniusig biztosan maradni fogunk. Legalábbis ha nem érkezik részemre felkérés, például a Real Madridtól, akkor maradok… – Nyilván a hétvégi debreceni meccs még hozhat valami változást. – Igen, hozhat, de ettől függetlenül hétfőn biztosan lesz egy komoly beszélgetés közöttem és a klub vezetése között. – Meg lehet tudni erről részleteket? – Nem… – Evezzünk más vizekre. Mi a véleménye a jelenlegi utánpótlás-nevelésről? – Erről megint órákat tudnék magának mesélni. Röviden a lényeg, hogy évek óta fogynak a focisták, egyre kevesebben mennek ki a pályára és kezdenek el hivatásszerűen futballozni. Nem beszélve arról, hogy kevés a pénz és iszonyú állapotban vannak a sportlétesítmények. Ez nem új keletű dolog, nehogy azt higgye! Ez a téma negyvenéves múltra tekint vissza. A 60-as években még nyolc-tíz nagy tehetség játszott a pályákon, a 70-es években ennek talán a fele, és ez így ment mindig egyre lejjebb. Nem beszélve arról is, hogy óriási az elszívó erő. Megjelentek új és divatos extrém sportok, amelyek csábítják a fiatalokat. Már ha egyáltalán mozogni akarnak, ugyanis ez is egyre ritkább. Sokkal könnyebb számítógépezni, videózni és moziba járni. – Eléggé "belefáradtnak" tűnik, jól látom? – Bizony így is van, de erről nem akarok beszélni. – Mivel lenne elégedett jövő júniusban? – Én azt vállaltam, hogy a csapat benne lesz az első hatban. Meggyőződésem, hogy ez a csapat alkalmas is erre a feladatra. A kudarcoktól most nagyon le vannak törve a fiúk lelkileg, de reményeim szerint össze tudjuk magunkat szedni. Én nagyon remélem, hogy benne lesz a csapat az első hatban jövő ilyenkor; ha velem, ha nélkülem, de benne lesz…