A beszélgetés elején az ob-n is sikeres olimpiai bajnokot, Kós Hubertet és a többi „gigászt” dicsérte, megemlítette Németh Nándor sérülését, majd kitért összességében is mindenki teljesítményére: „Nekem az volt a legnagyobb öröm az országos bajnokság alatt, hogy a nagyok nem kerülték egymást, nem bujkáltak, mindegyikük beleállt az ütközetbe.”
„Az, hogy éppen a férfi- vagy a női mezőny erősebb, mindig hullámzik. Most éppen előbbi, de nem olyan régen volt fordítva is. A lányok kitettek magukért alaposan. Ami Jackl Vivient illeti, nem volt olyan sikeres országos bajnoksága, mint tavaly, de hogy miért, azt egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy nemrég elkezdte a közös munkát Shane Tusuppal, akiről köztudott, hogy nem egy munkakerülő ember, rengeteget dolgoznak. Meg fogják találni együtt a megoldást, de még keresik az utat.”
„Jelen állás szerint húsz feletti szintidővel rendelkezünk a szingapúri világbajnokságra. A sportágunk erős, és egyre több olyan versenyszám van, ahol kezd megint olyan konkurencia kialakulni, hogy nehezebb lesz bekerülni a magyar csapatba, mint Európa-bajnokságon érmet szerezni. Lesz olyan, akinek megvan a vébészintidő, mégsem indulhat.”