A beszélgetés során végigvették pályafutását, s szóba került a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott tokiói olimpia is, amelyre aranyéremért utazott, de a döntő napján egy családi tragédiát követő, hónapokig elfojtott gyász „időzített bombaként” egy órával a futama előtt pánikrohamot okozott nála.
„Tokióra átvittem az egy évvel ezelőtti mentális állapotom, úgy mentem, hogy nyerni szerettem volna. Kimondva nem volt, de biztos vagyok benne, hogy Balázs is azt gondolta, irány az olimpiai arany – mesélte Kapás Boglárka, aki Virth Balázzsal készült az olimpiára. – De közben jött egy családi tragédia, ami nehezen feldolgozható volt, és amit még ma is nehéz feldolgozni. Ezt nyilván kivittem magammal, mert nem lehet olyan gyorsan levetkőzni. Nagyon nehéz volt, maga a felkészülés is, de aztán a verseny főleg. A döntő napja meglepő és sokkoló élmény volt, a rajt előtti órákban pánikrohammal. Nem tudtam, mi történik, így elég felkavaró volt odasétálni az olimpiai döntőre. A szervezetem megadta magát. Az utolsó tíz percben össze tudtam szedni magam annyira, hogy a rajtkőre fel tudtam állni, végig tudtam csinálni. Ha a nagy képet nézem, azt mondom, ez egy nagy dolog volt, hogy negyedik lettem. De nyilván azt volt bennem, hogy aranyért jöttem és még érmet sem nyertem, az ott nekem nagyon fájt, és Balázsnak is. Utólag összeállt a kép, hogy a teher, amit cipeltem, azt akkor nem éreztem. A pszichológusom azt mondta, előre borítékolta volna, hogy meg fog történni, mert a gyászfolyamatot félretoltam, és a legfontosabb napon, a döntőnél, amikor a legfokozottabb az ember érzelmileg, kitört. Mint egy időzített bomba, ott volt. Ha egy héttel később lett volna a döntő, akkor tört volna ki. Ez ehhez volt kötve, ami iránt érzelmeket táplálok, és ez nyilván az olimpiai döntő volt. Tokió után hagytam magamnak időt a gyászra, kicsit félretettem az úszást, az nagyon nehéz időszak volt.”
A kezdetekről beszélve az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina hatását hangsúlyozta, beszélt az ifjúsági olimpián aratott sikereiről, a 2016-os klubváltásról (ekkor lett Virth Balázs tanítványa), Katie Ledecky hajszolásáról, a párizsi olimpiáról, amely az ötödik volt a karrierje során, illetve az úszás szeretetéről és a visszavonulás várható furcsaságairól is.