Elsőként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja,SchmittPálgratulált bevallása szerint is „nem minden meghatottság nélkül” a birkózóküldöttség nagyszerű helytállásához, hozzátéve, roppant erős mezőnyben sikerült a bravúros szereplés. A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó külön kiemelte a szövetségi kapitányok és a felkészítő edzők szerepét, köszönetet mondva mindenkinek a csodás eredményekért.
Ezt követőenOrbánGyőző,a BHSE birkózószakosztályának elnöke következett, aki elárulta, most már sokkal kellemesebb helyzetben vannak, mint az olimpia előtt, amikor mindenki a várható eredményekről faggatta őket. Ő is hangsúlyozta, a klub két extraklasszisa az aranyérmes Lőrincz Tamás és ezüstérmes öccse, Viktor ráadásul sporttörténelmi tettet vitt véghez Tokióban, hiszen magyar testvérpár egyéni sportban ugyanazon olimpián eddig még soha nem állhatott dobogóra.
TermészetesenHegedűs Csabaolimpiai, világ- és Európa-bajnok, az MBSZ tiszteletbeli elnöke is csatlakozott a gratulálók sorához, szerényen hozzátéve, már egészen fiatal koruk óta követhette az ifjú Lőrincz fivérek korai botladozásait az általa alapított Mr. Tus-birkózóakadémián.
Németh SzilárdMBSZ-elnökaz összefogás erejétméltatta, a sikereket jórészt ennek tulajdonítva,egyúttal háláját fejezte ki,hogyamagyar olimpiai küldöttséghat aranyérmébőlegyet éppen egybirkózóhozott haza –egybenabbelireményének adott hangot, hogy a munkatovábbra is ennek szellemében folytatódik, s három év múlva ugyanilyen szép sikereket ünnepelhetünk.
Bacsa PéterMBSZ-alelnök, a nemzetközi szövetség (UWW) bürójának tagja azolimpia birkózóversenyének igazgatójaként működött közre Tokióban,de egybőlelárulta, nem elsősorban emiatt marad emlékezetesszámára az olimpia,hanem mertleírhatatlan érzés volt a helyszínenátélni Lőrinczék történelmi tettét, s átadni a virágcsokrot a dobogó legfelső fokán álló Tamásnak.
Bacsaezenkívülnem ment el szó nélkül ama rendkívül pozitív és örömteli fejlemény mellett, hogy az előző olimpiák közül magasan most volt a legszínvonalasabbabíráskodás,végre valóban a szőnyegen dőltek el a fontos kérdések.
A Tokióban az immár az MBSZ sportigazgatójaként szolgálatot teljesítő világ- és Európa-bajnokunk,Bácsi Péterelmondta,teljesen más szituáció a szőnyegen kívülről figyelni a verseny alakulását, de mindkettő nehéz:„Nem lettem volna most ott a szőnyegen, elnézve a kőkemény mezőnyt és a sorsolást…
A megszólalók utánköszöntötték a főszereplőket: először aszőnyeg mellettállósikergyáros duót,aSike András, Módos Péterkötöttfogású edzőpárost, majd tokiói olimpikonjainkat.A két, karrierje végén járó világbajnok,Sastin MariannaésKorpási Bálintegyaránt elmondta, fájó hiányérzet, hogy hosszú és sikerekben gazdag pályafutásuk dacára éppen az olimpián nem jött össze az érem –Korpási ugyanakkor hozzátette, az, hogy gyerekkori barátja és edzőtársa, Tamás olimpiai bajnoki címét megélhette, némi gyógyírt jelent.
Az élete első olimpiáján, mindössze 21 évesen ötödikként végzőSzőke Alexmindenkinek megköszönte, aki hozzásegítette ehhez a szép szerepléshez,amelyetannak ellenére pozitívan él meg, hogya bronzmeccset elveszítette –mint mondta,ebből építkezik, hogya jövőbenmég erősebb legyen.Szintén ötödikként végző honosított szabadfogásúnk,Muszukajev Iszmailellenben márnem annyira örült, hiszen bevallása szerintminimum érmes szeretett volna lenni.
Afőszereplőket, aLőrincz testvéreketszínpadra lépésük után szűnni nem akaró, jó kétperces álló ováció és vastaps fogadta.
A báty,Tamás csillogó aranyérmével a nyakában nehezen is találta a szavakat:„Még mindig ízlelgetjük, hogyez megtörténik… Hihetetlen, ami a hazaérkezésünk óta történik velünk!”
Viktorpedig hozzátette:„Álomszerű az egész… Pedigelőször, a döntőmutáncsalódott voltam, de néhány nap elteltével ez már egy szépen csillogó, megnyert ezüstérem, nem egy elveszített döntő.Az pedig, hogy Tomi nyakában nap mint nap ott látom az aranyat, végképp óriási boldogsággal tölt el!”
A pódiumbeszélgetést követően ünnepélyesen felavatták a Kozma István-birkózóakadémia eddig üresen álló 20. olimpiai bajnoki székét, mely egészen a játékok előttig „A jövő olimpiai bajnoka” titulust viselte – szerdától azonban már személyre szól, s az áll rajta arany betűkkel: „Lőrincz Tamás, Tokió, 2020”!