Tokió 2020: a ketrecből az olimpiáig – ellene kezd Tóth Krisztián

Huszonkilenc éve, 1992. február 25-én a Kongói DK-ban született, és a helyszínhez mérten normális gyermekkora volt – amíg 2001-ben meg nem gyilkolták az édesanyját. A kilencéves, ijedt kis Misenga ekkor bemenekült az esőerdőbe, elszakadt a három testvérétől, és több mint egy hetet bolyongott, amikor végre rátaláltak és kimentették, hogy a fővárosban, Kinshasában egy gyermekfelügyeleti központban helyezzék el. Itt és ekkor ismerkedett meg a cselgánccsal, amivel lefoglalták a gyerekeket. Rögtön megmutatkozott a tehetsége, olyannyira, hogy 2010-ben, Dakarban már bronzérmet szerzett az U20-as Afrika-bajnokságon. Máig ez az egyetlen sikere – a szőnyegen, mert főleg azon kívül várták újabb megpróbáltatások, nem utolsósorban abban a sporttáborban is képesek voltak ketrecbe zárni, ha nem teljesített elég jól.

2013-ban aztán a felnőtt-világbajnokságra utaztak Brazíliába, csakhogy a válogatott edzői csapattársával, Yolande Mabikával együtt bezárták a szobájukba, hogy az útleveleikkel, az ételjegyeikkel és a költőpénzükkel együtt lelépjenek. A két fiatal dzsudoka körül Mabika tudott kiszökni hamarabb, két nap után, Misenga pedig akkor szabadult ki, amikor már nem tudott mit inni, csak a hotelszoba minibárjából az alkoholt, aminek a szagára lett figyelmes a személyzet, és rátörte az ajtót.

Ekkorra visszatért Mabika is, aki Rióban minden franciául – vagyis az ő nyelvén – tudótól megkérdezte, hogy afrikai-e és tud-e segíteni, ám nehezen ment: először az utcán, aztán egy szépségszalonba belógva éjszakázott. Végül a város mélyén talált egy angolait, aki a metropolis afrikaiak lakta negyedébe vitte őket. Az itteni közösség segítségével folyamodott menekültstátuszért, amit az ENSZ illetékes szerve is támogatott, így 2014-ben letelepedhetett Brazíliában – amikor a sztorijukat 2016-ben megírta egy helyi lap, Rióban 749 kongói menekültet tartottak számon, és 422 várt ügye elbírálására.

Misenga eleinte alkalmi kamionos melókból tartotta fenn magát – Mabika pedig adományról adományra tengődött –, azóta feleségül vett egy brazil hölgyet, megszületett a fiúgyermekük és teljes családként, viszonylag normálisan élnek Rio de Janeiróban.

Viszont amikor a 2016-os olimpiára összeállt az olimpiai zászló alatt versenyző menekültek csapata, őt is beválogatták: a férfiak 90 kilogrammos súlycsoportjában az első mérkőzésén győzött, a másodikon kikapott – most pedig a mi fiunkkal kezd.

TOKIÓ 2020
Cselgáncs
Férfi 90 kg, a 16 közé jutásért: Tóth Krisztián–Popole Misenga (menekültek olimpiai csapata)

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Kovács Erika, Mirkó István, Nedelykov Tamás, Szűcs András, Tumbász Hédi