Tök jó volt! – Thury Gábor jegyzete

Siklósi Gergely remek napot fogott ki a férfi párbajtőrözők egyéni versenyében a tokiói olimpián: többek között legyőzte a 2016-os riói ötkarikás játékok aranyérmesét, a dél-koreai Pak Szung Jungot, aki az öt évvel ezelőtti fináléban Imre Gézát verte meg drámai körülmények között; az elődöntőben az olasz Andrea Santarellit, akin a 2019-es budapesti vb-n is átverekedte magát az aranyéremhez vezető úton. Budapesten sikerült, Tokióban nem, a szinte teljesen ismeretlen francia Romain Cannone megállította a fináléban Siklósi Gergelyt. A 24 esztendős francia napja volt a vasárnap: a vb-első és ranglistavezető Siklósit megelőzően a világbajnoki 3. ukrán Ihor Rejzlin, a vb-2., csapatban háromszoros Európa-bajnok orosz Szergej Bida, valamint a világbajnoki ezüst- és bronzérmes holland Bas Verwuijlen is fejet hajtott a francia párbajtőröző előtt.

Amikor a 23 éves magyar vívó a Pak elleni negyeddöntő csörtét követően lejött a pástról, elkiáltotta magát: „Hú! Igen, tovább!” Ebből nyilvánvalóvá vált, párbajtőrözőnk – noha ezt a verseny előtt nem hangoztatta, mint kardvívónk, Szilágyi Áron – öt asszóra készült, éppen a harmadikon volt túl. A döntőt követő interjúban az ezüstérmével kapcsolatban úgy fogalmazott, fehér aranyat nyert. Fontos az értelmezés: élete első olimpiáján nem az elvesztett finálé feletti kesergés, hanem a megnyert érem felől közelített.

Nem tudni, Siklósi milyen karriert fut be. Fegyvernemében képletesen szólva többek között olyanoktól vette át a párbajtőrt, mint a szakág első magyar egyéni világbajnoka, a virtuóz Sákovics József, a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző és a háromszor aranyérmes Fenyvesi Csaba. Kulcsár 1968-ban Mexikóvárosban lett egyéniben első, Fenyvesi négy évvel később Münchenben úgy, hogy előtte csapatban ötkarikás játékokon már mindketten felállhattak a dobogó felső fokára. Kulcsár 27 éves volt, amikor egyéniben nyert, Fenyvesi 29. Siklósi Gergely a 2024-es párizsi olimpia idején csupán 26 esztendős lesz. Aki ismeri a magyar párbajtőrvívás hagyományait, tudja, a felsoroltak külön kategóriát képviseltek nemcsak a honi, hanem az egyetemes vívósport történetében. Reményeink – és eddigi eredményei – alapján újdonsült ezüstérmesünk méltó követőjük lehet.

Amikor a Santarelli elleni elődöntőben lejárt a második harmad vívóideje, a szünetben a pást végén edzője, a Honvédban is a tréningjeit irányító Dancsházy-Nagy Tamás ezt mondta neki: „Tök jó volt, amit csináltál!”

Ez az egész napjára érvényes.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!