Minden idők legdrágább nyári olimpiájának már nem örülnek Ázsiában

Vágólapra másolva!

2021.07.18. 09:24

Címkék

Tokió 2020

Most már biztosan kijelenthető: a japán kormány, a szervezőbizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közös erővel kinyögi magából a koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott XXXII. ötkarikás játékok megrendezését. Tokió – írhatjuk azt is: mindenáron és azon túl is – felkészült a rajtra.

Ázsia szeret olimpiát rendezni. 2019. július 23-án, egy esztendővel a 2020-as játékok rajta előtt ezzel a mondattal nyitottuk olimpiai felvezető mellékletünket. A 2018-as pjongcsangi téli játékok után gőzerővel készült Japán a 2020-as olimpia megrendezésére, és már a 2022-es pekingi téli ötkarikás játékok szervezői is jócskán túl voltak az első kapavágásokon.

Aztán 2019 őszén vagy kora telén valami elszabadult a vuhani piacon, az ismeretlen eredetű, Covid19-re elnevezett vírus azóta végigsöpört a világon, majd' 190 millió embert fertőzött meg, a járványban elhunyt halálos áldozatok száma pedig túllépte a 4 milliót.

És hol voltunk még akkor ezektől a számoktól, amikor 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett, amelyet a föld nemzetei és kormányai leállással, bezárásokkal, elszigetelődéssel próbáltak meg lassítani, elfojtani?! Míg a nagy nemzetközi kutatólaborokban biokémikusok – köztük a vakcina kidolgozásában oroszlánrészt vállaló, Szegedről származó Karikó Katalin – lázasan dolgoztak az oltóanyag létrehozásán, már január-február környékén pontosan tudták, hogy leáll a világ. A mikrovállalkozásoktól a multikig, a mikroesemények rendezőitől a világ megarendezvényeinek, így a tokiói olimpia szervezőbizottságáig bezárólag mindenki reményekkel telve vagy az utolsó szalmaszálba kapaszkodva próbált meg a járvánnyal szemben időt nyerni, lehetetlen küldetésként megoldásokat találni a bajra.

Nem sikerült.

A LAKOSSÁG EGYÁLTALÁN NEM TÁMOGATJA AZ ESEMÉNYT

HUSZONKÉT ÉVES MÉLYPONTON
A július 23-án kezdődő és augusztus 8-án véget érő tokiói olimpia halasztása és a szurkolók kizárása több szempontból is drága volt a szervezőknek. A jegybevételek a várt 815 millió dollárról a nullára csökkentek annak következtében, hogy sem külföldi, sem hazai szurkolókat nem engednek be a szervezők az eseményekre, amelyekre előzetesen 4.48 millió jegyet értékesítettek. A játékok ideje alatt jelentős turisztikai bevétellel számolt Japán, amely a járvány előtt, 2019-ben 31.9 millió külföldi látogatót fogadott, akik mintegy 44 milliárd dollárt költöttek az országban. A járvány következtében a számok 2020-ban 87 százalékkal csökkentek, ami 22 éves mélypont az ország történetében. A Nomura kutatóintézet vezető közgazdásza, Kiucsi Takahide a teljes olimpiai törlést szorgalmazta volna, hiszen ha az olimpia a koronavírus „szuperterjesztő” eseményévé válik, a japán gazdaság még nagyobb veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tokiói olimpia szervezőbizottságával és a japán kormánnyal karöltve a WHO március 11-i közlése után alig két héttel bejelentette: egy esztendővel elhalasztja a tokiói ötkarikás játékokat és az azt követő paralimpiát.

A döntés dollármilliárdos veszteségeket generált, ugyanakkor a japán lakosság fellélegzett, hogy a tomboló járvány idején nem kell megnyitni a 18 ezres olimpiai falut a világ sportolói előtt, s nem kell a turisták több százezres tömegét vendégül látni Tokióban és a környező városokban.

És mint azóta kiderült: Ázsia, pontosabban Japán már nem is annyira szeret olimpiát rendezni, hiszen az olimpiai rajt előtt öt nappal kijelenthető, egyértelműen nem élvezi a lakosság támogatását a játékok megrendezése.

Az olimpia elhalasztásával egyidejűleg a különböző sportágak ötkarikás kvalifikációs szisztémája is megrekedt, a sportági szakszövetségeknek újra kellett írniuk a rendszereiket, ráadásul annak függvényében, hol, melyik kontinensen tombol éppen a járvány, mely országok tudják, merik vállalni kvótát vagy olimpiai pontokat adó nemzetközi versenyek rendezését (ebben élen járt Magyarország, amely több sportágban is kvalifikációs esemény házigazdája lett) és egyáltalán: mely nemzetek sportolói vállalják majd a sok kockázatot magában rejtő utazásokat? Ráadásul ebben a kusza helyzetben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a fair play szellemét is igyekezett szem előtt tartani, hiszen nem minden országban volt megoldva az élsportolók zökkenőmentes felkészülése. Míg hazánkban a 2020 márciusától durván két-két és fél hónapig tartó leállást követően a kormány rendelkezéseinek köszönhetően az élsportolók visszatérhettek műhelyeikbe, és folytathatták a munkát, sok más országban még a nyár végén sem tudták garantálni a felkészülés lehetőségét.

Ahogy teltek a hónapok, egyre több japán tiltakozott az olimpia megtartása ellen, mert úgy vélik, ezzel veszélybe kerülhet az ország egészségügyi helyzete és gazdasága is

VAKON BOTORKÁLVA – MAJD' HÁROMSZOROSÁRA NŐTT A KÖLTSÉGVETÉS

VESZTES SZPONZOROK
A versenyek még el sem kezdődtek, de az már kijelenthető, hogy Tokió nagy vesztesei közé tartoznak majd a játékok szponzorai. A pandémia előtti időszakban cirka hatvan japán cég nagyjából 3 milliárd dollárt adott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a szponzorációs jogokért, majd a halasztás idején újabb 200 milliót annak érdekében, hogy a 2021-es eseményre is meghosszabbítsák szerződéseiket. Mivel a NOB az olimpiai játékok alatt a televíziós közvetítésekben nem jeleníti meg direkt módon a szponzorokat, így ők általában élőben települnek ki a versenyek helyszíneire. Nézők hiányában azonban ennek a kitelepülésnek semmi értelme. A japán partnerek közül már többen is visszamondták ezt a lehetőséget és feltehetően csatlakoznak hozzájuk a globális főszponzorok is, akik több évre írnak alá szerződést a NOB-bal. Hogy miként kárpótolják ezeket a vállalatokat? Nyilván erre is készül majd egy forgatókönyv...

A nemzetközi sportélet valójában sötétben tapogatózott ebben az időszakban, az olimpiára készülő versenyzők egyetlen pásztorbotja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ígérete és Thomas Bach NOB-elnök olykor-olykor napvilágot látó lelkesítő üzenetei voltak, amelyek úgy szálltak el az éterben, mint a japán lakosság lelkesedése, amely hónapról hónapra csökkent az olimpiai rendezést illetően.

Az aggodalom nem csak Japánból, a szigetországból szemlélve volt érthető. Olimpiai rendezés kapcsán (2004) láttunk mi már államcsődöt Görögországban, s Rio de Janeiro is dollármilliárdos veszteségekben mérve szenvedte meg a 2016-os játékok rendezését. Ezzel kapcsolatosan jelzésértékű, hogy június elején az Aszahi Simbun című japán lap arról számolt be: Szuga Josihide japán miniszterelnök a játékok vége után előre hozott választásokat kezdeményez, előtte pedig gazdaságélénkítő intézkedésekkel ösztönöz.

A hír mögé illesszük is be gyorsan a magyarázatot adó számokat!

Tavaly decemberben az olimpiai szervezőbizottság online sajtótájékoztatóján elhangzott: a halasztás 22 százalékkal emelte meg a játékok rendezésének költségeit. Az olimpia 2013-ban még 7.5 milliárd dollárra kalkulált, majd az eredeti rajtra 12.6 milliárd dollárra terebélyesedő költségvetése a 2020. decemberi számítás szerint 15.4 milliárd volt. A Reuters július elején közölt cikke alapján ez az összeg már 18.4 milliárd dollárnál jár, sőt, a Business Insider más forrásokra hivatkozva elképesztő számadatot közölt: az ő becslésük szerint napjainkban 26 milliárd dolláros költséggel kalkulál a japán kormány és a szervezőbizottság. Talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, nemcsak a sportolók, az olimpiai szervezőbizottság gazdasági szakemberei is vakon botorkáltak az elmúlt egy esztendőben. Egy biztos: a költségek egyharmadát a tokiói városvezetőknek és a japán kormánynak, míg a fennmaradó kétharmadot a szervezőbizottságnak kell állnia. Némi enyhítést jelenthet, hogy a város járulékos költségeinek egy részét átvállalja a NOB, amelynek bevételei nagyrészt közvetítési jogokból és szponzoroktól származnak.

Hogy mi lesz a vége?

A mérleget nyilván az olimpia, sőt az augusztusi paralimpia vége után tudják csak megvonni a szervezők, ám az Oxfordi Egyetem egyik tanulmányában állítja, a tokiói esemény a valaha volt legdrágább nyári olimpia lesz.

Thomas Bach NOB-elnök (balra) és Szuga Josihide, Japán miniszterelnöke nem engedte el az ötkarikás játékokat

A MAGYAR SPORTOLÓK VÉDETTEN VESZNEK RÉSZT A NÉZŐK NÉLKÜLI JÁTÉKOKON

TÚLTERHELT RENDSZEREK
Hogy az olimpiai rendezéssel kapcsolatosan vagy egyéb okok miatt, de akadtak emberi veszteségei is az elmúlt egy esztendőnek Japánban. • 2020. augusztus 28-án megromlott egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását Abe Sindzo japán miniszterelnök. • 2021. február 12-én távozott posztjáról Mori Josiro, a tokiói szervezőbizottság elnöke, akinek azért kellett lemondania, mert az egyik bizottsági ülésen a nőkre a következő megjegyzést tette: „A nők erősen versengenek. Ha az egyikük felemeli a kezét, hogy hozzászóljon, az összes többi úgy érzi, hogy neki is fel kell szólalnia. Végül mind mond valamit.” A 83 éves vezető, aki korábban az ország miniszterelnöke is volt, a közvélemény nyomására leköszönt tisztségéről. • 2021. június 7. Metrószerelvény elé vetette magát a Japán Olimpiai Bizottság egyik vezető tisztségviselője, az 52 éves Morija Jaszusi. • 2021. június 23. Kimerültségre hivatkozva egy hétre kórházba került Koike Juriko, Tokió kormányzója, akit az országot sújtó vírushelyzet és az olimpiával kapcsolatos feladatok merítettek ki.

De lesz! Maszkba burkolózva, plexifalakkal elválasztva, távolságot tartva, szigorú protokoll szerint haladva, az egészségügyi biztonságot napi tesztelésekkel egyensúlyban tartva, és egy ideje már azt is tudjuk, hogy nézők nélkül, zárt kapuk mögött, üres stadionokban, üres lelátók előtt...

Vagyis jegyeladás terén újabb veszteséget könyvelnek el a szervezők (lásd keretes írásunkat!), de a sportolók és természetesen a szurkolók is, hiszen a sport nagy ünnepe így csonka ünnep lesz. Némi túlzással a politikai bojkott miatt csonka 1980-as moszkvai és 1984-es Los Angeles-i olimpia mellé a tokióit is ebbe a kategóriába sorolhatjuk...

Már csak azért is, mert az olimpia fényét emelő világsztárok közül egyre többen jelentik be távolmaradásukat a játékoktól. Egy elkeserítő példa a tenisz világából: a spanyol Rafael Nadal után a svájciak nagyágyúja, Roger Federer ezen a héten jelentette be, hogy nem vesz részt az ötkarikás játékokon. Szomorú hír, de a sportolókat vigasztalhatja az a tudat, hogy az olimpiai faluban a kétméteres távolságot tartva nem is készültek volna olyan jó közös képek a világsztárokkal... A szervezőbizottság által megfogalmazott biztonsági előírások alapján sem uralkodhat el a „party feeling” a 18 ezres olimpiai faluban, ahol nincs korzózás, szomszédlátogatás, közös ünneplés, szolid keretek között zajlik majd a népek barátkozása, pláne, hogy a hírek szerint az óvszerautomaták tartalmát csak a távozásukkor kapják meg a versenyzők.

Ez kevésbé megrázó számukra, mint az a protokoll, amelyet május végén tett közzé a szervezőbizottság: a sportolóknak a játékok előtt alá kell írniuk egy nyilatkozatot arról, tudomásul veszik, hogy egészségügyi kockázatokat, akár halált is okozó fertőzéssel találkozhatnak a játékokon. Mintha háborús övezetbe érkeznének...

Persze lesznek országok (köztük Magyarország), amelyek versenyzői ezt felkészülten teszik meg, Thomas Bach már a japán fővárosban adott szerdai interjújából kiderül: a játékok ideje alatt a sportolók nyolcvan százaléka számít védettnek Tokióban. A Magyar Olimpiai Bizottság a kockázatot minimalizálandó döntést hozott: csak oltott, illetve a víruson átesett sportolókat utaztat a játékokra. Magyarország 173 sportolóval és ami az olimpia szempontjából ezúttal nagyon is fontos tényező, védetten lesz jelen Tokióban.