US OPEN (75 000 000 dollár, kemény pálya)
FÉRFI EGYES, DÖNTŐ
Sinner (olasz, 1.)–Fritz (amerikai, 12.) 6:3, 6:4, 7:5
Amerikának még várnia kell arra, hogy újabb Grand Slam tornagyőztest adhasson a világnak, legutóbb Andy Roddick révén a 2003-as US Openen sikerült a tengerentúliaknak diadalmaskodni, azóta 82 GS-torna telt el amerikai siker nélkül. És a mérkőzést elnézve: Fritznek valódi esélye nem volt arra, hogy ezt a sorozatot megtörje. Még úgy sem, hogy Fritz nem játszott rosszul, mert bár ugyan az első játszmában rögtön brékhátrányba került, gyorsan vissza tudott jönni, s hamar elmúlt az első GS-döntőjét vívó Fritz megilletődöttsége. Ennek ellenére Sinner 3:3 után begyújtotta a rakétákat és nem engedett több játékot az első játszmában a hazai közönség támogatását maximálisan élvező Fritznek és 41 perc alatt 6:3-ra megnyerte az első szettet.
Sinner a folytatásban sem igazán lassított – egyetlen ki nem kényszerített hibát ütött a második játszmában –, s közben Fritz adogatójátéka is feljavult, így fogadópontot is alig hozott a második szett, nemhogy bréklabdát. Fogadóként a második felvonásban Sinner hat, Fritz öt labdamenetet tudott nyerni, ám végül nem került sor rövidítésre, mert Sinner a hatból négy fogadópontját 5:4-es vezetésénél gyűjtötte be – ezzel a szett végén elvette az amerikai adogatójátékát és megnyerte a második játszmát, mindössze 35 perc alatt.
A harmadik szettben aztán Sinner kisebb hullámvölgybe került, Fritz több bréklabdához jutott, mint addig a meccsen összesen, s 3:3 után az egyre jobban játszó amerikai játékostól egyre jobb hangulatba kerülő közönség örömére a negyedik fogadóesélyét kihasználva előnybe került. Hiába tette mögé azonban a saját adogatójátékát és vezetett már 5:3-ra, nem tudott szépíteni: Sinner hosszú hajrát nyitott és az utolsó négy játékot megnyerve lezárta a 2 óra 17 percig tartó döntőt, s ezzel pályafutása második GS-tornadöntőjét is megnyerve, immár kétszeres Grand Slam-bajnoknak mondhatja magát.