Sinner ártatlansága bebizonyosodott, de maradtak még kételyek

Mindenkiben az a kérdés motoszkál, amióta a múlt héten az idei Australian Opent megnyerő, a cincinnati mestertornán is diadalmaskodó, a US Opennek az egyik legnagyobb esélyesként nekivágó Jannik Sinner doppingügye napvilágot látott, hogy az olasz sztár vajon ártatlan, vagy, ahogyan vezetéknevének angol jelentése sugallja, bűnös?

Múlt kedden a Nemzetközi Teniszintegritási Ügynökség tudatta, Sinner nem hibázott, nem követett el hanyagságot, annak ellenére, hogy március 10-én és nyolc nappal később is pozitív mintát adott, alacsony szinten kimutatták a szervezetében a klosztebol nevű anabolikus szteroidot, amely az izomtömeg növelésére szolgál. A közösségi médiában a 23 éves sportoló ezt azzal magyarázta, hogy fizioterapeutája kezelése során, véletlenszerűen érintkezett a szerrel. A fizioterapeuta saját sérülését egy vény nélküli ­spray-vel kezelte a saját ujján, a problémát ez az orvosság okozta, amelyet ráadásul az erőnléti edző ajánlott, tehát gyanútlan volt Sinner stábja. A teniszező pénteken bejelentette, hogy Giacomo Naldi fizióstól és Umberto Ferrara erőnléti edzőtől is megvált az eset következményeként. Mindketten két éven át dolgoztak együtt Sinnerrel, nagy eredményeket értek el együtt, de mivel a bizalom megcsappant, a közös munkát nem lehetett tovább folytatni.

Banálisan hangzik a magyarázat? Igen, ahogyan szinte az összes többi is, ettől függetlenül ha valaki nem szándékosan csal, lehet, hogy az is hosszú idejébe kerül, mire kitalálja, mégis mi okozta a pozitív doppingteszte(ke)t. Sinner az automatikus ideiglenes felfüggesztése ellen sikerrel fellebbezett mindkét esetben, ezért a játéktól egy másodpercre sem tiltották el. A tudományos szakértők hite­lesnek találták a világelső magyarázatát, és augusztus 15-én a független bíróság is úgy vélekedett, nem szabad ráhúzni a vizes lepedőt Sinnerre. Mégis bűnhődnie kellett, Indian Wellsben elért eredményeitől (a négy közé jutott), pénzdíjától (325 000 dollárt) és ranglistapontjaitól (400) is megfosztották őt.

Az eljárások nagyon szigorúak és alaposak, ha a legkisebb kétely is felvetődik a vizsgálatot lefolytatókban, tovább ütik a vasat, tehát nem sötét szobákban, hasraütésszerűen döntenek gyakorlatilag élet és halál kérdéséről. Sinner és a stábja is részt vett több meghallgatáson, elmondták az érveiket a bizottságok előtt, szóval még azt is írhatnánk, megnyugtató megoldás született.

„A helyzet nem ideális egy Grand Slam-torna előtt. De belül tudom, semmit sem csináltam rosszul. Mindig be fogom tartani a doppingellenes szabályzatot” – mondta Sinner, és habitusa, viselkedése, előélete alapján hihetünk is a dél-tiroli csillagnak, de lássuk, miként vélekednek az ügyről a pályatársak. Toni Nadal, Rafael Nadal nagybátyja és korábbi edzője nem tartozik ebbe a körbe, mindenesetre ő elképzelhetetlennek tartja, hogy Sinner tudatosan csalni akart és nem érti, bizonyos játékosok miért vonják kétségbe az ártatlanságát vagy követelnek súlyos büntetést neki (ebbe a körbe tartozik többek közt az ausztrál Nick Kyrgios, a kanadai Denis Shapovalov és a francia Lucas Pouille).

Nem elhanyagolható azon játékosok véleménye sem, akik nem jutottak túl magasra eddigi pályafutásuk során és azoké sem, akik már sohasem fognak, de a legfontosabb mégis az, mit gondol korunk két legmeghatározóbb teniszezője, Novak Djokovics és Carlos Alcaraz.

A 24-szeres majorgyőztes szerb véleménye a következő: „Megértem a játékosok frusztrációját a következetesség hiánya miatt. Ha jól értettem, amikor bejelentették az ügyet, addigra már tisztázták is. De öt-hat hónap telt el azóta, hogy a doppingvétség hírét közölték Sinnerrel és a csapatával. Úgyhogy vannak problémák a rendszerben, hiányoznak a világos sztenderdek, protokollok, emiatt elfogadom az érzelmesebb reakciókat azoktól, akik felteszik a kérdést, vajon ők is ugyanezt a bánásmódot kapnák-e…”

Carlos Alcaraz arról beszélt, hisz a sport tisztaságában, nem szeretné túlgondolni ezt a kérdést. Biztos benne, hogy sok mindenről nem tudnak akár a csapatukon belül vagy általánosságban, de ha engedték Sinnernek, hogy tovább játsszon, annak oka van, úgy vélik, hogy ártatlan – ennyit tudott elmondani a témáról, ugyanakkor ez nem kevés, érezhetően egy fokkal empatikusabban közelíti meg a kérdést a US Open címvédőjénél.

A tenisz történelmében nem példa nélküliek a doppingesetek, érdemes felidézni közülük a három legemlékezetesebbet. Az első Andre Agassié, aki 1997-ben gyakran nyúlt metamfetaminhoz, pozitív drogtesztet is adott, három hónapos eltiltást kapott a WADA-tól (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) és az ATP-től – amelyet aztán nem szabtak ki az amerikaira, mert sikeresen érvelt azzal, hogy drogot tettek az italába. Az önéletrajzában elismerte, hogy kamuzott, valójában a szer rabja lett, rendszeresen használta, mivel a magánéletében és a pályán is kihívásokkal küszködött.

A két frissebb ügy elevenen él az emlékeinkben: az ötszörös Grand Slam-győztes orosz Marija Sarapova a 2016-os Australian Openen megbukott meldonium használata miatt. A csillag több mint tíz éven át használt egy vényköteles gyógyszert szabálytalan szívverése és a családjában előforduló cukorbetegség elkerülése miatt, azonban a meldonium pont 2016. január elsején illegálissá vált a teniszezőknek, mert teljesítményfokozó hatásúnak minősítették. Sarapovát eredetileg két évre tiltották el, aztán 15 hónapra csökkentették a büntetését, mivel kiderült, nem állt szándékában csalni. A román Simona Halepet két esztendeje tiltották el a US Open után a Roxadustat nevű vérszegénység elleni gyógyszer miatt, amely serkenti a vörösvértestek működését. A következő év májusában a biológiai útlevelében talált szabálytalanságok miatt is vádat emeltek ellene, végül a nemzetközi Sportdöntőbíróság idén márciusban kilenc hónapra csökkentette Halep eredetileg négyévesre szabott eltiltását, amelyet letöltött, így Miamiban visszatérhetett a cirkuszba.

Az összeesküvés-elméletek hívőinek megemlítjük, hogy a Jannik Sinnerrel dolgozó edző, Darren Cahill korábban hat éven át irányította Halep felkészítését (a balhé idején már nem), de a valóságban természetesen semmiféle kapcsolatot nem kell keresni az esetek között. Ha viszont Djokovicsra visszautalva valaki tisztább szabályozást szeretne, annak az igényeit talán ki lehetne elégíteni a jövőben. És ez független Sinner bizonyított ártatlanságától.

Tiszeker Ágnes: Aggályos, hogy Sinnert a vizsgálatok alatt egy percig sem függesztették fel

A Magyar Antidopping Csoport vezetője, Tiszeker Ágnes lapunknak adott interjújában kiemelte, mit tart a legproblémásabbnak a Jannik Sinnert érintő vizsgálatokban, mi a magyarországi ügymenet az esetek közzétételénél, és mekkora teljesítményfokozás történhetett.

– Az eddig ismertek alapján mi a véleménye Jannik Sinner ügyéről? Valóban a véletlenek szerencsétlen összjátékának áldozata a teniszező?
– Az én olvasatomban két kérdés áll fenn – mondta Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. – Egyfelől előfordulhat-e biológiailag, technikailag, hogy az anyag bőrön keresztül felszívódik. A klosztebol egy tesztoszteronszármazék – egy gyenge anabolikus-androgén szteroid –, amely képes erre. Olaszországban kapni recept nélküli, égésekre, horzsolásokra használt sebkenőcsöt, amely neomicin antibiotikummal kombinálva tartalmazza ezt a szert. Az már aggályos, hogy a fizioterapeuta először a megvágott ujját kezeli, és később azzal a kézzel masszíroz – még kézmosással is maradhat valamennyi szer a kezén, de annak nem lenne szabad annyira felszívódnia, hogy egy vizeletvizsgálatban kimutatható legyen, szóval ennek az életszerűsége még tovább vizsgálandó. Másfelől ott a jogi kérdés. A korrekt eljárás az lett volna, hogy a játékos versenyengedélyét felfüggesztik, kivizsgálják a történteket, ha kiderül, hogy vétlen, felmentik, és visszaadják az engedélyét – a szteroidok igencsak elöl vannak a tiltólistán.

– A történet akkor látott napvilágot, amikor Jannik Sinner nyilvánosságra hozta. Mi az erre vonatkozó gyakorlat Magyarországon?
– Mi a jogerős döntést hozzuk nyilvánosságra, ekkor jelenik meg a sportoló neve, és hogy mi történt vele. Már a pozitív A-minta hírét is közzétesszük a honlapunkon, de ekkor még csak annyit, melyik sportághoz kötődik – azt még nem, kiről és miről van szó, míg ki nem derül, történt-e doppingvétség, vagy sem, és jogerős döntés nem születik. Ha az ítélet elmarasztaló, megjelenik a sportoló neve, ha felmentő, akkor nem. Mindez a transzparencia miatt fontos.

– Mennyire visszás, hogy mindez az ügymenet végén derült ki, amikor a Nemzetközi Teniszintegritási Ügynökség felmentette Sinnert?
– Nekem utóbbi a fő problémám. Hogy nem került nyilvánosságra már az elején, mi történt Sinnerrel, szerintem nem akkora gond, ettől még lehet transzparensen és jogszerűen eljárni – hogy a vizsgálatok alatt egy percig sem volt felfüggesztve, és így döntött az ügynökség, már aggályosabbnak tartom. Nyilván a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget értesítenie kellett az ITIA-nak az elsőfokú döntéséről – a WADA pedig erősen fontolgatja is a fellebbezést, és hogy a lausanne-i Sportdöntőbíróság elé viszi az ügyet.

– Tegyük fel, hogy Sinnernek valóban nem volt fogalma arról, mi történik vele. Mekkora a felelőssége a sportolónak?
– A WADA-kódex az objektív felelősség elvét állapítja meg, tehát kizárólag a sportoló felel azért, ami a szervezetébe jut. A felelősség mértékét meg kell vizsgálni, de a környezeti szabály éppen azt tartalmazza, hogy a versenyzőt körülvevőknek is tisztában kell lenniük a doppingellenes szabályokkal – végső soron a sportoló felel az őt felkészítő csapatáért is. Minden ügy más, ezért kell ezeket a legnagyobb részletességgel kivizsgálni, és ha vannak mentő körülmények, maximálisan figyelembe kell venni, ám ilyen szinten – egy világelső teniszezőről beszélünk – elvárható a precíz odafigyelés és az óvatosság. Néhány hónapos eltiltást akkor is kaphatott volna, ha szennyeződésről beszélünk.

– A Sinner szervezetében talált egymilliárdod grammnyi klosztebol mennyire növelhette a teljesítményét?
– Zéró tolerancia van, a labor rendkívül kis mennyiséget is kimutat, és minden nullánál nagyobb eredmény pozitívnak minősül. Nincs helye a sportoló szervezetében külsődleges – nem a szervezet saját maga által termelt – tesztoszteronnak, ám a klosztebol eleve nagyon gyenge, kétlem, hogy érdemben növelte volna a teljesítményét.

MAROZSÁN Fábián, világranglista-51. játékos: – Teljesen független vagyok a témában, semmilyen kapcsolatom sincs Sinnerrel, nem is szeretném a pártját fogni senkinek. Nem tudjuk, pontosan mi történt, valahogy bekerült a tiltott anyag a játékos szervezetébe, ez akár az ő, akár a körülötte dolgozó emberek hibája is lehet, Sinner a stábjával vitette el a balhét. Egy ekkora játékost nem lehet eltiltani, mert óriási mínuszt jelentene a tenisztársadalomnak, hatalmas reklámértéke van. Elég nevetséges büntetést kapott, bármelyik szponzora ki is fizetheti helyette – lehet, hogy én hasonló esetben két-három évig szóhoz sem jutnék. Talán azt gondolja Sinner és a körülötte állók, hogy kellemetlen eset történt, néhány hétig beszédtéma, aztán mindenki elfelejti, volt már ilyen. Megtette a szükséges lépéseket, elmondta, tiszta a lelkiismerete, védi saját magát. Nem túl szimpatikus, hogy valakit simán eltiltanak akkor, ha háromszor nem érik utol valamilyen helyszínen, míg Sinner kétszer is pozitív tesztet adott, mégis kivételeznek vele, erre utalt Shapovalov, Kyrgios és Rune is. Sem jót, sem rosszat nem akarok mondani Sinnerről, ahogy mindenki, én is csak tippelni tudok.

NS-SZAKÉRTŐ: MARKOVITS László, a Magyar Teniszszövetség alelnöke

„AZ UTÓBBI IDŐBEN Jannik Sinnerről nagyon pozitív kép alakult ki, hiszen kiválóan teniszezett, emellett szimpatikus, közkedvelt játékos – ezért is sajnálom őt, a renoméjának biztosan nem tett jót az eset, akár történt visszaélés, akár nem. Ilyenkor sok kérdés felvetődik: a szervezetében talált kis mennyiség nem jelenti-e, hogy a nagyja kiürült a vizsgálatig, vagy hogy vajon miért nem játszott az olimpián? A közeljövőben eldől, mennyire tisztázódik a helyzet és felejtik el az emberek, vagy marad-e bélyeg Sinneren. Simona Halep esete a másik szélsőség, az ő esetében vasszigort alkalmaztak, sokáig nem is volt lehetősége, hogy tisztázza magát, hogy jobban megértsük a helyzetét, és másfél évig nem játszhatott a szennyezett táplálékkiegészítő miatt. Két, bizonyos tekintetben hasonló ügy, két világelső – Sinner igencsak enyhe elbírálásban részesült, hiszen bár az Indian Wells-i pontjait és pénzdíját elvették, nem függesztették fel, Halep pedig másfél évig nem játszhatott. Jelenleg még nincs meg a kellő információ arról, miért gondolták úgy a hatóságok, hogy Sinner esetében nincs szükség felfüggesztésre, de hamarosan tisztul a kép – ahogy a tekintetben is, hogy csak egy fatális véletlen történt, mely a stáb felelőssége, vagy esetleg több is. Sportvezetőként természetesen a zéró tolerancia mellett teszem le a garast.”