– Közvetlenül a mérkőzés után nagyon el volt keseredve, azóta viszont eltelt legalább egy óra, most, hogy kicsit már nyugodtabb, hogy látja a Cristian elleni meccsét?
– Sokkal boldogabb nem vagyok… Úgy gondolom, hogy kellett egy kis idő, amíg megtaláltam azt a játékot, ami működött ellene, a második játszmát már dominálni is tudtam, a döntő szettben viszont hamar elbuktam a szervámat, és csak futottam az eredmény után. Visszaküzdöttem magamat 1:4-ről, azután 4:4-nél egy szoros gémet buktam el, ha abból én jövök ki jobban, akkor megfordulhatott volna a meccs, és eldőlhetett volna az én javamra is, akár. Nem volt könnyű ilyen körülmények között játszani, rengeteg román szurkoló volt. Valamilyen szinten jó volt ilyen légkörben játszani, de azt hiszem, ha otthon, a mi közönségünk előtt mérkőztünk volna, másképp alakul a végeredmény. Sajnos a péntek nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de szombaton még van esélyünk a fordításra, mindent meg fogunk tenni ezért, és bízunk benne, hogy kijön az extra teljesítmény.
– Mi volt a kulcsa annak, hogy visszajött szetthátrányból, majd pedig visszavette elveszített adogatását a döntő játszmában, és kis híján meg is fordította a meccset?
– Mindenképpen segített, hogy a saját csapatomtól rengeteg energiát kaptam, nagyon küzdöttem, nagyon szerettem volna megnyerni a meccset, nem csak magam miatt, hanem értük is. Az országomért játszottam, minden pontért megküzdöttem, és sajnálom, hogy végül nem sikerült a fordítás. Tényleg csak egy-két ponton múlt a döntő szett, rövidítésekben idén nem szerepeltem túl jól, ezen kell még javítani. Remélem, sikerül regenerálódnom, és holnap újult erővel vághatok neki a következő meccsnek.
– Korábban arról beszélt, Önnek is erőt adott az arénában uralkodó hangulat, a rengeteg szurkoló, annak ellenére, hogy a másik csapatot támogatták. Ez hogyan működik, miként tudja a saját javára felhasználni a riválisok felé áramló pozitív energiákat?
– Nyilván az ellenfélnek szurkolnak, de ilyenkor próbálom magam ezzel felspannolni, akár még oly módon is, hogy úgy veszem, mintha nekem szurkolnának. Nem volt azért könnyű, a végén már szinte megőrült a közönség. Én inkább magamra, a saját csapatomra fókuszáltam, többé-kevésbé azért sikeresen kizártam azt, hogy mennyien szorítottak Cristianért, ami neki biztos, hogy sokat segített. Ha ez nem a Billie Jean King-kupa lenne, hanem egy WTA-torna, vagy, ahogy már mondtam, nem itt játszunk, Romániában, lehetett volna más is a meccs végeredménye.
– Ha előre tekint a szombati napra, mennyit vett ki Önből ez a több, mint kétórás meccs?
– Szerencsére már jobban és gyorsan szoktam regenerálódni is, bízom benne, hogy ez most sem lesz másképp, mindent ki fogok adni magamból szombaton is.
BILLIE JEAN KING-KUPA, RÁJÁTSZÁS, NAGYVÁRAD
November 12., szombat
Jaqueline Cristian–Gálfi Dalma
Ana Bogdan–Udvardy Panna
Monica Niculescu, Anca Todoni–Jani Réka, Udvardy Panna