– Fordulatosra sikeredett a Kyle Edmund elleni második forduló. Benne volt a mérkőzésben, hogy Fucsovics Márton jut tovább?
– Mind a négy játszma az elején dőlt el – kezdte értékelését a Nemzeti Sportnak Sávolt Attila, Fucsovics edzője. – Az első úgy indult, hogy Marci elveszítette az adogatását, az rányomta a bélyegét a szettre, amit Edmund agresszívan, önbizalommal telve vitt végig. De ahogy az lenni szokott, egy sima játszma után jött a kihagyás, a második elején pár könnyű hibával megajándékozta Marcit, ez megváltoztatta a játék képét, sokkal jobban teljesített Marci. A harmadik szett elején megint a hamar elveszített szervagém határozta meg az eredményt, a negyedikben viszont volt esély, kettő kettőnél semmi negyvennel kezdett, kétszer is másodikat adogatott Edmund... Mikor az a játék elment, már látszott, hogy ez lelkileg és fizikailag is sokat kivett Marciból. Őszintén, a győzelem lehetőségét nem éreztem a mérkőzésben, de a harmadik szett után azt gondoltam, hogy Marci megnyerheti a negyedik játszmát, és erre volt is esélye.
– Van önben hiányérzet?
– Nem, egyáltalán nincs. Jó mérkőzés volt, és ha Marci nem a hatmeccses sorozata után lép pályára, de hasonló formában, akkor talán több is benne lehetett volna. De ne felejtsük el, hogy Edmund tizenhetedik a világranglistán, az Australian Openen elődöntőzött, a salakszezonban is kiváló eredményeket ért el, és az a sebesség, amivel ő játszik, annál nemigen teniszezik senki gyorsabban a mezőnyben.
– Azt tudtuk, hogy Edmund kiválóan szervál és hatalmas tenyereseket üt. De mi volt a probléma Fucsovics adogatójátékával?
– Marcinál mindig kulcskérdés a szerva, ez az elmúlt időszakban is eléggé hullámzóan ment neki. A fáradtság is tényező, nem mindegy, mennyire tud felmenni az ember a feldobott labdához, talán ezért nem volt olyan nyerő az első szervája. A második adogatásnál már fölénybe került Edmund az agresszív és nagy tempójú fogadásai után.
– Beszélt már arról, hogy voltak bőven nehéz pillanatok a salakszezonban. A genfi ATP-tornagyőzelem és a Vasek Pospisil elleni főtáblás siker a Roland Garroson szépít az elmúlt heteken, sikeresnek mondható ez az időszak?
– Mi úgy értékeljük, hogy szenzációsan sikeres volt a salakszezon! A genfi, történelmi tornagyőzelmet talán még fel sem fogtuk, mekkora értéket jelent. Nem csak azért, mert ATP-siker, hanem mert a genfi jelentős torna ebben a kategóriában a presztízst és a játékosállományt tekintve. Ha pedig a pontokat nézzük, csak a salakszezonban háromszázötvenet szerzett Marci, ami gyakorlatilag a top százhoz kellő pontok fele.
– Hogyan tovább?
– Marci most három nap teljes pihenőt kapott.
– Ennyi elegendő?
– A versenyszezonban nincs többre lehetőség. Az a filozófiám, hogy amennyi nap kimarad, annak a duplája kell egy verseny előtt, tehát három nap pihenés után hat nap edzésre van szükség, márpedig hétfőhöz egy hétre már Stuttgartban versenyez, szóval ez a maximális idő. Szükség is van rá, mert Edmund ellen már egyértelműen érződött Marcin a fáradtság.
– És mit várhatunk a füves pályás tornákon?
– Erre a szezonra a legjobb százban maradás volt a cél, az álom pedig a top ötven. Fél év sem telt el, de máris mindkettőt elértük. A háromnapos szünet után, mikor hétfőn elkezdjük a felkészülést, kitaláljuk, hogy milyen célokat fogalmazzunk meg. Négy versenyen lép majd pályára füvön, ennyit még sohasem játszott, ez új feladat, ráadásul a fű a legkiszámíthatatlanabb borítás. De én továbbra sem eredményekben és ranglistahelyezésben gondolkozom. Mindig azt mondom, Marci játékában rengeteg fejlődési lehetőség van, ezt kell szem előtt tartani. Viszont, ha eredmények, abban bízom, amiben a salakszezon alatt is: a négy füves borítású tornából legalább az egyiken kijön majd egy nagyon szép eredmény.
ROLAND GARROS, PÁRIZS (39 197 000 euró, salak)
FÉRFI EGYES, 2. FORDULÓ (A 32 KÖZÉ JUTÁSÉRT)
Fucsovics (magyar)–Edmund (brit, 16.) 0:6, 6:1, 2:6, 3:6