Babos Tímea jövőre Grand Slam-trófeát nyerne

 

 

– Hosszú az út hazáig. Felfogta már, hogy ön Magyarország első női világbajnok teniszezője?
– Igen, kezd egyre jobban leülepedni ez az egész. Vasárnap a döntő után még nem volt időm felfogni, a sajtótájékoztatót követően rohantam a repülőtérre. Nem voltam teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, de amikor vártam a felszállásra, nyugodtabb lett körülöttem minden, lehetőségem volt arra, hogy átgondoljam a dolgokat. Az volt az első pillanat, amikor elérzékenyültem, és igazán megértettem, mekkora siker az, amit elértem, világbajnok vagyok – mondta a Nemzeti Sportnak Babos Tímea, akit a Szingapúrból Bécsbe tartó félnapos utat követően, Sopron felé tartva értünk el. A hétfőtől párosban világranglistán 7. magyar játékos a cseh Andrea Hlaváckovával 4:6, 6:4, 10–5-re legyőzte a svéd Johanna Larssont és a holland Kiki Bertenst a vb-fináléban, így történelmet írt.

– Sorozatban harmadszor kvalifikálta magát a szingapúri világbajnokságra párosban. Miért sikerült az Hlaváckovával, ami előtte a francia Kristina Mladenoviccsal és a kazah Jaroszlava Svedovával nem?
– A moszkvai egyéni vereséget követően rengeteget párosoztam. Edzőmmel, Thomas Drouet-val sokat gyakoroltuk a röptéket, az adogatásfogadásokat, szerintem a hálónál még sohasem játszottam annyira jól, mint a világbajnokságon. Andreával már az elmúlt hetekben is jól szerepeltünk együtt, azt hiszem, ehhez a sok meccs mellett az a rengeteg munka is kellett, amit az edzéseken végeztünk el.

– A döntőben mintha ön tűnt volna a higgadtabbnak, pedig Hlavácková öt éve már játszott világbajnoki finálét.
– Én is úgy érzem, hogy ő volt az idegesebb, az egész mérkőzésen én tudtam jobb teljesítményt produkálni. Nagyon boldog vagyok, és a jövőt tekintve is rendkívül pozitívnak tartom, hogy egy ilyen rangos és fontos döntőben a hátamon tudtam vinni a párosunkat. Az első ponttól kezdve élveztem a meccset, és remekül is játszottam, pedig nagyon jó ellenféllel találkoztunk.

– Jelent bármiféle plusz sikerélményt, hogy ön ütötte be a győztes labdát?
– Igen, beszéltük is Thomas-val, hogy megmutattam, mennyire sokat gyakoroltuk a hálójátékomat. A legjobb ütemben mozdultam be, és játszottam meg a labdát.

– Miután legyőzték a világelső Martina Hingis, Csan Jung-csan svájci, tajvani kettőst az elődöntőben, egyértelmű favoritok voltak Bertensék ellen. Ez korábban jelentett görcsösséget, most viszont nem úgy tűnt, mint aki megijedt a lehetőségtől.
– Én sem éreztem úgy, abszolút minden rendben volt végig. A szuperrövidítés előtt, a legfeszültebb pillanatokban is azt mondtam Andreának, hogy mi vagyunk az esélyesek, ahhoz pedig, hogy miénk legyen a trófea, nekünk kell megnyernünk a labdameneteket, nem várhatunk arra, hogy ők hibáznak. Emiatt agresszívak voltunk, ennek köszönhetjük a sikert.

– Éppen a nagy győzelem miatt érthetetlen, miért nem folytatja a következő szezonban is Hlaváckovával? Egy világbajnoki cím után nem ilyen bejelentést vár az ember…
– Azt, hogy jövőre nem együtt párosozunk, már a US Open után eldöntöttük, ebben már azóta biztosak voltunk mindketten. Fantasztikus sikert értünk el közösen, de a döntésünkön ez egyáltalán nem változtat, mert hosszabb távon biztosan meglátszottak volna az eredményeinken is a problémáink, ezért nem érdemes együtt folytatnunk.

– De milyen probléma?
– Maradjunk annyiban, hogy nem igazán értjük meg egymást.

– Gondolom, nem a pályán.
– A pályán kívül. A pályán egyértelműen jól teljesítettünk, a legutóbbi tizenkilenc mérkőzésünkből tizennyolcat megnyertünk. De nem olyan egyszerű valakivel játszani, aki egyértelműen a párosra koncentrál elsősorban. Az idén több párost vállaltam be miatta, mint amennyit szerettem volna. Jövőre kizárólag a legnagyobb tornákon szeretnék párosban pályára lépni, továbbra is az egyéni karrierem a prioritás.

– Kivel?
– Azt egyelőre nem árulhatom el, a napokban jelentjük be.

– De akkor nem párosspecialistával, például a Hingis visszavonulása miatt szabad Csannal?
– Nem, nem párosspecialistával folytatom.

– Világbajnoki címvédőként, kétszeres wimbledoni döntősként reális elvárás lehet jövőre a Grand Slam-győzelem a műfajban?
– Szerintem a vébégyőzelem nagyjából egyenrangú a Grand Slam-sikerrel. Ebből egy évben csak egy van, a nyolc legjobb páros jut ki, szóval olyan, mintha egy Grand Slamen rögtön a negyeddöntővel kezdenénk. De egyértelműen benne van a pakliban, célom is, hogy jövőre Grand Slam-trófeát nyerjek.

– Hullámzó volt a szezonja, különösen egyesben akadtak rettenetesen nehéz szakaszok. Azzal, hogy az év második felében már jobban teljesített, szebbnek tűnik 2017?
– Egyértelműen. A Wimbledont követő kihagyás okos döntés volt, sokkal jobban teljesítettem utána, játszottam két egyéni döntőt, a párosról már beszéltünk, hogy mennyire szép eredményeket értünk el, ez pedig lelkileg, az önbizalmamnak nagyon jót tett, a játékommal meg szerintem korábban sem volt baj.

– Hogyan tovább, mennyi pihenőt kapott? Drouet a téli felkészülésben nem éppen a könnyű edzésmunkáról híres…
– Arról biztos nem… Három hét pihenőt kaptam, aztán megkezdem a felkészülést a következő szezonra. A téli munkához rengeteg energiát ad, hogy világbajnoki címmel fejeztem be az évet.