Wilander: Nadal dominál, Murray és Djokovics lejtmenetben

– A salakszezon kellős közepén vagyunk, Rafael Nadal megnyer mindent, amit lehet. Meglepi a dominanciája?
– Egyáltalán nem, mindig is az egyik legjobb volt ezen a borításon – felelte Mats Wilander, aki játékosként hét egyéni és egy páros Grand Slam-tornát nyert, jelenleg az Eurosport televízió szakkommentátora, ahol a Roland Garros eseményeit is követhetik a nézők. – Azt sem gondolnám, hogy erősebb lenne, mint régen, inkább azért feltűnő az uralma, mert Novak Djokovics és Andy Murray lejtmenetben van. Tény, Nadal modernizálta a stílusát, mentálisan erősödött és tapasztaltabb lett, de ha valaki tízszer nyer Monte Carlóban és Barcelonában, az önmagáért beszél.

– Mit jelentene, ha megnyerné tizedszer a Roland Garrost is?
– Utánozhatatlan teljesítményt. Persze Margaret Court anno tizenegyszer győzött az Australian Openen, de a teniszvilág tendenciái alapján nem valószínű, hogy újra megtörténik ilyesmi. Hasonlóképp Roger Federer tizennyolc Grand Slamjével és hét Wimbledonjával sem lehet versenyezni a jövőben. Különleges, amit Federer és Nadal véghez vitt ebben a sportágban és ne felejtsük el Djokovicsot sem, aki nagyon közel került hozzájuk.

– Egyáltalán, ki állíthatja meg Nadalt Párizsban?
– Leginkább saját maga. Például nagy mumusa, Fabio Fognini kiejthetné, ha összekerülnek, de nehéz elképzelni, hogy bárki elkapja Rafát, mert magabiztos, jól is szervál. Talán ha elképesztő napot fog ki, Stan Wawrinka vagy Dominic Thiem meglepheti.

– Mi a véleménye Roger Federer döntéséről, hogy nem indul a Garroson?
– Teljes mértékben egyetértek vele. A lehető legjobb döntést hozta, biztosan már Wimbledon is a fejében járt. Érezte, hogy fájdalmai vannak a salakon, nem kényelmes neki azon a borításon játszani. Az ütéseinek, a játékstílusának sem kedvez a salak, ettől még továbbra is ő marad az egyik legkiemelkedőbb teniszező a mezőnyben. Hogy visszalépett a párizsi indulástól, azzal karrierje következő éveire is gondolt, nem kívánt kockáztatni.

– És mi a helyzet Novak Djokoviccsal? A szerb a kritikák kereszttüzébe került az edzőkérdés miatt.
– Novaknak tudnia kell, mi a jó neki. Ha azt érzi helyesnek, hogy menessze Marián Vajdát, aki fiatal felnőttkora óta vele foglalkozik, hát tegye. Djokovicsnak a saját lelkivilágát kell rendbe tennie, nagyon sokat dolgoznia, magas hőfokú mérkőzéseket játszania. Ha elhivatottabb lesz, mint az elmúlt hónapokban, ismét világelső lehet. Hogy fél év múlva vagy esztendők elteltével, azt nem tudnám megmondani.

– Mit gondol Djokovics jelenlegi stábjáról?
– Nézze, testvére, Marko tehetséges játékos volt. Pepe Imaz szintén profi teniszezőként kereste a kenyerét, bár nem járt a csúcson, de ismeri a játékot, ismeri Novakot, nem hiszem, hogy Djokovics rossz formája mögött őket kellene keresni.

– Igaz, hogy nem kedveli Djokovicsot?
– Szó sincs róla. Régebben is azt gondoltam, hogy trófeákat fog nyerni, remek képességű, és fiatalon valóban megállíthatatlan volt, vicces egyéniség, igazi profi. Ez kicsit megváltozott, családot alapított, elterelődött a figyelme, de mivel igazi harcos, visszakerülhet a csúcsra. A következő négy-öt évben húsz Grand Slam-győzelemig is eljuthat a mostani tizenkettőről, nagy szurkolója vagyok, de sokat kell változnia.

– Mire számít a Roland Garros női mezőnyében?
– Simona Halep nevét venném előre, sosem nyert még Grand Slamet, ezúttal megteheti. A világelső Angelique Kerber salakon nem annyira magabiztos, ott van azonban a címvédő Garbine Muguruza, Dominika Cibulková vagy éppen Karolína Plísková, nincs egyértelmű favorit. Nekünk nagyon jó dolgunk lesz, csak hátradőlünk, és élvezzük, amit látunk.

– Marija Sarapova nem kapott szabadkártyát a szervezőktől...
– Kényes téma, nem könnyű helyzet, de egyetértek a szervezőkkel. Biztos vagyok benne, hogy Sarapova visszatér a legmagasabb szintre, két-három éven belül újra világelső lehet. Serena Williams nem fiatalodik, az ifjú tehetségek annyira nem meggyőzőek, benne pedig buzog a bizonyítási vágy – ez öt-hat további Grand Slam-győzelemig is repítheti.

– Ön hogyan emlékszik vissza első Garros-győzelmére?
– Harmincöt éve volt, és nagyon meglepődtem magamon. Az utolsó négy meccsemen úgy éreztem magam, mintha lenne egy csomó időm, öt játszma alatt is végezhetek, nem érdemes kapkodnom – még fiatal voltam. Ha elveszítettem egy szettet vagy az adogatásomat, nem estem kétségbe, azonnal összeszedtem a játékomat. Kicsit úgy, ahogy Rafael Nadal szokta, ez benne az igazán fantasztikus. Pályafutásom első éveiben a kedvenc tornám a Garros volt, aztán az Australian Open megelőzte. És persze folyamatosan hajszoltam a wimbledoni győzelmet...

– Hallott-e valamit az áprilisi budapesti tornáról?
– Sok mindent nem. Tudom, hogy ez volt az első ATP-verseny önöknél, és Lucas Pouille nyerte meg. A magyar hamisítatlan tenisznemzet, minden időszakban voltak jó játékosai, elsősorban Taróczy Balázst emelném ki közülük.