Két labda begyűjtése a labdaszedőktől: három másodperc; törülközés: öt másodperc; három szusszanás: három másodperc. Vagyis elvileg 11 másodperc elég a profi teniszezőknek az adogatás kivitelezéséhez szükséges kellékek beszerzéséhez, valamint a megfelelő lelki és fizikai készenlét eléréséhez.
Elnagyolt számításunk alapján nehéz kifogást emelni a tévébarát megoldások híveként számon tartott ATP új szabályával szemben, amely a két labdamenet közötti időkorlátot írja elő. Függetlenül attól, hogy valaki egy ász vagy ötvenütéses maratoni után következik adogatással, ugyanannyi ideig bíbelődhet a labdák kiválogatásával, pattogtatással és oxigéngyűjtéssel. A reform egyik nagy vesztese Novak Djokovics lehet, aki a nagy koncentrációt igénylő szituációkban huszonötször is leüti a labdát egy-egy szerva előtt – mégsem ő tiltakozott először.
„Egyetértek azzal, hogy szigorúbban kell bánni a szünetekkel, de először valamivel nagyobb időkorlátot vezettem volna be, mert ez a huszonöt másodperc nagyon kevés. A szabály kialakításánál a tavalyi Australian Open döntőjére hivatkoztak, amely azonban szerintem igazi tenisztörténeti klasszikus. Olyannyira, hogy esőszünetek alatt a televíziós csatornák rendszeresen ismétlik, ami elég furcsa lenne, ha utálnák – érvelt Andy Murray a valóban inkább látványos, mint unalmas öt óra 53 perces Djokovics–Nadal fináléval. – Rengeteget változott a sportág az elmúlt években, sokkal intenzívebbek a labdamenetek, és nem könnyű regenerálódni. Én is kaptam büntetést a múltkor, és bár az elvet helyesnek gondolom, a megszabott idő nagyon kevés.”
A heves vérmérsékletéről is ismert – lásd a tavalyi Australian Openen pillanatok alatt dühből széttört négy ütő – Markosz Bagdatisz is egyetért kollégájával. A ciprusi a szabály egyik első vesztese, Brisbane-ben a Grigor Dimitrov elleni elődöntő harmadik szettjének rövidítésében büntették meg – amit egész Ausztráliát megrázó oroszlánüvöltéssel „vett tudomásul”.