Küzdelem a történelem ellen

Kezdjük mondjuk 2004 januárjától: az azóta megrendezett nyolc Grand Slam-tornából ötöt megnyert, 154 mérkőzésből mindössze kilencet veszített el. Az idén 71, 3 a győzelem, vereség mutatója (a három vesztes meccse közül kettőn mérkőzéslabdája volt), megvédte a címét Wimbledonban, majd az US Openen, ezek mellett további nyolc versenyen avatták bajnokká, 35 kemény pályás ütközetet nyert meg sorozatban (világcsúcs, sőt, a tavalyi US Open óta 87/88 a mutatója!), a legutóbbi 23 döntőjében nem talált legyőzőre (ez is rekord), egyébként pedig 25 mérkőzés óta veretlen.

"Igazi kihívást jelent számomra felvenni a küzdelmet a történelemmel, a csúcsokkal" - közölte Roger Federer, miután vasárnap sokáig emlékezetes összecsapáson négy szettben legyőzte Andre Agassit az US Open döntőjében.

Mint már említettük, ez volt a hatodik Grand Slam-torna-győzelme, ami ugyan messze van Sampras csúcsától (14), de ez a fél tucat is bőven elegendő ahhoz, hogy 24 évesen a sportág legnagyobbjai közé emelkedjen, Stefan Edberget és Boris Beckert már utol is érte a GS-trófeák tekintetében. Valószínűleg el fog jutni tízig is, pláne, ha ilyen ütemben halad - no, de tud-e ilyen iramban haladni több éven keresztül?

Reméljük, igen, hiszen ebben az esetben elkerülik a sérülések, és az egész világ csodálhatja a senki máséhoz sem hasonlítható, sokoldalú, látványos és elegáns teniszét. Minden bizonnyal ez nála a kulcskérdés. Hogy egészséges maradjon. A kitartásával nem lehet gond (ő mondta, hogy "harcolni" fog a rekordok ellen), azt pedig lassan be kell látni, hogy nincs potenciális ellenfele a maiak közül, legalábbis hosszú távra. Szafin ellen 7-2 a mérlege, Hewitt ellen 11-7 (a legutóbbi kilencből kilencet megnyert), Roddick ellen 10-1 (6/6), egykori nemezise, Nalbandian ellen 3-5 (3/3), Nadal ellen 1-2, de Agassi ellen is pozitív a mutatója (0-3-ról 8-3!), sőt, Sampras ellen is, igaz, ők sajnos csak egyszer, 2001-ben találkozhattak - viszont Wimbledonban…

És ha már Sampras: az amerikai szupersztár 24 évesen hét Grand Slam-trófeánál, tehát éppen félúton járt, 28 éves korára elérte a 13-at, utána már "csak" egyet tudott megnyerni, pályafutása utolsó versenyét, a 2002-es US Opent. Ahhoz tehát, hogy Federer 28 éves korában ugyanott tartson, ahol annak idején Pistol Pete, a 2009-es US Openig bezárólag hét Grand Slam-tornán kell(ene) győznie a 16-ból, vagyis majdnem minden másodikon.
Több mint merész vállalkozás - de ha valaki, akkor Roger Federer képes lehet rá.

…a potenciális vetélytársairól: Hogy Szafin lenne az egyetlen? Bárcsak igennel tudnék felelni erre a kérdésre - de az a helyzet, hogy rajta kívül van még néhány komoly ellenfél, a fiatalok közül például Nadal és Gasquet.

…arról, hogy saját magát tartja-e a világ legjobbjának: Agassi azt mondta rólam a döntő után, hogy sohasem játszott még ilyen jó teniszezővel, és valószínűleg nem hazudott. Miért tette volna? Öt év múlva mindenesetre visszatérhetünk a kérdésre, bár szerintem butaság Samprashoz hasonlítani, nem csupán engem, hanem bárki mást is. Nálam egyébként ő minden idők legjobbja, én legfeljebb a generációm legjobbjának tartom magam. Persze, igyekszem megdönteni minden rekordot, így Samprasét is.

…arról, hogy voltak-e nehézségei profi pályafutása során. Hat-hét évvel ezelőtt mindenáron be akartam kerülni az első százba a világranglistán, de egyszerűen leragadtam a százhuszadik hely környékén. Majdnem beleőrültem. Nap nap után dolgoztam keményen, vártam az eredményeket, talán túlságosan is, de csak nem akartak jönni. Aztán idővel bekerültem a Top 10-be, nyertem Wimbledonban, és arra gondoltam, hogy mi a fenéért nem élveztem addig a teniszt. Ahhoz, hogy az ember örömét lelje a játékban, nem feltétlenül szükséges wimbledoni győzelem - bár utólag könnyen beszélhetek. ---- 2003, Wimbledon: Két juniorbajnoki cím után a felnőtteknél is meghódította Wimbledont, a két hét során mindössze egy szettet veszítve. A fináléban Mark Philippoussis ellen varázsolt, fölényére jellemző, hogy a saját adogatójátékaiban csupán egyszer "engedte" egyenlőig a hatalmas ausztrált, bréklabdáig egyszer sem. A vége: 7:6, 6:2, 7:6 a maestrónak.

2004, Australian Open: Marat Szafin 27 szettet játszott a döntőig vezető úton (egymás után Andy Roddickot és Andre Agassit legyőzve, mind a kettőt öt játszmában), már csak ezért sem lehetett ellenfele Federernek. Habár az orosz klasszis rögtön "brékkel" indított, ezzel el is lőtte a puskaporát, a svájci különösebb erőlködés nélkül, 7:6, 6:4, 6:2 formájában tett pontot a melbourne-i kaland végére.

2004, Wimbledon: Ez már nehezebben ment, és bizony a szerencsére is szüksége volt. Andy Roddick szőnyegbombázására sokáig nem talált ellenszert, mígnem 4:6, 6:5-nél ütött egy neccest, majd értékesítette a szettlabdát. A harmadikban 4:2-re vezetett az amerikai adogatógép, ekkor azonban leszakadt az ég Londonban - és miután a felek visszatértek, Federer minden támadást visszaverve 4:6, 7:5, 7:6, 6:4-re győzött.

2004, US Open: Ami itt történt, arra nehéz szavakat találni: 120 év elteltével ismét olyan döntőt láthatott a publikum, amelyben két szett is 6:0-val ért véget. Federer bámulatos tenisszel - az első játszmát például 18 perc alatt besöpörve -, 6:0, 7:6, 6:0-val hívta fel Lleyton Hewitt figyelmét arra, hogy vége a vele szembeni dominanciájának.

2005, Wimbledon: Ez is színpadra illő alakítás volt: Federer sorozatban harmadszor vágtatott végig a wimbledoni mezőnyön, a fináléban már-már bohócot csinálva Roddickból, aki egyébként nem is teniszezett rosszul, sőt! A vége: 6:2, 7:6, 6:4.

2005, US Open: Vasárnap óta hatszoros Grand Slam-bajnokként emlegethetjük a svájci csodateniszezőt. A szeptember 11-i fináléban Agassi mindent megtett a győzelemért, egy-egy szett után 4:2-re vezetett a harmadikban - ekkor azonban olyan előadás következett Federer részéről, hogy utóbb csak azt tudta mondani a legendás amerikai: "Ô a legjobb teniszező, akivel valaha játszottam." ---- FÉRFITORNÁK
ATP-CHALLENGERTORNA, HUNGARIAN OPEN, BUDAPEST (50 000 dollár, salak). A magyarok eredményei. Egyes. 1. forduló: Summerer (német, 6. kiemelt)-Gödry Botond 5:0, fa.; Lukács Dénes-Übel (német) 6:0, 6:1; Petzschner (német)-Tóth László 6:0, 6:0. Páros. 1. forduló: Bardóczky Kornél, Kisgyörgy Gergely (4.)-Polyák, Tóth László (szlovákiai, magyar) 6:1, 6:2

ATP-TORNA, CHINA OPEN, PEKING (500 000 dollár, kemény pálya). 1. forduló: Coria (argentin, 2.)-Ceng Sao-hszüan (kínai) 6:2, 6:1; Nalbandian (argentin, 3.)-Pless (dán) 6:3, 7:6; Th. Johansson (svéd, 4.)-Björkman (svéd) 6:4, 6:3; Juzsnij (orosz, 7.)-Healey (ausztrál) 7:5, 6:4; Hadad (izraeli)-D. Norman (belga) 7:5, 7:6; Vang Jü (kínai)-Gregorc (szlovén) 7:6, 6:1; Udomchoke (thaiföldi)-Okun (izraeli) 7:6, 3:6, 6:4; J. Nieminen (finn)-Schüttler (német) 6:4, 6:2; Gimelstob (amerikai)-Karanusic (horvát) 6:4, 6:1; Macui (japán)-Szün Peng (kínai) 6:4, 5:7, 6:4

ATP-TORNA, BCR OPEN ROMANIA, BUKAREST (323 250 dollár, salak). 1. forduló: Puerta (argentin, 1.)-Tipszarevics (szerb-montenegrói) 7:5, 6:2; Volandri (olasz, 2.)-Behrend (német) 6:2, 6:4; Pavel (román, 3.)-A. Martín (spanyol) 6:4, 6:4; Hanescu (román, 4.)-Starace (olasz) 6:3, 6:2; Montanes (spanyol)-Monfils (francia, 5.) 3:6, 6:1, 6:4; Verdasco (spanyol, 8.)-Zabaleta (argentin) 6:2, 6:4; Sanguinetti (olasz)-Sabau (román) 6:4, 6:3; Portas (spanyol)-Ch. Rochus (belga) 6:4, 6:1; Andrejev (orosz)-Waske (német) 6:4, 7:6; García-López (spanyol)-Horna (perui) 6:3, 3:6, 6:2; Ramírez-Hidalgo (spanyol)-Almagro (spanyol) 7:6, 6:1; Marach (francia)-Fyrstenberg (lengyel) 6:4, 2:2-nél félbeszakadt

NÔI TORNA
WTA-TORNA, WISMILAK INTERNATIONAL, BALI (225 000 dollár, kemény pálya). 1. forduló: Molik (ausztrál, 3.)- Díaz-Olíva (argentin) 7:6, 6:3; Grönefeld (német, 5.)-Sprem (horvát) 7:5, 5:7, 6:3; Bicskova (orosz)-Mirza (indiai, 8.) 6:3, 6:2; Pous-Tio (spanyol)-Shaughnessy (amerikai) 6:4, 4:6, 6:1; Jan Ci (kínai)-Prakusya (indonéz) 6:2, 7:5; Nakamura (japán)-Jonemura (japán) 7:6, 7:5; Cseng Csie (kínai)-Vento-Kabchi (venezuelai) 6:3, 6:4; Ruano-Pascual (spanyol)-Szün Tien-tien (kínai) 6:2, 6:2