A Roland Garros története 1891-ben kezdődött. Csak a franciák számára, mert a külföld csupán 1925-ben léphetett a párizsi salakra (immár Grand Slam-tornán), viszont a legendás René Lacoste személyében ekkor is hazai játékos vehette át a Muskétások Kupáját. (Százöt esztendeje, 1897-ben avatták az első női győztest Párizsban - Adine Masson személyében.) Az uraknál 1933-ig kellett arra várni, hogy egy idegen, az ausztrál John H. Crawford diadalmaskodjon. A hölgyeknél 1927-ben nyert az első külföldi, Kea Bouman kisasszony Hollandiából. 1928-ban az amerikai Miss Helen Wills győzött - az első tengerentúli. A két világháború alatt (1915 és 1919, illetve 1940 és 1945 között) szüneteltek a versenyek, nem úgy 1972-ben, amikor viszont a profikat zárták ki a nevezésből. A második világégést követő újrakezdés már 1947-ben gyönyörű magyar sikert hozott, hiszen ekkor, az amerikai Eric Sturgesst a fináléban 8:6, 7:5, 6:4-re verve, a mi Asbóth Józsefünk nyerte meg a francia nemzetközi bajnokságot. Egyéniben ez azóta sem sikerült hazánkfiának. (Ide tartozik, hogy Gulyás István 1966-ban újrajátszott mérkőzésen kapott ki Tony Roche-tól, holott ha nem vállalja a másnapi csatát, megnyerhette volna a Roland Garrost. Így "be kellett érnie" a fair play díjjal...) Nem úgy párosban! Itt aratta első fényes diadalát a Heinz Günthardt, Taróczy Balázs duó, mégpedig 1981-ben, amikor a döntőben az amerikai Moor, Teltscher kettőst iskolázta le. És persze az egyetlen magyar női egyes elsőségről sem feledkezhetünk meg: 1958-ban Körmöczy Zsuzsa 6:4, 1:6, 6:2-re verte a fináléban az angol Bloomer kisasszonyt, sőt egy évre rá is döntőzhetett, ám akkor egy másik angol, Christine Truman jobbnak bizonyult nála. Ne feledjük persze az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar sikerét: tavaly Mandula Petra ott volt a negyeddöntőben! Párosban 1986-ban Temesvári Andrea győzött - Martina Navratilova oldalán. Az urak között a legtöbbször az elsődlegesen Wimbledon miatt elhíresült svéd legenda, Björn Borg győzött - hatszor, éppen eggyel több alkalommal, mint Angliában. Francia, azaz hazai férfi teniszező legutóbb 19 éve nyert, ám Yannick Noah akkori sikere alighanem hosszú évekig az utolsó ilyen eredménye lesz a rendezőknek. A francia bajnokság királynője a hétszeres győztes Chris Evert-Lloyd, ezzel megelőzve a hatszoros első, hazai Suzanne Lenglent (ma az ő nevét viseli a második számú pálya), és a három évvel ezelőtti búcsúsikerével ugyanezt elérő német Steffi Grafot, továbbá az öt diadallal büszkélkedő Adine Massont.