Pozitív szemlélettel – Thury Gábor jegyzete

Magyar Márk műkorcsolyázónak úgy ért véget az olimpia, hogy el sem kezdődött. A pekingi olimpiára érkezésekor pozitív lett a koronavírustesztje, ezért párjával, Chtchetinina Iouliával sem a pénteki rövid programot, sem a szombati kűrt nem mutathatták be. A duó férfi tagja úgy érzi, egy élet munkája veszett kárba. A rövid pályás gyorskorcsolyázók bírója, Pádár Beáta szerencsésebb volt, mert elhagyva a karantént az utolsó napon a női 1500 méteres verseny főbírója lehetett – legalább nem utazott hiába.

Mégis, ha magyar szempontból s talán általánosságban a sport szempontjából mérlegre tesszük a lassan kétéves időszakot, amióta a járvány rátelepedett az életünkre – nem kevés iróniával megállapítható –, lehetett volna rosszabb is. Maradjunk Pekingnél: bele sem merek gondolni, mi történt volna, ha Liu Shaoang el sem utazhat... Illetve tudjuk: egy aranyéremmel mindenképpen kevesebb lenne a tarsolyunkban. A kisebbik Liu fivér elkapta a vírust, s azon kívül, hogy mentálisan „megfogta”, retteghetett, hiába érzi fizikailag egyben magát, a teszt még kimutathatja a fertőzést. Így is óriási bravúr volt, hogy kint azonnal fel tudta venni a ritmust, pedig rövidebb ideig akklimatizálódott, mint társai.

Tágítsuk a kört: a világ eddig nem tapasztalt kihívással nézett szembe, az igen sok áldozatot hozó betegséggel dacolva mintegy az életigenlést hirdetve kellett korábbi életvitelünket folytatni – már megváltozott körülmények között. Némi pátosszal fogalmazva a madáchi gondolat jegyében: ember küzdj, és bízva bízzál. Jó, Madáchot csak Európa magyarul beszélő vidékein ismerik, a pénz finoman szólva is nagyobb mozgatóerő. A különböző bajnokságok, versenyek szervezői tulajdonképpen futottak a bevételek után, a legkisebb veszteséggel szerették volna túlélni a járvány okozta kiesést. Még ha az olyan nagy események, mint az olimpia, a világ- vagy az Európa-bajnokság élményfaktora csökkent is, az elhalasztott megrendezéstől nem álltak el. A nyári és téli olimpián nem vagy csak alig lehettek nézők, de legalább a televíziós bevételekről nem kellett lemondani, a futball és a szlovákokkal közös rendezésű kézilabda Eb honi helyszínein nem is korlátozták a nézőszámot. S mivel Magyar Márk esete az apropó, ne feledkezzünk meg a kézilabdázó Máthé Dominikról, aki szintén elkapta a vírust az Eb előtt, de a tornán már ott lehetett.

Összegezve: egyes esetek alanyai a saját optikájukon keresztül nézve nyilván keserűen látják helyzetüket, ám talán a nagy egészet tekintve nem voltak hiábavalók a pozitív szemlélettel az életigenlést preferáló erőfeszítések.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!