Kósa Lajos: Fejlődnünk kell tovább

– Sporttörténelmet írt a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázás februárban a pjongcsangi olimpián, a férfiváltó megszerezte az első téli ötkarikás aranyat. Ám ahelyett, hogy a sikerben sütkéreznének, építkeznének az elért eredményből, arra kell figyelniük, hogy a múlt héten kirobbanó botrány ne feledtesse el az elmúlt évek remek eredményeit. Egyáltalán: képesek ezt megakadályozni?
– Egy biztos: a Nemzetközi Korcsolyaszövetségben mindenki úgy kezeli, hogy ez Sallak György és Darázs István ügye. Ők korábban hozzánk tartoztak, ám mi deklaráltuk az ISU-nak, ez kötelességünk is, hogy Darázs Istvántól és Sallak Györgytől is megváltunk – válaszolta Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázószövetség elnöke. – És még azelőtt, mielőtt kirobbant volna a botrány. Hogy a nemzetközi korcsolyavilág nem úgy fogta fel, hogy ez a magyarok ügye, arra bizonyíték, hogy a múlt heti sevillai ISU-kongresszuson új jelöltet indítottunk, akit meg is választottak a jégtánc technikai bizottságába, és Regőczy Krisztinát is megerősítették a sportigazgatói tisztségében.

– Egyáltalán hogyan derült ki, hogy az ISU vizsgálódik, és kicsit másként: mi történt tulajdonképpen?
– A nemzetközi szövetség indított egy belső vizsgálatot a többek között Sallak György által is szervezett és jóváhagyott nemzetközi táborok kapcsán – hogy pontosan mikor, azt nem tudjuk, hiszen nem közölték velünk. Ezekből a táborokból kettőnek Budapesten volt a helyszíne, de minden elszámolást ellenőriztetett az ISU egy könyvvizsgáló céggel. Az első eredmények után az ISU további adatokat kért tőlünk, ez tavaly decemberben volt, és mi eleget is tettünk a hiánypótlásnak. De ekkor Darázs István már nem volt a szövetség kötelekében, hiszen novemberben rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát.

– Miért?
– Több oka volt, de nem az ISU-vizsgálat, hiszen arról, ahogy mondtam, nem is tudtunk. Mi folyamatosan a legjobb személyzeti felállást kerestük az elmúlt években azért, hogy az olimpiának úgy futhassunk neki, hogy legyen esélyünk nyerni. Őt 2015-ben neveztük ki a gyorsasági szakág vezetőjének, de viszonylag hamar láttuk, hogy rosszul döntöttünk, rájöttünk, hogy Telegdi Attila, a korábbi szövetségi kapitány a megfelelő ember. A rövid pályás gyorskorcsolyában a nüanszok is számítanak, és persze az olimpiai arany utólag igazol mindent, de lehet, hogy ez volt az az apróság, amely kellett a sikerhez.

– Mi volt a baj Darázs Istvánnal?
– Nem lehet elvitatni az érdemeit, mindazt, amit korábban tett a rövid pályás gyorskorcsolyáért, ám azt sem, hogy nehéz ember. Nehézséget okozott, hogy ő maga sem tudta eldönteni, hogy edző-e, aki a pálya mellett áll, vagy csapatmenedzser vagy éppen sportági igazgató. Váltanunk kellett.

– Tudják egyáltalán, hogy az ISU által meghozott döntés ellen fellebbez-e a két egykori vezető?
– Nem tudunk róla. Az biztos, hogy mi a következő hetekben folytatjuk az elszámolást a nemzetközi szövetséggel.

– Olybá tűnik, hogy az olimpiai arany szépen hozza elő a kényes témákat, hiszen van egy másik is: úgy tudjuk, a versenyzők egy része levelet írt a szövetségnek a márciusi montreali világbajnokság után, amelyben az állt, hogy a továbbiakban nem szeretnének együtt dolgozni a válogatott vezetőedzőjével, Csang Csinggel.
– Levélről ugyan nem tudok, ám az értesülésük jó és igaz. Folyamatosan konzultálunk a versenyzőkkel, emellett ők a problémákat jelzik is Telegdi Attilának, valamint Bánhidi Ákos edző-menedzsernek. Ezúttal a lányok jelentkeztek azzal, hogy nem tudnak tovább dolgozni Linával.

– Mit lép a szövetség?
– Törjük a fejünket a megoldáson. Szűk a keretünk, a versenyzőink igazi sportemberek, elképesztő, mennyi energiát fektetnek bele ebbe a sportba, emellett a végletekig feszítik a húrt, ilyenkor előfordul, hogy a toleranciaküszöbük alacsonyabbra kerül. Lina kínai edző, egy másik kultúrából jön – olyan országból, ahol háromszázezer igazolt versenyző van, nekünk százöt… Ha ott bárki sírdogál, azt mondják neki, dolgozd fel a sérelmedet vagy menj haza, van helyetted ezer másik. Egy kínai edző nem szokott ahhoz, hogy babusgassa a versenyzőit, nálunk erre is szükség van. Ugyanakkor Lina a világ egyik legjobb edzője, vagyis meg kell oldanunk a helyzetet – azt hadd tegyem hozzá, hogy a magyar short track-válogatottat segítő stáb minden tagja a világ legjobbjai közé tartozik.

– Ha már a százöt versenyzőt említette: többen akarnak korcsolyacipőt húzni Pjongcsang óta?
– Inkább az érdeklődés nőtt meg, de mi nem is rövid távon gondolkozunk. Elindítottuk az edzőképzést, a vezetők között is megvan a fiatalítási szándék – az, amit eddig csináltunk, vagyis hogy az elődeink munkájára és eredményeire támaszkodva eljutottunk az olimpiai aranyig, fantasztikus, de nem gondolom, hogy bármivel is készen lennénk. Fejlődnünk kell tovább. Például marketing terén vagy a sportolók felépítése és menedzselése terén is.