Túlzás volna azt állítani, hogy izgalmakban dúskál a Davis-kupa-negyeddöntő, elvégre a négy párharcból három már a szombati párosmeccs után eldőlt; az ugyanakkor felettébb érdekes, hogy a címvédő orosz válogatott voltaképpen nem tanúsított ellenállást az argentinok ellen, és búcsúzott el a legjobb nyolc között, illetve, hogy a tavalyi finalista franciák a szakadék szélén táncolnak Toulouse-ban. De ők legalább versenyben vannak.

Nincs tovább, sorozatban hatodszor is lemaradt a rájátszásról a New York Rangers, miután a pénteki játéknapon kikapott a New Jerseytől, amely ezzel nem csupán a playoffba lökte a New York Islanderst (hogy örülnek ennek a rangersesek&), hanem egyúttal megszerezte az első helyet az Atlanti-csoportban, megelőzve a Philadelphiát. A Devilsnek egyébként bérelt helye van a csoport élén, minthogy az utóbbi hét évben immár ötödször utasította maga mögé riválisait. No, de ez most mindegy.

A liga legutóbbi játéknapján sem derült ki, melyik csapat fut be nyolcadikként a rájátszásba a Keleti főcsoportból, miután a jelenleg továbbjutóhelyen álló New York Islanders kikapott Detroitban.

Nincs még egy csapat, amely annyiszor (egészen pontosan ötször) fordított volna 02-ről a Davis-kupában, mint a svéd, ezt tudják az ausztrálok is.

Ezen a hétvégén nyolc nemzet válogatottja ég a vágytól, hogy bejusson a Davis-kupa-elődöntőbe, és minden bizonnyal megvan az az ember is, aki mindenki másnál jobban szeretne győzni. Az illető nem teniszező, legalábbis jelenleg, viszont annak idején nagyon is tudott játszani: Mats Wilander, aki szövetségi kapitányként segíti a svéd válogatottat.

Amikor 1984-ben élete első NHL-meccsén rögtön az első lövéséből gólt ütött, sejteni lehetett, egyszer nagy játékos lesz az ifjú Mario Lemieux-ből. Hogy az lett, azt nem kell különösebben magyarázni, számtalan sikert ért el csodálatos, ám sérülések, illetve egy súlyos betegség miatt nem teljesen kiterebélyesedő pályafutása során  amely egyes hírek szerint most végérvényesen befejeződött.

Habár a New York Rangers életben tartotta továbbjutási reményeit, mert nem kapott ki városi riválisától, az Islanderstől, úgy fest, a "parkőrök egymás után hatodszor is lemaradnak a rájátszásról.

Ha nem is önerőből, de bejutott a rájátszásba a Boston: a Bruins nem bírt odahaza a Tampával, New Yorkban viszont nem tudott nyerni a Rangers.

Arra csak évek múlva kapunk választ, hogy a New Jersey ketrece elől kirobbanthatatlan Brodeur lesz-e minden idők legeredményesebb kapusa, az viszont már most teljesen nyilvánvaló, az öt legjobb hálóőr között ott a helye.

Szép lassan elköszönhetünk az amerikai kemény pályás "korszaktól, a májusi Roland Garros közeledtével világszerte salak borul a pályákra, ezen a héten például az Egyesült Államokban, illetve Marokkóban ütik a labdát a hölgyek.

Minthogy a 2000-ben MVP-díjas Pronger az idényben először végre játékra jelentkezett, méltán készült ünneplésre St. Louis népe szombaton  aztán sírásra görbült szájjal, és nem kevésbé földúltan hagyta el a csarnokot. A vendég Detroit 62-es csapást mért a Bluesra, amely ráadásul visszacsúszott a rájátszásban a hazai pálya előnyét már nem garantáló ötödik helyre a Nyugati főcsoportban, miután nagy riválisa, a Colorado 01 után könnyedén fordított a Phoenix ellen.

Hosszú évek megfeszített munkája után kezd összeállni a Tampa Bay: a floridai csapatot a csupa világklasszisból álló New Jersey sem tudta föltartóztatni, így immár tízmérkőzéses veretlenségi sorozattal büszkélkedhet.

Örömkönnyek hullottak Edmontonban. Nyolcadikként a Wayne Gretzkyvel egykoron világverő Oilers jutott be a két hét múlva rajtoló rájátszásba, így a Nyugati főcsoportban szinte minden kérdésre választ kaptunk.

Ez egy ilyen torna: az ötödik Grand Slamként aposztrofált miami viadal második hetében is talpon van még néhány harmincon túli teniszező, mi több, akad egy negyvenes is, Martina Navratilova.

A MontrealNew York Islanders meccs előtt a francia-kanadai tömeg füttykoncerttel kísérte végig a meccs előtt felcsendülő amerikai himnuszt, így tiltakozva a ,,szomszéd iraki politikája ellen.

Jan-Michael Gambill arról beszélt a Key Biscayne-i szupertorna előtti napokban, hogy ez bizony az amerikai teniszezők versenye lesz, Andre Agassin és Andy Roddickon kívül a feltörekvő fiatalok is beleszólnak majd a bajnoki címért dúló harcba. Hogy igaza lesz, arra egyelőre várnunk kell, a nyitány mindenesetre pazarul sikerült, maga a nyilatkozó, továbbá az 1999-es bajnok Richard Krajiceket könnyedén kiejtő, nemrégiben tornagyőzelmet arató Taylor Dent, valamint Mardy Fish, Robby Ginepri és az idősebb korosztályt képviselő Vince Spadea már továbbjutott.

Gólzuhatag jellemezte a CarolinaOttawa mérkőzést (56), ám ennek kapcsán legfeljebb annyit érdemes megjegyezni, hogy a kanadaiak két vereség után ismét jó útra tértek, egyszersmind a ligában elsőként elérték a százpontos határt  a rájátszásba jutás szempontjából ugyanis jóval érdekesebb események történtek a többi helyszínen.

Hogy újabban ne csupán a detroiti Brett Hull góljait emlegessék odaát a tengerentúlon, arról rögtön gondoskodott a vancouveri Todd Bertuzzi, aki egy nappal Hull mesterhármasa után háromszor köszönt be a liga egyik legacélosabb gárdájának számító Dallasnak.

Brett Hull lendülete cseppet sem hagyott alább: a Detroit mágusa  aki egy nappal korábban kapaszkodott fel a mesterlövészek örökranglistájának ötödik helyére  vasárnap 32. alkalommal ütött mesterhármast az NHL-ben, csapata pedig 24 óra leforgása alatt a második csúcsrangadóját nyerte meg, ezúttal a ligaelső Ottawa ellenében (62).

Bár Lleyton Hewitt még mindig csupán 22 esztendős, már most megállapíthatjuk, egy-egy nehezen kicsikart győzelem elképesztő formajavulást eredményez nála. Most éppen Indian Wellsben jár közel a csúcsformához: miután az első fordulóban három meccslabdát hárítva verte meg végül a marokkói Junesz el-Ajnauit, csupán egy játszmát veszített el.