Így nő a magyar futball presztízse

Ennek is lehet egy részét számokra lefordítani, ilyen például a játékosokpiaci értékének növekedése. Ez persze addig nem jelentkezik közvetlen bevételben, amíg ezeket a futballistákat el nem adják, de könnyen lehet, hogy a csoportkör zárultával a Ferencvárosnak jó esélye nyílik majd komoly összegeket keresni egy-két játékos értékesítésével, ahogyan az korábban például Muhamed Besic vagy Cristian Ramírez esetében is történt. Ebben most még nyilván sok a bizonytalanság, hiszen például a koronavírus eleve nagyon limitálhatja a téli átigazolási piac forgalmát, és természetesen az is előfordulhat, hogy a klub nem akar majd megválni a legjobbaktól, vagy nem annyiért, amennyit kínálnak értük – főleg, ha esetleg sikerül továbblépni a BL-csoportból az Európa-ligába, ami a tegnapi második félidő alapján nem tűnik lehetetlennek.piaci értékének növekedése. Ez persze addig nem jelentkezik közvetlen bevételben, amíg ezeket a futballistákat el nem adják, de könnyen lehet, hogy a csoportkör zárultával a Ferencvárosnak jó esélye nyílik majd komoly összegeket keresni egy-két játékos értékesítésével, ahogyan az korábban például Muhamed Besic vagy Cristian Ramírez esetében is történt. Ebben most még nyilván sok a bizonytalanság, hiszen például a koronavírus eleve nagyon limitálhatja a téli átigazolási piac forgalmát, és természetesen az is előfordulhat, hogy a klub nem akar majd megválni a legjobbaktól, vagy nem annyiért, amennyit kínálnak értük – főleg, ha esetleg sikerül továbblépni a BL-csoportból az Európa-ligába, ami a tegnapi második félidő alapján nem tűnik lehetetlennek.

Éppen ezért továbbra sem a konkrét bevételekre, hanem a presztízshatásra érdemes most gondolni. Ahogy nő a Ferencváros ismertsége és játékosainak értéke, úgy lesz egyre vonzóbb és elfogadottabb a klub és közvetve az egész magyar NB I is.

Azt már nem mondhatjuk, hogy a Ferencváros most rakja fel a térképre a magyar futballt, mert a 2016-os Eb és a tavalyi és tavalyelőtti Európa-liga-csoportkörös szereplések ezt megtették, de a térkép alig látható széléről most lökdösi bizonyosan beljebb a zöld-fehér csapat a magyar labdarúgást, ha szabad ezzel a képzavarral élni.

Ennek a presztízsnövekedésnek a legjelentősebb értékét továbbra is az átigazolási piacon találjuk, de nem az eladói, hanem a vevői oldalon. Sokkal könnyebb dolga lehet ugyanis ezek után a Ferencvárosnak, ha versenyképes külföldi játékost akar idecsábítani: olyan játékosokat is elérhet, akik eddig a világ minden kincséért sem igazoltak volna „a térkép szélére”, vagy éppen kisebb összegekért tudnak megszerezni olyat, akiért korábban mélyen a zsebbe kellett volna nyúlni. Mindezt egyszerűen csak azért, mert ismertebb a klub neve, nagyobb szakmai perspektívát tud nyújtani a BL-szereplés után. És hangsúlyozandó, hogy ez nemcsak a Ferencvárosnak jelenthet előnyt, hanem enyhébb formában a Fehérvárnak és akár más magyar csapatoknak is, mert magát az NB I-et is erősíti az, hogy a bajnoka a BL főtábláján vitézkedik.

Már csak azért is érdemes a vevői oldalt figyelni ebben a kérdésben, mert a magyar bajnokság transzferegyenlege erős változást mutat az elmúlt években. Korábban az NB I az úgynevezett szállítók közé tartozott: azon ligák közé, akiknek pozitív a transzferegyenlegük, vagyis több a transzferbevételük, mint a -kiadásuk, mert játékosokkal látják el a nagyobb bajnokságokat. A transfermarkt.com adatai szerint 2018-ig állt fenn ez a pozitív egyenleg, azóta viszont az elmúlt 3 évben már negatív az NB I szaldója (és egyre nagyobb ez a deficit, most már 5 millió euró feletti), vagyis szállítóból kisfogyasztó lesz-lett a magyar bajnokság: olyan liga, amelyik nagyobb értékben vásárol, mint amekkorában elad, vagyis inkább vevőként aktív a piacon. (Kisfogyasztónak azért nevezzük, hogy megkülönböztessük a sokkal nagyobb volumenben üzletelő topligáktól, az úgynevezett felvásárló országoktól.)

Ehhez a változáshoz a forrásokat ligaszinten a magyar klubok utóbbi években jelentősen megerősödött központi bevételi szolgáltatják (elsősorban a televíziós bevételek és a szerencsejáték-pénzek révén), de az elmúlt szezonok ugrásában nagy szerepet játszanak a Fehérvár és a Ferencváros által az Európa-liga-csoportkörökben megkeresett összegek, amelyek közel duplájára emelték a két csapat 4-5 milliárd forint körüli költségvetését, vagyis akár a trend folytatására is lehet számítani, ha most a Ferencváros még több pénzt keres a BL-ben.

És azt se felejtsük el, hogy ebben a presztízsnövelésben jól kiegészítik a Ferencváros szereplését a magyar válogatott meccsei, mind a Nemzetek Ligájában, mind az Eb-pótselejtezőkön – remélhetőleg a sikeres Izland ellen folytatással. A korábban említett 2016-os Eb-részvétel után éppen az volt a fájdalmas, hogy alig pár héttel később a friss bajnok Ferencváros Partizani Tirana elleni kínos kudarca rángatott vissza mindenkit a földre, de most a két szál ugyanolyan pozitív pályaíven mozog egyelőre, és reméljük, hogy ez így is marad. A konkrét futballsikereken túl ez hatalmas lökést adna a magyar futball megítélésének idehaza és külföldön is.

(Ebből a szempontból legalább van egy kis pozitívuma is a koronavírusnak, hiszen így időben egymás mellé kerülhetett a Ferencváros csoportköre és a válogatott selejtezői. Arról nem is beszélve, hogy a válogatott Willi Orban jól időzített visszatérését köszönheti a vírushelyzetnek, a Ferencváros pedig azt, hogy az egymeccses selejtezőkben több esélye volt az erősebb ellenfelek, mint a Celtic vagy a Dinamo Zagreb ellen.)

Minden adva van tehát ahhoz, hogy a magyar labdarúgás növelje a saját presztízsét – kell a szurkolás, hogy élhessen vele.

#viseljmaszkot