Megjött a NOB józan esze

Eddig mintha a NOB és annak elnöke, Thomas Bach egy másik világban élt volna, olyannyira hajtogatták, hogy az olimpia elhalasztása nincs napirenden – végre a lausanne-i központba is megérkezett a valóság, ésmegszületettaz egyetlen reális döntés.megszületettaz egyetlen reális döntés.

Nehéz megmondani, miért tartott ez ilyen sokáig: nem is magának a döntésnek a meghozatala, hanem egyáltalán annak beismerése, hogy ezt a lehetőséget is komolyan mérlegelni kell. Őszintén remélem, hogy ez csak egy kommunikációs baklövés volt, vagyis a NOB már korábban is vizsgálta a halasztás esélyét, csak az elnök igyekezett a külvilág felé rendíthetetlen maradni – ez még így is butaság volt, sokkal többet ártott vele az olimpia és a NOB jó hírének, mint amennyit használni akart, de még mindig jobb eset, mintha Bach nyilatkozatai a valódi helyzetet tükröznék, és tényleg csak az utóbbi napokban gondolkodtak volna el érdemben a dolgon. Az elég rossz hír lenne a NOB-ra nézve.

De lépjünk ezen túl, hiszen most már előre kell nézni: hogyan lehet egy olimpiát (legfeljebb) egy évvel elhalasztani?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez lesz a sporttörténelem legnagyobb logisztikai kihívása.

Gazdasági érték alapján az olimpia a három nagy kiemelt sportesemény egyike, a labdarúgó-világbajnoksággal és Európa-bajnoksággal együtt. (Elnézést az öt karika rajongóitól, de az olimpia valóban csak az „egyik” ezek közül, és a dobogón nem is az első, hanem a második helyért küzd.) Viszont az tény, hogy sokkal komplexebb, összetettebb esemény, mint a futball-vb és az Eb, sokkal több sportolót és nagyobb, kiterjedtebb infrastruktúrát mozgat meg, mint a másik kettő. Tehát hiába halasztották el nem olyan régen a 2020-as Eb-t is, szervezési-logisztikai szempontból az olimpia ennél is nagyobb feladat.

Márisjelentek meg becslésekarról, hogy mennyibe kerülhet az olimpia elhalasztása – bevallom, az ebben szereplő összegeket (amelyek az olimpia teljes költségvetésének 30-50%-ára rúgnak) jelentősen eltúlzottnak gondolom. Ezek a számítások vélhetően a legrosszabb forgatókönyv, az ún. worst case scenario megvalósulását feltételezik, reálisan nézve viszont a teljes költségvetés 10-15%-a fölé nem kellene mennie a többletkiadásoknak és az esetlegesen kieső bevételeknek.

A különböző időpontok közül a 2021 nyara, vagyis a pontosan egy évvel való elhalasztás azért is lenne a legjobb a döntés, mert a közvetítő televíziók és a szponzorok számára (akiktől ugye a bevétel döntő hányada érkezik) a nyári időpont kiemelten fontos. Hirdetési szempontból ez a játékok nélkül egy lyukas időszak, amikor viszont az embereknek van idejük nézni egy egész napos műsorfolyamot, tehát ideális értéknövelő. Az őszi lebonyolítás viszont már túlságosan közel eshet a karácsony előtt kampányokhoz, a két csúcsidőszak egybe csúszása vagy akárcsak túlzott közeledése viszont rontja az olimpiai jogdíjak értékét a televíziók és a szponzorok szemében. (Ez egyben az egyik magyarázat arra is, hogy miért pontosan egy évvel halasztotta el az UEFA a futball Eb-t.)

Ettől még persze egy csomó kérdésben meg kell egyezni a jogdíjtulajdonosokkal, ami nyilván nem lesz egyszerű feladat a tárgyaló felek számára. De ez nem csak a NOB problémája, hiszen minden elhalasztott sportesemény kapcsán ugyanezek a dilemmák merülnek fel: hogyan rendezzék ezt a helyzetet a szponzorokkal és a közvetítő televíziókkal? Arról meg még nem is beszéltünk, hogy az olimpián részt vevő több mint 10 ezer sportoló nagy része a saját felkészülése finanszírozását, a saját egzisztenciáját az olimpiára tette fel, négyéves ciklusokra kötnek szponzori és egyéb szerződéseket, amelyeket most mind-mind újra kell tárgyalni.

Az azért persze látszik, hogy már elindult egyfajta szolidaritási folyamat ezekben az alkukban, hogy minden fél érdekét figyelembe vevő közös megoldások, közös teherviselések szülessenek ezekben a kérdésekben – ilyen például atopklubok játékosainak„önkéntes” fizetéscsökkentéséről szóló hírek a futballban. Ezek nagyon jól demonstrálják, hogy a sport hogyan tud példát mutatni ebben a helyzetben. (Azzal kapcsolatban viszont ne legyenek illúzióink, hogy a mostani helyzet majd hosszú távon racionalizálhatja a futballvilág „elszállt” fizetéseit és költéseit. Ha egyszer visszatér a sportélet az eredeti mederbe, akkor pénzügyileg mindent ott folytatnak, ahol most abbahagyták.)

Ezek még persze csak a gazdasági szempontok, de nyilván az olimpia elhalasztásának a sportszakmai következményei is drámaiak. A 2021-es nemzetközi sportnaptár mától kezdve megszűnt létezni. Tabula rasa – teljes törlés. Ha már látható, hogy mikortól tarthatóak újra sportrendezvények, akkor gyakorlatilag az olimpia időpontjához igazítva kell mindent elölről újratervezni, újraépíteni, hiszen nyilvánvalóan a 2021-re tervezett világbajnokságok, kontinenstornák és egyéb események egy jelentős része nem tartható meg az olimpiával való ütközés miatt, szinte valamennyi olimpia sportágat érintve.

Sportgazdasági-sportszervezési szempontból legalább olyan érdekes és izgalmas időszak elé nézünk, mint amilyen maga az olimpia – reméljük, minél hamarabb elkezdődhet a szervezés és újraindulhat a sportélet.

#maradjotthon