Esély a felzárkózásra? Kényszer a leszakadás ellen? Szerintem most ott tartunk, hogy minden meccset külön kell értelmezni. Kicsit rosszabb helyzetben vagyunk, mint az első forduló előtt, de nincs veszve semmi - ellenben számolgatni felesleges, mert az azt a látszatot kelti, hogy nem kell mindig minden ellenféllel szemben a maximális pontszám megszerzésére törekednünk. A szezon kezdete előtt, több szurkolótársammal egyetemben úgy éreztem, hogy a negyedik helyre kifejezetten jó esélyünk van, és még a dobogó sem elképzelhetetlen. Mindezt azzal támasztottam alá, hogy Bale-ért cserébe kaptunk hét minőségi játékost. Utólag már látszik, hogy pont ez volt az, ami miatt az idei szezon a kezdeti (esetemben eleve túlzó) elvárásokhoz képest visszafogott teljesítményt hozott. Túl sok volt az a hét érkező. A túl sok új arc, túl hosszú beilleszkedési periódust szül. Egy szerencsés kisebbségtől eltekintve minden játékosnak szüksége van az akklimatizációra, ami csak úgy lehetséges, ha sorozatban kapják a meccseket a kezdőben ugyanabban a pozícióban. És sokszor még ez sem elég, ha a játékrendszer nem az adott játékos tulajdonságaira van szabva - lásd Soldadót, aki még mindig nem indult be.Esély a felzárkózásra? Kényszer a leszakadás ellen? Szerintem most ott tartunk, hogy minden meccset külön kell értelmezni. Kicsit rosszabb helyzetben vagyunk, mint az első forduló előtt, de nincs veszve semmi - ellenben számolgatni felesleges, mert az azt a látszatot kelti, hogy nem kell mindig minden ellenféllel szemben a maximális pontszám megszerzésére törekednünk. A szezon kezdete előtt, több szurkolótársammal egyetemben úgy éreztem, hogy a negyedik helyre kifejezetten jó esélyünk van, és még a dobogó sem elképzelhetetlen. Mindezt azzal támasztottam alá, hogy Bale-ért cserébe kaptunk hét minőségi játékost. Utólag már látszik, hogy pont ez volt az, ami miatt az idei szezon a kezdeti (esetemben eleve túlzó) elvárásokhoz képest visszafogott teljesítményt hozott. Túl sok volt az a hét érkező. A túl sok új arc, túl hosszú beilleszkedési periódust szül. Egy szerencsés kisebbségtől eltekintve minden játékosnak szüksége van az akklimatizációra, ami csak úgy lehetséges, ha sorozatban kapják a meccseket a kezdőben ugyanabban a pozícióban. És sokszor még ez sem elég, ha a játékrendszer nem az adott játékos tulajdonságaira van szabva - lásd Soldadót, aki még mindig nem indult be.
Túlzás volt részemről a szezonkezdet előtti dobogót sejtető optimizmus. A két olajcsapatot jószerével mindenki az 1-2. helyre várta - én sem gondoltam/gondolom másképp. Az Arse egészen hihetetlen első 20 fordulós teljesítményére pedig kétlem, hogy bárki is őszintén számított volna - még akkor sem, ha történelmi esélyt kaptak azzal, hogy csak náluk maradt változatlan a vezetőedző személye. Jó kérdés, hogy mitől tudták ezt a komolyan tiszteletreméltó sorozatot bemutatni... szerintem Özilnek kevés közvetlen szerepe volt benne. Talán a puszta jelenléte, a 42 milliós árcédula, és a madridista múlt hatott ennyire ösztönzően a társakra. Mindegy is, őket nem vártam volna ennyire egyértelműen elénk. A Pool-t meg pláne. És itt be kell állnom a sorba és hevesen emelgetnek a kalapomat Brendon Rodgers előtt, mert ha nem is szarból épített várat, de egy nagyon maga alatt lévő gárdát vett át, és relatíve szerény anyagi ráfordítással hozta vissza a klub önbecsülését, ami az eredmények mellett általában a játékban is meglátszik. Nemcsak a tegnapi bemutató miatt érzem úgy, hogy akár az Arse-ot is megszoríthatják a dobogóért. Ha valaki szezon előtt azt mondja nekem, hogy a Pool lehet az a csapat amelyik a 24. forduló környékén a legjobb eséllyel szoríthatja le Wengeréket a harmadik helyről, akkor biztosan körberöhögtem volna. Erre tessék. Arra sem raktam volna sok fabatkát, hogy a United-et maguk mögé utasítják. Rólunk nem is beszélve.
Reality check volt az idei szezon: minden reményünk ellenére a Bale-üzletből nem lehetett jól kijönni, AVB minden, felőlünk nézve szimpatikus vonása ellenére maga ásta meg a saját sírját, és az is hiú ábránd volt, hogy a Liverpool már csak akkor támadhat fel, ha ugyanúgy a Chelsea útjára lép, mint a City. De ennek ellenére nincs veszve semmi. Még be sem kanyarodtunk a célegyenesbe, és egy Everton elleni a hazai győzelemmel támadható távolságon belülre kerülhet az a negyedik hely. Van tehát ok a reményre még mindig.
MÁS
Egyébként a héten futball-böjtöt tartottam - még csak a híreket sem olvastam, kicsit besokalltam a múlt fordulóban (pedig annyira nem is jöttünk ki szarul belőle). Így csak tegnap olvastam, hogy Laudrupot kirúgta a Swansea - egészen letaglózott a hír, mert dél-wales-i kedvenceimmel kapcsolatban bíztam benne, hogy bölcsebben kezelik majd az edzőkérdést, mint dél-wales-i kedvenceim. De úgy tűnik ebben hasonlít Swansea és Cardiff. Ebben a posztban már annyit írtam más csapatokról, ezt már igazán nem akarom részletesen kommentálni, de annyit azért hagy említsek meg, hogy Laudruppal története első kupáját nyerte a csapat, úgy, hogy a Chelsea-t ütötték ki az elődöntőben. Európában továbbjutottak a csoportjukból. Kiütötték az FA-kupából a ManU-t - történetük első győzelmét aratva az OT-n. A szombati, sereghajtó elleni derby-t követően pedig 10. helyen állnak a bajnokságban. Mégis mi mást várhattak el a dántól? Oké, Shelvey leigazolását lehet éppen szabotázsként értelmezni, de kirúgni azért mégis túlzás volt.
CSAPATHÍREK
A City-meccs előtti sajtóközlemények után már nem nagyon merek arról írni, hogy kik a potenciálisan bevethető arcok. Akkor ugye a Klub honlapján felbuzdulva megszellőztettem vagy féltucat nevet, akik közül végül a padra sem ülhetett le senki. Meg aztán a hazai borzalom és a Hull elleni pontvesztés miatt sem ártana esetleg egy kis pihenő pár embernek. Bentaleb, Soldado, Lennon, Dembélé? Mind a négyüket nagyra értékelem, de valamelyiküket ki kéne tenni a csapatból egy-két meccsre. Én a fiatal franciára szavaznék, de gondolom jelen esetben talán inkább Soldado lenne a szurkolók választása.
Lloris
Walker - Dawson - Vertonghen - Rose
Lennon/Andros - Paulinho - Eriksen/Dembélé - Siggy/Eriksen
Soldado/Defoe - Adebayor.
De ez csak egy a sok bizonytalanabbnál bizonytalanabb lehetőség közül. Ha Sandro egészséges, akkor neki is helyet lehetne éppen szorítani. Defoe tízéves jubileuma is szolgáltathat okot a kezdetésére. Andros nem tudom, hogy tényleg fitt-e, vagy csak pletyka ez is. Lamela még odébb van. Az Everton labdatartásra építő, technikás, kreatív focit játszik Martínez keze alatt - övék az egyik legesztétikusabb csapat a szezonban. Az Anfield Road-on beleszaladtak a késbe, de messze nem volt annyira egyértelmű az a meccs, mint a tegnapi. Ettől eltekintve lehet, hogy a Lane-en óvatosabbak lesznek a megszokottnál. Ha Coleman és Distin továbbra is hiányzik, az nagy veszteség lesz nekik, ahogy Barkley esetenkénti gyengébb játéka is mély nyomokat szokott hagyni a teljesítményükön. De úgy általában nagyon jó, szilárd játékosaik vannak - a Goodison Parkban mondjuk eléggé le tudtuk őket fojtani. Sandro példásan könnyen megzabolázta Lukakut, akinek momentuma sem volt a meccsen. Most azonban ha lesz is Sandro, minden bizonnyal rozsdásan mozog majd. Lukaku pedig lesérült, és a helyettese egy tank helyett inkább darura hajazó csatár lehet Lacina Traoré személyében.
MILESZ?
Erősen kell kezdeni - ez nagyon fontos otthon, és a City elleni meccsen megmutattuk, hogy mennyire kontraproduktív, ha óvatoskodva indítunk egy meccset egy jó csapat ellen. Itt most nem lesz Agüero, de veszélyforrásból nincs hiány a Toffies-nál sem. Ha Coleman nincs, akkor sebezhető lesz a jobboldaluk, talán erre lehet majd építeni. Howard bravúrkapus, de messziről elég könnyen zavarba lehet hozni egy-egy sistergős lökettel, kérdés, hogy kinek a lábában van benne ez a lehetőség a mieink közül. Eriksen, Siggy, Dembélé, Defoe, Andros, Sandro azok, akik bizonyítottak már ezen a téren, néhányan biztos pályán lesznek közülük. Úgy egészében nagyon szilárd a védelmük - de ha Coleman és Distin is hiányzik, akkor átlagossá vedlenek vissza. (Bár az utóbbi hírek szerint rendbe jöhettek.) Nálunk meg sajnos alapból eléggé ramaty a hátsó alakzat - Walker és Rose menetrend szerint szállítják a hajmeresztő hibákat, ugyan Dawson mostanában egész jó, de ezt ellentételezi, hogy Vertonghen még alig játszott idén, és így nem is várhatjuk el tőle, hogy az abszolút maximumot kihozza magából. Szóval szerintem adunk is kapunk is - legyen a vége egy szórakoztató 2-1, amivel még mindig sikerülne a pozitív tartományon kívül tartanunk a gólkülönbségünket.
COME ON YOU SPUUUUUUUUURRRRRRRRSSSSSSSSSSS!!!!!!!!!!!!