A 80. percig tilos a foci? - Tottenham-Southampton 1-0

Nyolcvan percig sikerült a Wigan elleni ikszet is alulmúlni színvonalban. A rengeteg rosszabbnál rosszabb teljesítmény (Defoe, Lennon, Benő, stb.) mellé azért becsúszott egy-kettő elfogadható (Walker, Ade, Hudd?), és egyetlen jó is (Lloris). Ezt a győzelmet a kapusunknak és a bajnokság egyértelműen messze legjobb játékosának, Gareth Frank Bale-nek köszönhetjük. Tegnap a Southampton játszotta a focit, ők alakították ki a legprezentálhatóbb gólszerzési lehetőségeket; röviden, ők tűntek tudatosabbnak és motiváltabbnak. Egészen a 80. percig. Akkor ugyanis varázsütésre eszünkbe jutott, hogy nem egy Bayern elleni felkészülési meccsen vagyunk, hanem a szezonunk értékelése szempontjából meghatározó fontosságú meccset játszunk egy kiesőjelölt csapat ellen a Lane-en. A vége felé tehát már a mi teljesítményünk is tartalmazott nyomokban futballt, de ha nem tudunk radikálisan változtatni a meccs nagy részére jellemző energiaszinten, akkor bizony nagyon csúnya vége is lehet a szerdai derby-nek (és a szezonunknak).Nyolcvan percig sikerült a Wigan elleni ikszet is alulmúlni színvonalban. A rengeteg rosszabbnál rosszabb teljesítmény (Defoe, Lennon, Benő, stb.) mellé azért becsúszott egy-kettő elfogadható (Walker, Ade, Hudd?), és egyetlen jó is (Lloris). Ezt a győzelmet a kapusunknak és a bajnokság egyértelműen messze legjobb játékosának, Gareth Frank Bale-nek köszönhetjük. Tegnap a Southampton játszotta a focit, ők alakították ki a legprezentálhatóbb gólszerzési lehetőségeket; röviden, ők tűntek tudatosabbnak és motiváltabbnak. Egészen a 80. percig. Akkor ugyanis varázsütésre eszünkbe jutott, hogy nem egy Bayern elleni felkészülési meccsen vagyunk, hanem a szezonunk értékelése szempontjából meghatározó fontosságú meccset játszunk egy kiesőjelölt csapat ellen a Lane-en. A vége felé tehát már a mi teljesítményünk is tartalmazott nyomokban futballt, de ha nem tudunk radikálisan változtatni a meccs nagy részére jellemző energiaszinten, akkor bizony nagyon csúnya vége is lehet a szerdai derby-nek (és a szezonunknak).

BALE

Nincsenek szavak arra, amit ez az ember csinál. Ennyire marginalizáltan csellengeni még talán sosem láttam, mint szombaton; nem tudott lövőhelyzetbe kerülni, úgy tűnt, hogy nem volt egy hullámhosszon a társaival sem középen, sem a két szélen. (Mondjuk ebben a többiek is partnerek voltak.) Aztán a 86. percben gondolt egyet, elkérte Walkertől a labdát a jobb oldalvonalnál, átjátszotta az addig hibátlan Shaw-t, majd labdával vert rá 15 méteren 5 métert a szintén futóbolond tinédzserre. Holtby okosan elvitt előle egy embert azzal, hogy befutott a tizenhatoson belülre, így Bale lélegzethez jutott a félkör magasságában olyan 25 méterre a kaputól, és bumm, elsült az a mágikus bal, Boruc pedig csak a labda árnyékát tudta követni. Szájtátós világklasszis gól, olyan amilyet idén megszokhattunk Bale-től. Nagy luxus ezt a srácot a csapatunkban tudni. Remélem a próféta beszélt Ricky Villából a meccs után, amikor azt mondta, hogy szerinte egy-két évig még nálunk marad.

Rá sem készült különösebben a lövésre...

És ha már Villa mesterrel megidéztük a legendákat, akkor azt is el kell mondanunk, hogy Bale idén élő Spurs-legendává vált. Eddig is tudtuk, hogy egészen kivételes játékosunk van a személyében, de amit idén csinál, azzal minden kétséget elhárított afelől, hogy egy lapon emlegethetjük-e Greaves-zel, Hoddle-lal, Ardiles-szel, Linekerrel vagy Gazzával. Már, ha volt bárkiben is kétség a szezon előtt, mert erről éppen nem vagyok totálisan meggyőződve. Ez volt a 200. meccse a csapat színeiben, és idén végrehajtotta azt, ami 18 éve nem sikerült egyetlen játékosunknak sem: 20 gólt szerzett egy bajnoki szezonon belül (bár Ade tavaly nem hivatalosan túl is lépte ezt a határt...). A PL-érában ez csak két embernek sikerült, mindkettő igazi legenda, Teddy és Jürgen. De nemsokára érkezik majd egy cikk, ami csak Bale méltatásáról szól majd, úgyhogy most nem is ajnározom tovább a srácot.

Teddy. Jürgen. Gareth.

MIRE A NAGY SIETSÉG HIÁNYA?

Visszatérve a szombati szenvedéshez: gondolom sokunk első kérdése az lenne AVB-hez és a fiúkhoz, hogy mi a fenéért nem lehet megpróbálni a 80. perc után mutatott hajtást mondjuk az első félidő valamelyik periódusában? Miért kell a legvégére hagyni? Láthattuk a Wigan és most a Soton ellen is, hogy előbb-utóbb eredménye lesz a felpörgetett játéknak - de ha nem hagyunk időt arra, hogy az "utóbbra" egyáltalán sor kerüljön, akkor bizony baszhatjuk, kedves feleim.

A meccs utáni sajtódumcsin AVB nagyon helyesen kiemelte, hogy a szünetre hátránnyal kellett volna mennünk, mert sokkal jobb volt az ellenfél. Azonban azt már kicsit nehezményeztem, hogy erényként említette a "türelmes" hozzáállásunkat. Türelemről akkor beszélhetnénk, ha nem szállt volna el a srácok agya és életkedve azután sem, hogy tizedszer is megzörgettük a kapufát. De itt nem erről volt szó, gyakorlatilag helyzetünk nem volt az utolsó tíz percig. Ez nem türelem, ez önveszélyes tespedés.

CSERÉK

Persze lehet, hogy ez csak a sajtónak szólt, és az öltözőben más hangzott el. Erre enged következtetni Siggy és Ade behozatala, és az az örvendetes tény, hogy végül is sikerült némi életet lehelniük a játékunkba. Siggy okosan játszotta meg a labdákat, többször is láthattunk tőle jó keresztlabdákat és volt egy-két ígéretes (de sikertelen) kiugratási kísérlete is. Adebayor beállása pedig talán még egyértelműbb fejlődést hozott - az a sarokkal lekészített labda Dempsey-nek gólt, de legalábbis kaput eltaláló lövést érdemelt volna. A változatosság kedvéért nyert pár fejpárbajt is (bár úgy tűnik az még mindig a véletlenen múlik, hogy merre pattan a buksijáról a labda). Holtby újfent nem váltotta meg a világot, de nem éppen a leghálásabb szerepkört szokta ráosztani AVB, ill. a sors, szóval még fölösleges lenne szidni a srácot.

Llorist azért megdicsérném, Clyne ziccerénél ugyan nem sok köze volt a labdához, de Ricky Lambert csodás szabadrúgását komoly bravúrral tolta kapufára. És Bale góljánál külön öröm volt látni, hogy a szinte mindig rezzenéstelen arcú franciából kitörtek az indulatok. Lennon teljesen hatástalan játéka és Defoe töketlenkedése azonban komoly aggodalomra ad okot...

Yiddo!

FÚJJJJJJ! FÚJJJJJJJ MÁR!

Ja, és ne múljon el ez a poszt sem bírózás nélkül: bár Clattenburg önmagához képest viszonylag tűrhetően vezette a meccset, azért most is becsúszott neki egy potenciálisan meccset eldöntő hiba. Nem tudom hogyan ítélte szabályosnak, vagy vétlennek azt, amikor Bale sípcsontját rúgta telibe a védője a tizenhatoson belül. Illetve, teljesen mindegy, hogy vétlennek ítélte-e vagy sem - ilyen esetben a szándék nem kritérium (ellenben mondjuk a kezezéssel, amely esetnél szerintem most jól döntött). Mindenesetre továbbra sem lehet azt állítani, hogy a liga jelenlegi szupersztárját jogosulatlan előnyben részesítenék a sporik... aminek örülnék is, ha nem estek volna át már hónapokkal ezelőtt a ló túloldalára.

Van még egy dolog, ami nagyon frusztrál a legutóbbi meccseinken: Huddlestone egyre több időt kap a pályán, lövési kísérletet viszont talán a Man City elleni idegenbeli vereség óta nem láttam tőle. Mi a fenéért szokott le a tüzelésről? Oké, hogy viszonylag visszavontan játszik, de eddig sem támadó középpályást játszott! Mellesleg a legtöbb védekező középpályás megenged magának legalább egy homályt meccsenként. Huddlestone technikája pedig garantálja, hogy a legritkább esetben lenne homály a próbálkozásainak a vége. Az egyetlen dolog, amire gondolni tudok az, hogy tetszik neki az afro-frizura... Amiért a szombaton megint eléggé rozsdásan focizó Benőt illethetik külön szidalmak, hiszen ő volt az aki visszahozta a futball-kultúrába a Valderrama óta jegelt fodrászati költeményt. Mármint próbálkoztak korábban is, de a kolumbiai félisten által rutinszerűen hozott űberkúl jelleget hosszú évek óta csak Benőnek sikerült reprodukálnia. Tartok tőle, hogy Huddlestone is bebocsáttatást kíván a hajistenek panteonjába és ezért óvakodik a gólszerzéstől.

Nem sok híja van.

SÍNEN

Minden negatívum ellenére még mindig kézben tartjuk a sorsunkat. Nincs könnyű dolgunk, hiszen a Stamford Bridge mellett a Britannia sem éppen optimális helyszín a győzelemre, és akkor még nem is említettük a Sunderland elleni utolsó fordulós, alighanem mindkettőnk számára életre-halálra menő gyömöszölést. Nagyon nehéz lesz a vége. De meg lehet csinálni. Ha ma hoz egy ikszet a United, akkor egy szerdai győzelemmel akár mindkét londoni vetélytársunkat megelőzhetjük. Ez persze álom-kategória a Southampton elleni teljesítményünket szem előtt tartva. De bízzunk benne, hogy a derby-re fel leszünk annyira tüzelve, hogy végignyomjuk a kilencven percet. Ha így teszünk, akkor a győzelemre is lesz esélyünk. Az iksz sajnos nem sok jót jelentene... bár a Chelsea Everton elleni pontvesztésére bazírozva potenciálisan még a pontosztozkodásból is profitálhatunk. Az Arse szerencséje nagyon úgy tűnik, hogy kitart év végéig, tehát ahhoz, hogy előttünk végezzünk szükségünk lesz a még megszerezhető kilenc pontra. A Chelsea lenyomásához esetleg elég lehet hét is. Az is marha nehéz lesz. De a remény még él, és egyelőre nem kell mások segítségében bíznunk.

COME ON YOU SPUUUURRRRRSSSSS!!!!!