Birmingham - Tottenham 1-1

Sajnos ebből a meccsből csak pár percet láttam. Az első félidő ki-kiszáradó patakját maga a Szahara követte a második játékrészre, szóval jóformán csak az összefoglaló alapján tudok véleményt formálni. Mindig bosszantó amikor előnyről bukunk pontokat, de eddig a szezonban a pontjaink nagy részét olyan meccseken szereztük amelyeken hátrányből kellett fölállni. Szóval ezt a birminghami ikszet ebből a szempontból megbocsáthatjuk. Azaz, ebből a szempontból is.Sajnos ebből a meccsből csak pár percet láttam. Az első félidő ki-kiszáradó patakját maga a Szahara követte a második játékrészre, szóval jóformán csak az összefoglaló alapján tudok véleményt formálni. Mindig bosszantó amikor előnyről bukunk pontokat, de eddig a szezonban a pontjaink nagy részét olyan meccseken szereztük amelyeken hátrányből kellett fölállni. Szóval ezt a birminghami ikszet ebből a szempontból megbocsáthatjuk. Azaz, ebből a szempontból is.

A Brummies otthonában mostani és legutóbbi látogatásunkkor is nagyon közel kerültünk a győzelemhez. Egy éve a 91. most a 81. percben jött a frusztráló egyenlítő gól. Ennél közelebb az adott időszakban nem nagyon került senki ahhoz, hogy három pontot zsákmányoljon a St. Andrews Stadionban. Szóval nem tragédia ez az egy pont. Igen, kicsit idegesítő, mert most mi vesztettünk pontot előnyből, de tekintve az ellenfelet, nem szabad, hogy letörje ez az eredmény akár a szurkolókat, akár a srácokat.

A csökkentett dózisú vizuális stimulus okán csupán rövidke összefoglaló következik a meccsről. Az első percekben megbizonyosodhattunk afelől, hogy sétagaloppról szó nem lesz - a hazaiak egyre-másra rugdalták a szögleteket. A kezdeti élénkség után azért szépen visszaestek, mi pedig uraltuk a félidő hátralévő részét. Crouch mellre vett egy Modrics beadást 10 méterre a kaputól és centikkel lőtt mellé, Defoe lábáról is az utolsó pillanatban lopták le a labdát a tizenegyes ponton (mondjuk az a pozíció nem éppen ziccer Jermain-nek). Aztán megérkezett a megérdemelt gól is: Ridgewell nagyon egyértelműen húzta vissza Bale-t a tizenhatos csücskénél, a szabadrúgást a sértett a hosszú felé csavarta, Foster rossz helyre öklözött, Bassong pedig nagyon gyors reakcióidővel levette a ladát és bepofozta a védők között. Nem volt az a kimondott joga bonito, de kit érdekelt? Nem sokkal ezután növelhettük volna az előnyünket - Lennon tökéletes labdát tett Crouch mellére az ötösön - sajna Pete nem tudta elég gyorsan megszelidíteni a beadást, sőt még a kezéhez is hozzáért a labda. Bosszantó hiba volt. A szünet előtt Gardner jelezte, hogy van veszély a Birminghamben - egy jól hasító távoli lövést eresztett meg a bal kapufa mellé, bár lehet, hogy Gomes elérte volna ha kaput talál.

A második félidőt újra erősen kezdték a kékek - Gardner fejese előre jelezte a bajt. Viszont akár el is dönthettük volna a meccset két hihetetlen esemény után: egy Crouch ill. egy Assou-Ekotto szólóról beszélek! Colos fiunk erőszakosan lerázott két hazai marconát és Defoe utjába tette a labdát - fekete gyémántunkat egyik régi játékosunk, Stephen Carr borította fel a tizenhatoson belül. Nem vagyok meggyőzdve, hogy tizenegyes lett volna. A második valószerűtlen szóló még szebb volt - Assou-Ekotto a saját térfeléről egészen az hazai büntetőterületig szlalomozott - itt falba ütközött, de a labdát megtartotta és Bale-nek adta, aki az alapvonal mellől lőtt sistergős kapufát.

Innen viszont elfogyott a tudományunk - a Birmingham előbb Ridgewell-len keresztül egyenlíthetett volna: az ötösről lőhetett, Gomes pedig szó szerint kibaszta a labdát a mezőnybe (ápolni kellett a kapus tökeit az esetet követően). Végül megérkezett az egyenlítés is: egy felívelt labdát a Crouch 1 centis Zsigics fejelt keresztbe nyolc méterre a kapunktól a berobbanó Gardner pedig védhetetlenül fejelt a bal alsóba - Gomes-nek esélye sem volt. A mezőnyjátékosoknak lett volna - nagyon messziről érkezett a birminghami, és statikus védők gyűrűjében ért oda ahová kelett. (Palacios volt talán legközelebb hozzá... - azért említem meg, mert amúgy nem volt rossz a hondurasi.)

A végén még volt idő arra, hogy Huttonnak elszálljon az agya egy valóban dühítő Murphy becsúszás után. Itt azonban a bírót terheli felelősség - le kellett volna fújni a potentiálisan nagyon veszélyes szabadrúgást és akkor talán Alanzinho sem idézte volna meg rettenthetetlen felföldi barbár őseit jogosnak vélt reakció gyanánt. Szerencsénk volt, hogy elmaradt a lap.

Nos, röviden ennyi - hamarosan jelentkezek egy BL-harangozással, addig is minden szépet mindenkinek. Nem csüggedni: három pontra vagyunk a BL-helytől, és hatra a tetőtől.