Los Galácticos helyett Die Fantastischen Vier?

Nem a legjobban sikerült José Mourinho első idénye a Real Madridnál, hiszen bár legénységével voltak csodás mérkőzései, sőt, hónapjai, sem a bajnokságban, sem a Bajnokok Ligájában nem tudták megtörni a Barcelona dominanciáját. A Király Kupa-győzelem sem igazi gyógyír a sebekre, neki is látott a portugál mester, hogy alaposan átalakítsa csapatát.

Rá jellemző módon legelőször is kitúrta helyéről a klubikon klubigazgatót, Jorge Valdanót, hogy szabad kezet kapjon transzferügyekben is. Érkezett elsőként tízmillió euróért a Borussia Dortmund középső középpályása, a török származású, de német állampolgársággal is rendelkező Nuri Sahin, akit már évek óta a legtehetségesebb fiatalnak tartanak posztján a Bundesligában. Hogy ne csak a középpálya közepén és bal szélén járassák ex-bundesligások a labdát, a Bayern Münchentől leigazolták a szintén török-német Hamit Altintopot. A rossz nyelvek szerint éppen annyit fizettek érte, amennyit a jobbszélső játszani fog; mások szerint fura, hogy ha Hamit átment a Mourinho-szűrőn, akkor Dzsudzsák Balázs miért nem? Hamit ráadásul bemutatkozásképpen három hónapra kidőlt, így csak őszre állhat össze a német négyesfogat, a „Die Fantastischen Vier".

Szintén sokak számra rejtély, miért is adott a klub ötmillió eurót az Espanyolnak a 24 esztendős középcsatárért, José María Callejónért, aki az elmúlt idényben 37 bajnokin hat gólt szerzett. A mindössze 18 éves francia középső védőért, Raphaël Varane-ért a Lens számára átutalt tízmillió euró viszont nem tűnik kidobott pénznek, ha figyelembe vesszük, hogy 6.67-es átlagosztályzatával nem csupán klubja legjobbja lett, de bekerült az év csapatába is a Ligue 1-ben. Hangsúlyozzuk, 18 évesen!

Érkezhet még a brazil csodagyerek, a középcsatár Neymar, akiért minimum félszáz millió eurót kell fizetni a Santosnak. A brazil klub hivatalosan is bejelentette, hogy a 45 milliós „kikiáltási árat" öt európai csapat is megadná: a Barcelona, a Real Madrid, a Manchester City, a Chelsea és az Anzsi Mahacskala. Alighanem a Real és a Chelsea között dől el a 19 éves ékért folyó harc, és hogy érdekesebb legyen, felmerült B-tervként Londonban Karim Benzema, Madridban a nagy riválistól, az Atléticótól megszerzendő Sergio Agüero neve. Nem tudni, Mourinho mennyire gondolja komolyan Javier Pastore megszerzését a Palermótól, amelynek elnöke, Maurizio Zamparini elismerte, hogy kapott az argentinért egy ötvenmilliós ajánlatot. Rá azért lenne szüksége Mourinhónak, mert a brazil játékmesternek, Kakának gyakorlatilag kiadta útját – tőle viszont nem lesz könnyű megválni, hiszen 2009-ben 65 millió eurót adtak érte, és nagy hiba lenne most elkótyavetyélni.

„Mou-kiszemelt" még a 16 esztendős elefántcsontparti ék, a sienai Souleymane Coulibaly, illetve egy időben annak tartotta a sajtó a török csodagyereket, Mete Serdar Cobant is, de kiderült, hogy csak bedőltek egy zseniális médiahacknek, és csupán egy fantomjátékosról van szó. Még jó hogy nem egy bizonyos, olvasóink körében igen népszerű magyar támadót hoztak össze a „blancókkal", ki is izzott volna fórumaink alól a szerver...

Az viszont nem mese, hogy a Benfica 25 millió eurót és egy játékost (alighanem a holland Royston Drenthét) kér a felkapott bal oldali védőért, Fábio Coentraóért, és ha a fenti csatárkeresés nem járna sikerrel, a bilbaói Fernando Llorentére kerül a célkereszt (róla a klubjánál július 7-én történő elnökválasztásig nem ildomos tárgyalni). Az is tény, legalábbis spanyol lapok szerint, hogy az Inter jobbhátvédjének, Maiconnak már nagyon viszket a stoplisa, hiszen mivel pár nap múlva betölti a 30-at, sokáig nem hívja már őt a Real; és hogy a Real 50 millió eurót ajánlott az Arsenalnak Cesc Fabregasért. Sorolhatnánk még a pletykákat, Ashley Cole-tól Sandrón át Edinson Cavaniig, de uborkaszezont ezúttal elnapoljuk, már csak az E. coli miatt is.

Nem könnyű egy edző élete (pontosabban Mourinho inkább már angol típusú menedzser Madridban, mint edző), hiszen ha beválik egy igazolás, az új, zsírosabb szerződést akar, lásd Ángel di María esetét; ha nem, akkor pedig igen nehéz eladni úgy, hogy ne fizessen rá csúfosan a klub. Utóbbi különösen igaz lesz ezen a nyáron Ezequiel Garayra, Fernando Gagóra, Lassana Diarrára, Royston Drenthére, Esteban Graneróra és Pedro Leónra, míg Sergio Canalesre „minimum" egy kölcsönidény vár.

Érdemes zárásként megszívlelni a klub egykori, saját nevelésű játékosának, a Besiktasban légióskodó Gutinak szavait:

„Nem figyelünk oda eléggé saját fiataljainkra, túl sok pénzt pumpálunk a játékosvásárlásba. Ez hülyeség, gondoljunk csak Iker Casillasra".

Igaza lehet, lásd még rajta kívül Raúlt a közelmúltból, vagy éppen a jelenlegi Barcelonát, ám a Real-vezetők és szurkolók abban bíznak, hogy ha valaki, akkor Mourinho képes lesz „kipiszkálni a testből a lelket", azaz olyan csapatot faragni ebből a keretből, amely megdönti a katalán futball-uralmat.