Casillas megnevezte a világ legjobb kapusait

Sepp Maier: „Korszakának Kahnja"
A Bayern München korábbi klasszisa 1965 és 1980 között négy alkalommal nyert Bundesligát, háromszor pedig BEK-et klubcsapatával, és háromszor választották az év legjobb nyugat-német játékosának.
„Korszakának Oliver Kahnja volt, mivel óriási hatással volt a német futballra a pályán és azon kívül is. A videók alapján, amelyeket láttam róla, nagyon fürge volt nagy termete ellenére, és hajlékony is, ezért is hívták Macskának. Ő még a születésem előtti generációból való, de nagyon sokat hallottam róla az édesapámmal hasonló korúaktól. Azt mesélték, hihetetlenül megbízható volt, és nem követett el hibákat. Ez nagyon fontos tulajdonság egy kapusnál, mivel önbizalmat ad csapatának."

Oliver Kahn: „Kicsit különc"
Szintén a Bayern München sztárja volt, aki az ezredforduló környékén nyolc alkalommal végzett a német bajnokság élén, és Bajnokok Ligáját, valamint UEFA-kupát is nyert csapatával.
„Mindent elmond, hogy Kahn királynak és Titánnak is hívták. Egész más személyiség, mint én, és nyugodtan mondhatjuk, hogy kicsit különc. Nem tudom, hogy ez segít-e a kapusoknak, de nála működött. Szerintem a mentális felkészültség fontosabb egy kapus számára, mint a fizikai, és számomra az az ideális, ha stabil a helyem, és nyugodt vagyok. Kahn egész máshogy volt ezzel, de végül minden kapusnál több trófeát nyert."

Gianluigi Buffon: „Gyenge pont nélkül"
A Juventus kapusa a torinói klubbal bajnoki címeket és olasz Szuperkupát is nyert, míg korábbi együttesével, a Parmával az UEFA-kupában végzett az élen. Az olasz válogatott játékos 2006-ban a világ trónjára is felülhetett nemzeti csapatával.
„Nehéz eldönteni, hogy hol kezdje az ember a Buffon kiváló képességeit sorolni, mivel rengeteg van neki. Lehetetlen gyenge pontot találni rajta. A kapusok egyik legjobb tulajdonsága a nyugodtság. A nagy nyomás alatt is higgadtan kell játszani, és ezzel a védelemre és az egész csapatra jó hatást lehet gyakorolni. Buffon nyugalmat ad társainak. Napjaink ideális kapusa, akire minden kapuvédő felnéz."

Peter Schmeichel: „A legyőzhetetlen"
A dán kapus a Manchester Unitednél vált igazán ismertté. Az angol együttessel ötször végzett az élen a Premier League-ben, három FA-kupát nyert, és a Bajnokok Ligáját is sikerült megnyernie. Több alkalommal volt az év kapusa.
„Ez a lista nem állít rangsort, de ha ki kellene választanom, szerintem ki a legjobb, Peter Schmeichel lenne az. Először a tévében láttam, amikor még gyerek voltam, és arra gondoltam, hogy ez az ember legyőzhetetlen. Tizenegy éves voltam, és Schmeichel az 1992-es Európa-bajnokságon játszott Dániával. Fantasztikus volt. Akkor döntöttem el, hogy olyan akarok lenni, mint ő: a példaképemmé vált. Minden meccsét megnéztem, amelyiket tudtam. Tanulni akartam tőle."

Lev Jasin: „A jégkorongkapus reflexével"
Az 1929-ben született orosz játékost az IFFHS az évszázad kapusának választotta. A jégkorongozóként is játszó futballista fantasztikus reflexéről vált ismertté.
„Egyike a legnagyobbaknak. Láttam néhány akrobatikus védését videón. Azt mondják, hogy jégkorongozóként fejlesztette ki a reflexeit. Ő az egyetlen kapus, aki aranylabdát nyert. A riválisai rettegtek tőle, a pszichológiai faktor nagyon fontos a csatárokkal szemben."

José Ángel Iribar: „Fizikum és helyezkedés"
A spanyol kapus tagja volt az 1964-ben Európa-bajnokságot nyert selecciónnak, valamint UEFA-kupát nyert a Bilbaóval.
„Spanyolország egyik legjobb kapusa. Nem lehetett kihagyni, és megfélemlítette a riválisokat. De nem csak a nagy termete miatt, ami persze hasznos volt a számára. A kiváló fizikum és a nagyszerű helyezkedés kombinációját alkotta. Különleges kapcsolat van közöttünk, mivel vele nyert legutóbb Eb-t a spanyol válogatott, mielőtt mi az élen végeztünk kétezer-nyolcban."

Dino Zoff: „Irigy vagyok rá"
Az olasz kapus hat bajnoki címet nyert a Juventusszal, valamint az UEFA-kupát is megnyerte 1977-ben, a válogatottal 1968-ban Európa-bajnokságot, 14 évvel később világbajnokságot nyert.
„Kahn és Maier tipikusan erős személyiségek, akikben mindig tombolt a tűz. Zoff épp az ellentétjük. Mindig nyugodt és higgadt volt, önbizalmat adva csapatának. Fantasztikus reflexszel bírt, és nagyon figyelt a helyezkedésre. Olyan valaki, akire szívesen hasonlítanék. Irigy vagyok rá, hogy még negyven évesen is válogatottja kapitánya lehetett a vébén."

José Luis Chilavert: „A nagy szabadrúgáslövő"
A paraguayi kapus leginkább félelmetes szabadrúgásairól vált ismertté, amelyekkel félelemben tartotta az ellenfél kapuvédőit. Három alkalommal lett az IFFHS-nél az év kapusa.
„Egyedülálló kapuvédő, nagyszerű szabadrúgáslövő volt, aki több mint hatvan gólig jutott. De nem lenne igazságos csak ezért megemlékezni róla, mivel fantasztikus kapus is volt. Háromszor is az év kapusa lett a kilencvenes években. Jó emlékem van az ellen vívott meccsről a kétezer-kettes vébén, amelyet három egyre nyertünk meg. Szépen ütötte a kapufára Raúl lövését. Aztán szembe kellett néznem a szabadrúgásával, de szerencsére sikerült hárítanom."

Ricardo Zamora: „Hős az angolok ellen"
A barcelonai születésű játékos 1916 és 1938 közötti pályafutása alatt Spanyolország egyik legismertebbé kapusává vált. Számos trófeát hódított el az Espanyollal, a Barcelonával és a Real Madriddal, a spanyol válogatottal pedig olimpiát nyert 1920-ban.
„Soha nem láttam játszani, kivéve néhány régi felvételt, de ő a spanyol labdarúgás egyik ikonja, és a neve halhatatlanná vált azzal, hogy róla nevezték el a trófeát, amelyet minden évben a legkevesebb gólt kapó kapusnak adnak a spanyol bajnokságban. Azt mondják, kiváló reflexe volt. Azt is beszélik, hogy egyszer törött szegycsonttal állt ki az angolok ellen. A pályán és azon kívül is nagy egyéniség volt. Különleges játékos, mert a Barcelona és a Real Madrid szurkolói is elismerik, mivel mindkét klubnál megfordult."

Luis Miguel Arconada: „Azt mondják, hasonlítok rá"
Három alkalommal is a spanyol bajnokság legjobb kapusa lett a Real Sociedadnál, és két bajnoki címet nyert. A spanyol válogatottal második lett az 1984-es Eb-n.
„A beceneve Polip volt, ami magáért beszél. Nagyon bátor volt, gyorsan a válogatottba került. Sokan azt mondják, hogy hasonló a stílusunk, főleg ami a lábmunkát illeti. Sajnos Arconada nem tudott nagy trófeát szerezni a spanyol válogatottal. Mindenki arra a gólra emlékszik, amelyet a franciáktól kapott az Eb-döntőben, de nem jutott volna olyan messzire a csapat nélküle. Ez is mutatja, hogy milyen nehéz a kapusok élete."