Ismétli-e magát a történelem? Ez volt a fő kérdés a Románia elleni elődöntő előtt, hiszen a két csapat három hete találkozott már egymással, s akkor a mieink diadalmaskodtak kétszettes hátrányból fordítva, ráadásul idegenben. A kezdőben nem volt meglepetés, Alessandro Chiappini azt a csapatot küldte pályára, amelyet a legutóbbi meccsen, Kaposváron is, a két liberó pedig váltotta egymást: Kertész Petra fogadásnál, a csapatkapitány, Tóth Fruzsina a magyar nyitásoknál szerepelt.
Eleinte ugyan a mieink vezettek egy-egy ponttal, de aztán a románok vették át a játék irányítását, sőt, a szett közepén egy 11 pontos sorozattal meg is léptek. A mieink nem bírtak Adelina Budai-Ungureanu nyitásaival, ráadásul a románok remekül mezőnyöztek, Németh Anettet pedig jól semlegesítették. A végén már azért is izgulni kellett, hogy kijön-e a csapat a tízből. Végül éppen ennyit sikerült összeszedni (10:21 – 0:1).
Szerencsére gyorsan sikerült túllendülni a „szakadékon”, és a második játszmát a mieink kezdték jobban, amit az is jelzett, hogy 8:4-es vezetésünknél először kértek időt keleti szomszédaink. A mieink most jobban szerváltak és az első szettben mindössze egy pontig jutó Németh Anetten enyhült a szorítás, ez pedig mindjárt meglátszott az eredményen. Tíznél egyenlítettek a románok, aztán a vezetést is átvették, de csak egy labdamenet erejéig, aztán gyors fordítást követően megint sikerült öt ponttal meglépni. Ungureanutól megint kaptunk egy ászt, de beállt Szalai Anna és gyorsan sikerült is elforogni. Öt szettlabdához jutottak a mieink, végül a negyediket sikerült bevernie a most kilencig jutó Némethnek (25:22 – 1:1).
Jól kezdték a mieink a harmadik felvonást, már 4:1-nél időt kértek a románok, de ez sem segített: rövidesen hat pont volt már a különbség. Egyszer ugyan még feljöttek három pontra a románok, de aztán megint nyílt az olló, a végjátékhoz érve tíz pont is volt már a különbség. Ezúttal tizenhárom szettlabdája volt csapatunknak, és a másodikat egy jó blokkal – ebben a játékelemben egyébként ugyancsak feljavult a csapat – sikerült kihasználni (25:12 – 2:1).
A románok már a meccsben maradásért küzdöttek, és azt meg is tették. Bár két magyar ponttal kezdődött a játszma, de aztán gyorsan fordított az ellenfél, és hárommal is meg tudott lépni. Ezt sikerült még egyre csökkenteni, de aztán megint megléptek a románok, és tetemesre nőtt a különbség. Ezúttal az ellenfélnek volt nyolc játszmalabdája, s mindjárt az elsőt sikerült is kihasználnia, így aztán következhetett a döntő szett, ahogyan három héttel ezelőtt Balázsfalván (16:25 – 2:2).
Ez Petrenkó Brigitta ászával kezdődött és aztán Németh blokkjával folytatódott, 3:0-nál pedig jött az időkérés, de ez most sem segített. Ötnél már a második idejét kikérte Guillermo Naranjo Hernández, de a hatodik pont is a mieinké lett. Ezután viszont a románok percei következtek, de csak megfelezni tudták a különbséget és a térfélcserénél megint öt volt közte. Az előnyt pedig sikerült őrizni, a végén hat meccslabdánk volt, és a másodikat a végül 28 pontig jutó Németh ütötte ki a blokkról (15:9 – 3:2).
A mieink ezzel bejutottak a vasárnapi döntőbe, ahol a svéd–ukrán meccs győztesével játszanak 19 órától.
RÖPLABDA
NŐI ARANY EURÓPA-LIGA
ELŐDÖNTŐ
MAGYARORSZÁG–ROMÁNIA 3:2 (–10, 22, 12, –16, 9)
Ängelholm, 1000 néző. Vezette: Lecourt (francia), Twardowski (lengyel)
MAGYARORSZÁG: Fekete F. 3, Petrenkó 4, Szedmák 7, KUMP 7, NÉMETH A. 28, KISS G. 10. Csere: Tóth F., Kertész (liberók), Glemboczki 2, Kiss N., Szalai, Ratkai 1, Lászlop 1. Szövetségi kapitány: Alessandro Chiappini
ROMÁNIA: Ariton 9, Axinte 6, BUTEREZ 22, T. Cristea 2, Cheluta 8, BUDAI-UNGUREANU 20. Csere: Veres (liberó), Miclau, Balae 7. Szövetségi kapitány: Guillermo Naranjo Hernández
Az eredmény alakulása. 1. játszma: 3:2, 3:5, 6:7, 6:18, 9:24. 2. játszma: 1:2, 6:3, 8:4, 9:7, 10:10, 11:12, 17:14, 20:15, 21:18, 24:19. 3. játszma: 6:1, 9:3, 9:6, 15:8, 21:10, 24:11. 4. játszma: 2:0, 4:5, 5:8, 8:10, 11:12, 11:17, 12:21, 16:24. 5. játszma: 6:0, 6:3, 8:3, 10:6, 12:7, 14:8