Lutter Eszter csapata, az MTK Budapest idén nem tudta beverekedni magát a négy közé a Magyar Kupában, de neki így is lesz kikért drukkolnia.
„A bronzmeccsen éppen két korábbi csapatom mérkőzik majd meg egymással – mesélt erről a tavalyi strandröplabda-bajnokság aranyérmese. – Az Aluprof-TF-Budapestben játszottam két és fél évig, emellett pedig a Testnevelési Egyetemre járok immár ötödik esztendeje. Ráadásul náluk szerepel Kötél Dóri, aki nagyon jó barátnőm. A TF előtt három és fél évig viszont az UTE játékosa voltam, náluk van Hornok Nikó, akivel két évig együtt röplabdáztam a TF-ben, valamint Lakatos Enikő is, vele pedig nyáron az eddigi legnagyobb sikeremet elérve megnyertük a strandröplabda-bajnoki címet. Nem tudom, hogy melyik csapatnak drukkoljak, igazából annak örülnék a legjobban, ha mindkettő a maximumát tudná nyújtani, és így szoros, nézőket szórakoztató meccset láthatnánk. Bárki nyer, valakire biztos, hogy büszke lehetek."Ami a női döntőt illeti, Lutter számára kötödésből a Vasas-Óbuda és a Teva-Gödöllő mérkőzésén sincs hiány.
„A Vasasban nevelkedtem, hat évig játszottam náluk egészen a juniorig, nyáron pedig velük utazhattam Pulába egy nemzetközi tornára, ahol több játékossal is jó barátságba kerültem. A gödöllőieknél egy percig sem röplabdáztam még, legfeljebb ellenfélként, viszont több szál is fűz hozzájuk. Ott játszik a húgom, Liza, az egyik legjobb barátnőm, Fritz Ági és Bánlaki Marcsa, akikkel tavaly még együtt szerepeltünk a TF-ben, a párom pedig a csapat edzője. Szóval miattuk a gödöllőiekhez húz most a szívem, és a húgomnak, aki csütörtökön lett huszonhárom éves, tökéletes szülinapi ajándék lenne a kupagyőzelem."
A 24 esztendős röplabdázó azonban nemcsak szombaton látogat ki a kupadöntőre, hanem a vasárnapi férfimérkőzésekre is kíváncsi (döntő: Fino Kaposvár–Gorter Kecskemét; a harmadik helyért: Dág–MAFC-BME).„Sajnos év közben nagyon sűrű a programunk. Rendre ütköznek a meccseink és az edzéseink a fiúkéval, így amíg tart a bajnokság, nem nagyon tudok kijutni a találkozóikra, pláne nem a két legjobb együttesére. Szerintem egy ilyen eseményen minden röplabdásnak ott kellene lennie, el kellene jönnie. A fiúk összecsapásain amúgy nem drukkolok egyik csapatnak sem, de azt remélem, hogy izgalmas ötjátszmás meccs lesz majd, mint ahogyan az előző két évben is volt."
Eszter most ugyan csak a lelátóról nézheti a találkozókat, az előző két alkalommal azonban ő is pályára lépett a legjobb négy között.
„A TF-fel tavaly és tavalyelőtt is ott voltunk az elődöntőben, de előbb a gödöllőiektől, utóbb pedig a Vasastól kaptunk ki. 2013-ban nem játszottak a harmadik helyért, így akkor bronzérmesek lettünk, legutóbb viszont Békéscsabán éppen a hazaiak ellen meccseltünk, s végül 3:2-re kikaptunk. A vereség ellenére is azt mondom, hogy a tavalyi volt a legjobb hangulatú kupadöntő, amin eddig részt vettem, ám bízom benne, hogy a most hétvégi még ezt is überelni tudja majd."